Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Egy család számára az építkezés, vagy egy nagyobb volumenű felújítás sokszor a legnagyobb anyagi megterhelést jelenti. A jelenlegi helyzet ezt az állapotot csak tetőzi azzal, hogy az építőanyagok és munkadíjak drasztikusan megdrágultak. A beruházások finanszírozása sok esetben hitelből történik, a folyamatos drágulás miatt az igényelt hitelösszegek is egyre nőnek.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk második, befejező részében előbb az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) és az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) más szakrendszereiből képzett nyilvános e-statisztika adatainak segítségével mutatja be az építésigazgatási tevékenység időben is változó jellemzőit. Majd ismerteti az önkormányzatok változatlanul meglévő településrendezési, településképi és a kapcsolódó egyéb szabályozási lehetőségeit és ennek 2020. évi gyakorlatát. Végül az építészek és mérnökök továbbra is sokirányú helyhatósági foglalkoztatására mutat rá, amely a kormányhivatalok munkaerőpiaci versenytársává is teszi a helyi önkormányzatokat a szigorú képesítési feltételeknek megfelelő építésigazgatási munkatársak toborzása során.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

Bár a 2021. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2021. július 1. napjával hatályba lépnek, a Településképi törvény átmenti rendelkezése 2021. október 31-ig ad időt a képviselő-testületeknek a megváltozott településképi hatáskörök átvezetésére, és ezzel az új településképi rendeltek elfogadására. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos településképi rendeletek a polgármester hatáskörén alapulva addig alkalmazhatók-e, vagy a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik?  

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

Sok építtetőnek okoz bosszúságot, hogy szabályozási vonal található a telkén, főleg akkor, amikor az önkormányzat is tudja, hogy belátható időn belül nem fog utat, utcabővítést kialakítani. A 2021. évi XXXIX. törvény ezt a helyzetet is rendezni, és a kiszolgáló út célját szolgáló szabályozási vonallal érintett építési telek – a telekméretre vonatkozó speciális előírás mellett – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az egyszerű bejelentések tekintetében rendezettnek minősülnének. Ez azt jelenti, hogy nem kell ténylegesen meg is valósítani az útlejegyzésekhez szükséges telekalakításokat, ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést. A cikkben a szabályozási vonalak felülvizsgálatára és a közterület-alakítási tervekre vonatkozó új rendelkezéseket is bemutatjuk.  

Az Építési törvény 2021. július 1-je előtt is tartalmazta az illeszkedés fogalmát, azonban annak tartalmi követelményeit nem bontotta ki, vagyis nem került meghatározásra, hogy mely paraméterekkel kell illeszkedni és pontosan mihez azokban az esetekben, amikor a helyi építési szabályzat nem szabályoz teljeskörűen. A konkrét előírások hiánya miatt egyes esetekben eltérő módon döntöttek a hatóságok, és ez kiszámíthatatlanná tette a tervezést.  

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek során a helyi építési szabályzatokból (HÉSZ) figyelembe vehető rendelkezéseket, vagyis az Étv. 13. § (2) bekezdése alapján kijelölt előírásokat nevezzük „csonka HÉSZ”-nek. Ez nem jogszabályi fogalom, de a gyakorlatban alkalmazott meghatározása annak a jelenségnek, hogy a HÉSZ bizonyos rendelkezései kikerültek a kötelező alkalmazási körből. 2021. július 1. napjától az egyszerű bejelentésekre vonatkozó szabályrendszer is módosul.