Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2019. márciusától az Építési törvény határozza meg a meglévő épületek tetőterének beépítési feltételeit. Minden tetőtér-beépítést tervezőnek fontos ismernie ezeket az előírásokat, mivel alapvetően befolyásolják a beruházás megvalósíthatóságának feltételeit: lényeges könnyítéseket jelentenek, érdemben szinte az összes fontos helyi településrendezési előírás figyelmen kívül hagyható majd. A törvényi szintű előírások a helyi építési szabályzatok mellett a helyi önkormányzatok parkolást szabályozó rendeleteit is érintik. Gyaníthatóan a tetőtér-beépítésre vonatkozó új előírások a közeljövőben még sok vitát és kérdést fognak generálni, és az önkormányzatoknak intenzíven dolgozniuk kell a szabályozási kereteknek megfelelő előírások kialakításán.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A joggyakorlat számtalan kérdést vetett fel, és az építésfelügyeleti hatóságok eljárása is jelentősen különbözött, akár egy megyén belül is. A bizonytalanságok megszüntetése érdekében egészült ki az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet). A jogszabályban egyértelmű lett, hogy az egyszerű bejelentés után engedéllyel folytatódó beruházásnál hogyan kell az építési naplót vezetni.

A 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás újabb lépéseként valamennyi, az építésügyet érintő fontosabb kormányrendelet módosult. A felelős műszaki vezető nélkül végezhető tevékenységek jelentősen szűkültek, és kisebb körben van lehetőség a saját célra történő kivitelezésre is. Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019. februárjától egyértelművé vált, hogy felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot kell-e megtenni az építési napló összesítő lapján. Lényeges változások történtek az egyszerű bejelentésekre és a hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokban is.

Egy 2017. júniusi módosítást követően az építtető csak akkor kaphatott építésfelügyeleti bírságot, hogy az egyszerű bejelentéstől számított 16. napon megkezdte meg - a hatósági tájékoztatás figyelembe vétele nélkül – az építési tevékenységet. Mivel ez a szöveg csak a 16. napon megkezdett építkezésekre tette lehetővé a bírságot, ez rendkívül lekorlátozta a bírságolható tevékenységek körét. A pontosításra tehát szükség volt, azonban a hatályos szöveg sem teszi sokkal alkalmazhatóbbá a szankciót a hatóságok számára.

Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019. februárjától egyértelművé vált, hogy felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot kell-e megtenni az építési napló összesítő lapján. A Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) az e-építési napló készenlét megszüntetésének szabályai mellett több kisebb módosítás, kiegészítés is található.

A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.

Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 2018. évi módosítása miatt fordultak a panaszosok az alapvető jogok biztosához. A beadvány lényege, hogy az önkormányzat alövezet névvel új területfelhasználási egységet vezetett be, amely közérdekre hivatkozással az adott meglévő övezet alaprendeltetésétől eltérő rendeltetést tesz lehetővé. A Kúria döntése minden önkormányzat számára jelentőséggel bír majd, hiszen iránymutatást ad majd a helyi építészi szabályzatok kapcsán a jogalkotói hatáskör kereteire. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető az érintett önkormányzat rendeletéhez kapcsolódó előterjesztés, valamint az ajbh.hu oldalon megtalálható közlemény, valamint a kezdeményezés szövege is.

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.