Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az elektronikus építési napló bevezetése részben elhalasztva. Egyes beruházásokon nem kell október 1-jétől e-naplót vezetni

Az elektronikus építési napló 2013. július 1-jei bevezetését egy áprilisi módosítás tolta ki 2013. október 1-jére. A Kormány néhány nappal az új bevezetési időpont előtt az e-napló vezetési kötelezettség alól jelentős beruházási kört mentesített.

Magyar Közlöny: 2013. évi 153. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. október 1.

1. Eredeti határidő: 2013. január 1., 2013. július 1.

Az elektronikus építési napló bevezetésére az eredeti tervek szerint minden építési napló vezetési kötelezettséggel érintett építési tevékenység esetében sor került volna 2013. január 1-jétől, de az ÉTDR bevezetése mellett inkább elhalasztották 2013. július 1-jére a határidőt. A Kormány egy 2013. áprilisi jogszabálymódosításban ezt a dátumot 2013. október 1-jére tolta ki [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 6. § (1) bek.]. Az építésügy valamennyi szereplője tehát számíthatott arra, hogy ugyan néhány hónappal később, de nem kerülheti el az e-napló használatát.

2. A Kormány 2013. szeptemberi döntése

A Kormány a Magyar Közlöny 153. számában kihirdetett, a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben döntött az e-napló vezetésére kötelezettek körének szűkítéséről. A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex, jelen jogszabályban a rövidítése: Épkiv.) érintette.

A vonatkozó jogszabályi pontok:
a) A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 16. § c) pont:
[Az Épkiv.] 42. § (4) bekezdésében a „kötelezettséget azon” szövegrész helyébe a „kötelezettséget – a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon” szöveg [lép].

b) A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 15. §-a:
Az Épkiv. 42. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (7) bekezdés szerinti és a (7) bekezdésben meghatározott időpontig megkezdett építőipari kivitelezések esetén az építési naplót papír alapon a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni.
(7) Az elektronikus építési naplót
a) az általános építmények körében az Európai Unió támogatásából megvalósuló beruházások esetén 2014. január 1-jét,
b) a közlekedési, a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában 2014. július 1-jét,
c) a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények tekintetében a 2014. október 1-jét,
d) az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények tekintetében a 2016. október 1-jét
követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni.”

A fenti rendelkezések 2013. október 1-jén léptek hatályba

3. A módosítás értelmezése kapcsán alkalmazandó jogszabályi fogalmak

Az alkalmazandó jogszabályi fogalmakat az Építési törvényben, illetve a hivatkozott 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.

a) Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8. pont]. Az építésügyi jogszabályok nem tartalmazzák az általános építmények fogalmát. Ami nem minősül sajátos építményfajtának, azt lehet jelen esetben „általános építmény”-nek tekinteni.

b) Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 18. pont].

c) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték [320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bek.].

4. Az elektronikus építési napló (e-napló) fogalma

Elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § o) pont].

Az e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § 3. b) pont]. Az e-építési napló tehát maga a rendszer, amihez csatlakozva lehet az e-naplókat vezetni.

Az e-napló: az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, – a sajátos építményfajtákra vonatkozó kivétellel – az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (e-napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 24. § (3) bek.].

A Kivitelezési kódex háromféle elnevezéssel illeti az elektronikus építési naplót, és – valószínűleg a többszöri, de egyidőben hatályba lépő változás miatt – a jogszabály szövegében nem következetes az elnevezés használata. A jogalkotói szándék véleményem szerint arra irányult, hogy az alábbi elnevezések alatt ugyanazt, az elektronikus építési naplót értsük:
a) elektronikus építési napló,
b) e-napló,
c) építési napló.

Az elektronikus építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az elektronikus építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 24/A. § (1) bek.].

Az e-napló vezetésére vonatkozó tájékoztatókat itt is találhat: www.e-epites.hu

5. Az e-napló vezetésére kötelesek köre

A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet módosításának megfelelően az alábbi táblázat tartalmazza az elektronikus építési naplóval érintett kivitelezések körét és a bevezetés (részben tervezett) határidejét - a szerző jogszabályértelmezése alapján:



6. Sajátos építményfajták sajátos helyzete

A 7. pontban felsorolt beruházások egyértelműen nincsenek feltüntetve a jogszabályban, azonban véleményem szerint a sajátos építményfajták fogalmának, és a 3-6. pontban található felsorolásnak az összevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a 3-6. pontban nem szereplő sajátos építményfajták vonatkozásában nincs halasztás az e-napló vezetésére.

Az e-naplót a táblázatban feltüntetett időpontot követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni. Azon építmények esetében, amelyeknél – vagy az építmény fajtája, vagy a kivitelezés megkezdésének dátuma miatt – nincs e-napló vezetési kötelezettség, az építési naplót papír alapon, a Kivitelezési kódex 2. melléklet szerinti tartalommal és formában, a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 42. § (4), (6)-(7) bek.].

Fontos, hogy azon építési naplók esetében, amelyeket papír alapon kell vezetni, az október 1-jei és október 2-ai hatállyal életbe lépő változások sem alkalmazhatók! [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 42. § (6) bek.].

7. Lehet-e „önkéntesen” választani az e-naplót?

A jogszabály szövege alapján nincs lehetőség arra, hogy azon építmények vonatkozásában, ahol még nem kötelező az e-napló, mégis ezt a formáját válasszák az építési napló vezetésének. A Kivitelezési kódex szerint a kivételként meghatározott építményfajták esetében (a fenti táblázat 2-6. pontja) – a beruházásnak a feltüntetett időpontok előtti kezdése miatt – a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni az építési naplót [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 42. § (6) bek.]. A jogszabályban nincs arra utalás, hogy valaki választhatja mégis az e-naplót, de természetesen a gyakorlat fogja eldönteni, hogy az LLTK és a hatóságok ezt a rendelkezést hogyan fogják értelmezni.