Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.

A Kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367. számú törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek sajnálattal állapították meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor, ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általuk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg. A MMK, a MÉK és az ÉVOSZ az új törvénytervezet kiegészítését kérik.  

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer, alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 százalékos áfa valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát 2023. decemberéig, de az intézkedés részletei meglepték az érintetteket.

Magyarországon az ingatlant vásárlóknak megvan a lehetősége arra, hogy ingatlanvásárlás előtt elkérjék az eladótól az ingatlan hiteles energetikai tanúsítványát (röviden: HET), majd az energetikai jellemzők és a felújítási potenciál ismeretében válasszanak az eladásra váró ingatlanok közül. Az ingatlan adásvételhez a legtöbb esetben - a 176/2008. Korm. rendelet alapján - kötelező a tanúsítvány elkészítése, így az alapos tájékozódás a lakás vagy épület energiahatékonyságáról nem jelent plusz költséget az adásvétel során a vevő számára.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

Ezzel a szlogennel tartanak 2018. szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében. Az alulról induló kezdeményezés jó példa arra, hogy mit tehet egy helyi közösség a saját környezete érdekében.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.