Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Azt mindenki tudja, hogy a jogainkat és kötelezettségeinek a jogszabályok határozzák meg, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy mit nevezünk jogszabálynak, azok hogyan keletkeznek. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a jogszabály nem tudása nem mentesít az abban foglalt kötelezettségek teljesítése alól.

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

A jogszabályokat az ún. jogalkotó szervek határozzák meg és fogadják el. Gyakran keveredik az egyes testületek, személyek funkciója a köztudatban, így például sokan gondolják azt, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is jogszabályokat alkot, pedig ez nem így van. A legfontosabb jogalkotó szervek az Országgyűlés, a Kormány, a Kormány tagjai és a képviselő-testület. Európai Uniós tagságunk miatt az Európai Unió szervei által alkotott jogszabályok egy része Magyarországon közvetlenül is alkalmazandó.

A magyar jogrendben közreműködnek olyan személyek és szervezetek is, amelyek jogi normát tevékenységükből fakadóan nem alkotnak, azonban jelentős szerepük van a jogszabályok megalkotásában és azok megtartásában és megtartásuk ellenőrzésében. 

Szigorúan rögzített eljárást követően születnek meg a legfontosabb jogszabályaink, a törvények. A javaslatoktól a Magyar Közlönyben való megjelenésig tartó folyamatot nevezik törvényalkotásnak. Ezt a folyamatot kívánja a jelen cikkünk bemutatni.

A 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezett alkotmányunk, a Magyar Köztársaság Alkotmánya egy törvény volt, amelyet még 1949-ben fogadtak el, de számtalanszor módosítottak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit tartalmazott hazánk korábbi elsőszámú törvénye.

Magyarország Alaptörvényét 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett az 1949. évi Alkotmány helyébe, melyet bár a rendszerváltáskor - a jogállami követelményeknek megfelelően - átfogóan módosítottak, a száma megmaradt és ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Az Alaptörvényben foglaltakat mindenkinek érdemes ismernie, hiszen legalapvetőbb jogainkat és kötelességeinket végső soron ez határozza meg.

Amikor azt olvassuk, hogy egy állampolgár valamilyen alkotmányos vagy alapvető jogát sértették meg, sokan azt gondolják, hogy a történelem során kialakult, íratlan jogról van szó. Ezzel ellentétben az Alkotmányunk felsorolja az alapvető jogainkat, sőt, több kötelezettséget is meghatároz részünkre.

Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság egyik legfontosabb garanciája azáltal, hogy egy független szerv őrködik az alkotmányosság megtartása fölött. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, egyben alapvető jogaink legfőbb biztosítéka. Bár az Alkotmánybíróság nem jogalkotó szerv, mégis gyakorlatilag ilyen funkciót képes betölteni az alaptörvény-ellenes jogszabályok megsemmisítésével, illetve azáltal, hogy a jogalkotót felhívja jogalkotói feladatának teljesítésére. Érdemes tudni, hogy ténylegesen nem bíróságról van szó, még ha egyes esetekben egyedi ügyekkel kapcsolatban hoz is döntést. Összefoglalva tehát az Alkotmánybíróság feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Találkoztam egy majdnem tíz évig tartó perrel, amelynek a végén a Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi elnevezése Kúria) megállapította, hogy az első- és másodfokon született ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat nem is lehetett volna alkalmazni. Tudnunk kell, hogy mit jelent a jogszabály érvényessége, hatálya, és hol nézhetünk utána a minket érintő rendelkezéseknek. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít az abban foglalt következményektől!