A munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalók ismerete elengedhetetlen, ha nem akarunk mindjárt a foglalkoztatás kezdetén költséges és veszélyes gyakorlatot folytatni. Az alapjogszabály a tavaly alaposan átdolgozott Munka Törvénykönyve (A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt.).

Ritka kivételektől eltekintve minden munkavállaló átéli a munkaviszony megszüntetését, illetve nagyon kevés olyan munkáltató van, akinek (amelynek) nem kell ezzel a jogosultsággal élni legalább egy alkalommal. A munkavállalónak és a munkáltatónak is elemi érdeke, hogy odafigyeljen a részletekre, hiszen jelentős anyagi veszteségeket lehet elszenvedni a nem megfelelő eljárás következtében.

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. E főszabály alól azonban számos kivétel létezik. A munkaviszony megszüntetésekor ugyanis felmerülhetnek olyan körülmények, melyek korlátozhatják, illetve meg is akadályozhatják a felmondást. Már az elején felhívjuk a figyelmet, hogy ezek a tilalmak, korlátok kizárólag a felmondásra (korábbi megfelelője: rendes felmondás) vonatkoznak. Nem érvényesek tehát a közös megegyezésre, és az azonnali hatályú felmondás három fajtájára: a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásra; a súlyos kötelezettségszegés vagy magatartási probléma miatti azonnali hatályú felmondásra (korábbi megfelelője: rendkívüli felmondás); illetve a határozott idő alatt, annak lejárta előtt közölt munkáltatói azonnali hatályú felmondásra.

A munkavállaló szándékos, vagy gondatlan károkozása esetén a munkáltató a kár megtérítésére vonatkozó igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A cikkünk összefoglalja az ehhez kapcsolódó legfontosabb információkat, jogszabályokat.

Az alábbi tájékoztatóban megismerhető, hogy milyen hatóság és milyen szankciókat alkalmazhat, ha a munkavédelemért felelős személy megsérti a jogszabályi kötelezettségét. Bemutatjuk a munkáltató által kötelezően biztosítani szükséges alapfeltételeket, továbbá a munkavédelmi dokumentumok listáját is.

A folytatott gazdasági tevékenység alapján három kategóriába vannak sorolva a munkáltatók. A lakó-és nem lakóépület építésével foglalkozó munkáltatók 41.2-es ágazati számjel alatt, az egyéb építmény építésével foglalkozó munkáltatók a 42-es ágazati számjel alatt az I. veszélyességi osztályba vannak sorolva. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen esetekben kötelező munkavédelmi szakember foglalkoztatása.

Az építőipari kivitelezési terv készítése és a kivitelezés során is közreműködik a munkavédelmi koordinátor. A kivitelezéshez kapcsolódó alapvető munkavédelmi előírásokat az alábbiakban mutatjuk be.

A magyar oktatásban érdemtelenül kevés teret kap a munkajog és a kapcsolódó jogterületek, pedig mindannyian vagy munkavállalók leszünk vagy munkáltatók. Az alábbi rövid jegyzet célja, hogy a unkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó legfontosabb alapokat megismertesse.