Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az utóbbi időszakban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generált, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a rendeltetésmódosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása. Mivel a kérdés nem volt egyértelműen eldönthető, ezért a hatóságok már régóta várták azt a jogszabályt, ami rendezi ezt a kérdést. Ez a jogszabály a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet.

Az építésügyi igazgatási feladatok 2013. márciusi átszervezése és az „új” hatóságok működésének megkezdése után már meg is jelentek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapján lefolytatott egy-egy lényeges eljáráshoz köthető új szabályokat állapítanak meg. Remélhetőleg megszűnnek azok az esetek, amikor a használatbavételi engedély után még hatósági bizonyítványt is be kellett szerezni az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

A 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban azonban kérdéses, hogy mi a helyzet azokkal a döntésekkel, amelyek még a hatásköri átalakítást megelőzően indultak. Ezeknél az ügyeknél van-e fellebbezési lehetőség? Táblázatos formában foglaltuk össze a lehetőségeket.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.

Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben 2019. október 24-étől hatályos rendelkezések egyik legmeglepőbb szabálya, hogy ha az egyszerű bejelentés a magánszemély építtető saját lakhatásának biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül történhet. Nagyon fontos azonban felhívnunk arra a figyelmet, hogy az építési napló vezetése és az építési napló készenlétbe helyezése nem ugyanaz a fogalom.

Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.

2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.