Amikor szerződést kötünk valakivel, általában a megállapodással megvalósuló cél lebeg a szemünk előtt, örülünk a kialkudott vételárnak, díjnak, de sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy a szerződés ellenére nem jutunk hozzá a kifizetett dologhoz, illetve nem, vagy csak részben kapjuk meg a szolgáltatást. Ezek elkerülésére érdemes alkalmazni az ún. szerződési biztosítékokat.

A leggyakrabban használt biztosíték a foglaló, amely nélkül szinte el sem képzelhető például egy ingatlan adásvételi szerződés. A foglaló mindkét felet a szerződés teljesítésére ösztönzi, de fontos tudni, hogy szigorú jogszabályi előírások léteznek az alkalmazására.

Főként kivitelezési szerződések esetében gyakori, hogy a kivitelező az építkezés csúszása esetében kötbért vállal a megrendelő felé. A kötbérnek azonban számos más esete is lehetséges, a felek megállapodása szerint kötbérrel szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a jogosultnak kötbér nem automatikusan jár, csak akkor, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős.

A jótállás jogszabály vagy a felek szerződése alapján létezik, tehát nem minden esetben van ilyen felelőssége a kötelezettnek. Fontos tudnunk, hogy a jótállás szinonimája a garancia, és a jótállás nem azonos a szavatossággal.

A garanciával általában az építőiparban találkozhatunk, amikor a beruházó ezzel igazolja, hogy a vállakozói díj a rendelkezésére áll, vagy a kivitelező igazolja, hogy anyagilag elég stabil ahhoz, hogy az építkezést megfelelő ütemben meg tudja valósítani. Mivel főként a közelmúltban több esetben visszaéltek a bankgarancia által kínált biztosítéki jelleggel a felek, és cégek mentek csődbe a jogszabálysértő pénzlehívások miatt, érdemes nagyon alaposan megfontolni, hogy kinek, milyen biztosítékként és főként milyen feltételek mellett adunk garanciát.

Ha valaki részletre vásárol valamit, a felek általában kikötik, hogy amennyiben a vevő késik egy részlettel, a teljes vételárat egyösszegben kell kifizetnie. Ezt nevezik jogvesztés kikötésének.

Az óvadékot szerződési biztosítékként a leggyakrabban a bérleti szerződések esetében alkalmazzák. A hétköznapi gyakorlatban az óvadékot a felek általában kauciónak nevezik.

A kezesség lényege, hogy a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség fogalma mellett a legfontosabb ismernünk a különbséget a sortartásos (egyszerű) kezesség és a készfizető kezesség között.  

A zálogjog is szerződési biztosíték, hiszen azt garantálja, a zálog alá helyezett vagyontárgyból vagy más dologból a jogosult másokat megelőzően juthasson hozzá a követeléséhez. A leggyakrabban előforduló zálogjog az ingatlanokat terhelő jelzálogjog.

Egy család számára az építkezés, vagy egy nagyobb volumenű felújítás sokszor a legnagyobb anyagi megterhelést jelenti. A jelenlegi helyzet ezt az állapotot csak tetőzi azzal, hogy az építőanyagok és munkadíjak drasztikusan megdrágultak. A beruházások finanszírozása sok esetben hitelből történik, a folyamatos drágulás miatt az igényelt hitelösszegek is egyre nőnek.