Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építőiparban 2022. januárjától tervezik bevezetni az Építőipari Monitoring - és Adatszolgáltató Rendszert, rövidebb nevén az Üvegkapu rendszert. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy az Üvegkapu rendszernek milyen hatása lehet az építőipari felelősségi kárrendezésben.

2020 júliusától hatályos az a miniszteri rendelet, amely a lakások villamos berendezésén felülvizsgálatát írja elő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Erről a jogszabályi kötelezettségről nagyon kevesen tudnak, amelynek valószínűleg az az oka, hogy nincs konkrét jogszabályi szankciója a tulajdonos mulasztásának. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy egy jogszabályi kötelezettség minden esetben polgári jogi felelősséget is keletkeztet.

2022-től az Üvegkapuban a foglalkoztatottak mellett az építési munkaterületen megjelenő egyéb személyeket is rögzíteni kell. Az építési beruházás Üvegkapuban történő regisztrációjára az e-építési napló készenlétbe helyezésével kerül sor, ahol be kell majd jelölni, hogy a be- és kilépés időpontjának személyenkénti rögzítését milyen módon vállalja a cég rögzíteni. Az Üvegkapu Rendelet szerint beléptetőkapu, beléptetőpont, illetve a beléptetést biztosító alkalmazás segítségével történhet az elektronikus adminisztráció.

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása a jövő évtől ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”.

Az elektronikus építési napló rendszerhasználati díjait 2014-ben állapították még, és azóta nem is változtak. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben található korábbi melléklet szerinti díjak a beruházásokat ugyan megkülönböztette a beruházás mérete szerint, de a legkisebb és az egymilliárd forint feletti építkezés díja között megközelítőleg húszezer forint volt a különbség. Az Üvegkapu Rendelet (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) által beiktatott új táblázat 50 %-kal csökkentette a 100 millió forintos számított építményértékű beruházások költségét. Az ennél nagyobb beruházások releváns díjemeléssel fognak találkozni.

A 2021. júliusa előtti gyakorlathoz képest teljesen új előírás, hogy a településterv és az ahhoz készítendő megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmi és műszaki követelményei nem kizárólag jogszabályban vannak meghatározva. A Miniszterelnökséget vezető miniszter már közzétette az ún. Településtervezési Szabályzat, amely a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza.

Az építési telken az építési határvonalak körülhatárolják az építési helyet (tulajdonképpen egy területrészt a telken belül), ahová az épületünket elhelyezhetjük. A beépítési módot pedig az építési hely és a telek viszonya határozza meg, tehát alapesetben nem az épület pozíciója az, amely a beépítési módot meghatározza, hanem az építési helyé. Az építési helyet az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része kell, hogy körül vegye. Ezeket az előírásokat nem egységesen alkalmazták, ezért az OTÉK 2021. július felülvizsgálata az építési hely meghatározásának szabályaira is kiterjedt. Itt érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jövőben már a szomszédos ingatlanok felöli homlokzatra is elhelyezhető a meglévő épület hőszigetelése.

A szintterület számítása sok vitát váltott ki már eddig is a hatóságok és a tervezők között. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg a jövőbeni vitákat nem fogja megszüntetni, de egyértelműen növeli a tervezők mozgásterét. Az OTÉK alapján az önkormányzatok sajátos szintterület-számítási előírásokat is megalkothatnak, amellyel valószínűleg több képviselő-testület fog élni.