Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az OTÉK 2021. januárjában elég váratlanul módosult, főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozhattunk. A településrendezési követelmények általában nem szoktak rövid időn belül ismételten változni, hiszen könnyen belátható, hogy egy építőipari beruházás tervezése, előkészítése hosszú ideig tart, és elengedhetetlen, hogy a beruházók ismerhessék a követelményeket. Az önkormányzati településrendezési jogszabályok elfogadásának időigényessége is azt indokolja, hogy az átlagosnál hosszabb idő teljen el két változás között. A januári módosítás mégsem volt hosszúéletű, mivel a parkolószámokra vonatkozóan már 2021. áprilisában új előírások jelentek meg. Az OTÉK új rendelkezései ráadásul az építésügy alapelvétől eltérően, elég sajátos módon lépnek hatályba.

A jogalkotó 2020-ban vezette be a rozsdaövezeti akcióterület fogalmát. Az előremutató koncepció lényege, hogy a települési szövetbe ékelődő, elsősorban a korábbi, jellemzően a területen folytatott tevékenységből eredő szennyezettség miatt nem használt, elhanyagolt terület-tartalékok megfelelő rendeltetések telepítésével és így megújult beépíthetőségükkel újra értékessé válhassanak a beruházók számára. Egyéb gazdasági-élénkítő szabályozási elemek mellett kedvezményes Áfa-kulcs is kapcsolódik az ilyen területen épített lakásokhoz. Az új jogintézmény gyakorlati alkalmazásának egyik kihívása a területek felmérése és kijelölése. A Kormány ezt a kezdeményezésre induló kijelölési eljárásrendet alkotta meg egy 2021. márciusi határozatával.  

Az utóbbi pár napban nagy publicitást kapott egy balatoni lakóépület építése. Érdekessége az ügynek, hogy egy 2018. évi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egy szállodafejlesztést, és egyedi építési paramétereket biztosított az ingatlanra. Pár nappal az építési engedély kiadását követően a jogszabályból törölték az ingatlant, a jogszabályváltozás azonban nem akadályozta volna az építkezést, hiszen az építési engedély már véglegessé vált. Az események gyorsan követték egymást, és a Miniszterelnökség is belépett az ügybe. A rendkívül tanulságos ügy kapcsán összefoglaltuk azt is, hogy milyen hivatalos forrásokból lehet tájékozódni, ha meg szeretnénk ismerni egy beruházás részleteit. Egy Kedves Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy félrevezető, ha szállodaként hivatkozunk a tervezett épületre: az igaz, hogy szállodafejlesztésre jelölte ki a Kormány az ingatlant, de arra végül egy 92 lakásos lakóépület létesült volna.

Alig tíz év telt el azóta, hogy a településrendezési eszközök, tervek rendszerében gyökeres változás történt. 2012-ben újra kellett alkotni a települések építési szabályzatait, aktualizálva azokat az új jogszabályi környezethez. A parlament elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján a közeljövőben ismét átalakítás várható a településrendezési eszközök, dokumentumok rendszerében, amelynek nyomán újra egy átfogó felülvizsgálat válhat szükségessé a helyi építési szabályzatokban, szabályozási tervekben. A jogalkotó bevezeti az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv elvét. Jelen tájékoztató cikkünk a T/15397. törvényjavaslat jogalkotási eljárási eseményeivel, és az egyes részterületeket érintő tájékoztatásokkal folyamatosan frissül. Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a törvényjavaslatot.

2021 januárjában hírt adtunk arról, hogy azok az új épületek, amik nem felelnek meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, fél év haladékot kaptak. Alig több, mint két hónappal később a fél év haladék másfél évre módosult, azaz 2022. június 30-ig kaphatnak használatbavételt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt a KNE követelményeknek nem megfelelő épületek.  

A 2021. január 1-től hatályos épületenergetikai változáscsomagban váratlanul és azonnali hatállyal jelent meg az épületek frisslevegő ellátására vonatkozó új követelmény. Sok szakmai szereplő hitetlenkedve fogadja, hogy kötelező lett a lakóépületek gépi szellőztetése. A légtechnikai rendszerrel biztosított szellőzés nem csak az új építések esetén növeli a beruházási költséget, hanem jelentős felújításokra is vonatkozik, sőt egyes esetekben nem jelentős felújításokra is kiterjed. A szakmában nagy vitákat generáló szabályzást 2021 márciusában már pontosították is.

Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve hosszútávon felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét. Az épület részére biztosított vezetékes víz minőségéért a vízóráig a vízmű felel. De ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Milyen építési termékek építhetők-be az épület ivóvízhálózatába.

Az egészség és a biztonság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapjainkban. Lételemünk a víz, ezért nem mindegy, milyen minőségben jut el a vízvételi csaphoz. Az ivóvíz minőségét a feladóhelyen szigorú szabályok szerint ellenőrzik, de a szolgáltató csak a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért. Ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve (hatályos 2021. január 12-től) hosszútávon nemcsak felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a megbízható vízminőség csak végponti szűréssel biztosítható.