Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabályváltozás kihirdetésére kerül. Nem volt ez máshogy a 2018-ban sem, a december 28-án megjelent, a Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény többek között módosította az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.

Nem minden ingatlantulajdonos tudja, hogy az önkormányzatok nem tudnak korlátlanul, minden következmény nélkül módosítani az adott telek építésügyi szabályain. Az Építési törvény 30. §-a előírja, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, akkor a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kártalanítást kell kapnia. 2019 januárjában két nagyon lényeges előírással egészültek ki a korlátozási kártalanítás rendelkezései, amelyeket minden érintettnek ismernie kell.

Miután az Építési törvény 2017. április 27-i hatállyal bizonyos esetekben eltörölte a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, a törvény és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései nem voltak összhangban a támfalépítés és a tereprendezés tekintetében. A jogalkotó a 2018. évi CXXXIX. törvényben szüntette meg az ellentmondást.

Az Építési törvény 2017. április 27-étől hatályos előírásai alapján vált lehetővé, hogy 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, új lakóépületet is lehessen egyszerű bejelentéssel létesíteni, illetve meglévő épületet bővíteni. A mérethatárt meghaladó épület létesítésének vagy bővítésének egyik feltétele, hogy azt kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából lehet végezni, de a jogszabályok eddig adósak voltak ezen feltétel pontos meghatározásával. Az új törvényi fogalom is hagy a gyakorlat számára megoldandó kérdéseket.  

A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.

A Kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367. számú törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek sajnálattal állapították meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor, ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általuk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg. A MMK, a MÉK és az ÉVOSZ az új törvénytervezet kiegészítését kérik.  

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer, alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.