Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A módosuló jogszabályi környezetben több ponton változnak a tervezési munka és a beruházások előkészítésének feltételei – ez lesz a témája október 25-i építési jogi konferenciánknak, melyen személyesen és online módon is részt lehet venni.

Európai Uniós irányelvek nyomán a magyar jogszabályok is előírták, hogy 2021-től már csak minimum BB, azaz közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő ingatlanok készülhettek volna az országban. A határidőt előbb egy évvel 2022. június 30-ra, majd idén, még a határidő lejárta előtt további 2 évvel, 2024. június 30-ig kitolták. Ez ugyan jó hírnek tűnhet az építtetőknek, hiszen az energiahatékony megoldásokat kialakítani jellemzően magasabb költséggel jár, ugyanakkor nem biztos, hogy jól járunk, ha csak a szomszéd kertje (háza) zöldebb. A BiztosDöntés.hu cikke azt járja körül, hogy milyen pénzügyi előnyökkel járhat az, ha mégis energiahatékonyabb házat építünk.

Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. Az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okoz, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nincs elegendő szakemberük. Még több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük” mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.

A rezsicsökkentés átalakításának bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. A cikksorozat 1. részében azt vizsgáljuk, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az új véleményezési kör ténylegesen milyen beruházásokat foglal magába, és hogyan kell alkalmazni a módosításokat a folyamatban lévő ügyekben.

Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost nevezett ki, Dányi Gábor személyében.

Az Építési és Beruházási Minisztérium, Lázár János vezetésével a 2022. májusi kormányalakítással jött létre. A miniszter is jogosult jogszabályokat alkotni, amelyek rövidítése: ÉBM rendelet. Az első miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 2022. szeptember 17-i számában jelent meg, és épületenergetikai témájú.

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.