Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05. Alapvető jogok és kötelezettségek

Amikor azt olvassuk, hogy egy állampolgár valamilyen alkotmányos vagy alapvető jogát sértették meg, sokan azt gondolják, hogy a történelem során kialakult, íratlan jogról van szó. Ezzel ellentétben az Alkotmányunk felsorolja az alapvető jogainkat, sőt, több kötelezettséget is meghatároz részünkre.

1. Alapvető jogok

Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Különleges jogrend (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) idején az alapvető jogok gyakorlása - kivéve például az élethez és emberi méltósághoz való jog, az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság és a szociális biztonsághoz való jog kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.

Az alapvető jogokat többféle módon lehet csoportosítani, jelen előadás az állami szerepfelfogás szerinti négy alapcsoportot határozza meg (Forrás: Alkotmánytan, szerkesztette: Kukorelli István, 133-149. o.):

 

a) Szabadságjogok

b) Direkt politikai jogok

c) Egyenjogúság

d) Gazdasági, szociális és kulturális jogok

Jól megfigyelhető az alapjogi gondolkodás fejlődése például, ha megtekintjük az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely alapjogi része a következő csoportosítást alkalmazza: 
 
I.Cím: Méltóság (emberi méltóság, élethez való jog, személyi sérthetetlenség stb.) 
II. Cím: Szabadságok (szabadság és személyi biztonság, egyesülés és gyülekezéshez való jog, oktatáshoz és tulajdonhoz való jog) 
III. Cím: Egyenlőség (diszkrimináció tilalma és egyéb szociális jogok) 
IV. Cím: Szolidarítás (munkavállalói jogok, család- és egészségvédelem, szociális biztonság, környezetvédelem, fogyasztók védelme stb.) 
V. Cím: A Polgárok jogai (Úniós polgársághoz kapcsolódó jogok) 
VI. Cím: Igazságszolgáltatás (jogorvoslathoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, ártatlanság vélelme és egyéb eljárásjogi garanciák foganatosítása) 
 
a) Szabadságjogok 
 
Az alapvető jogokat jogérvényesítési szempontok mentén is csoportosítják, így ezen szempont szerint az alapvető jogok két nagy csoportját különböztethetjük meg: 

1.1. Kollektív szabadságjogok – ezen alapjogok egyének egy meghatározott csoportját illetik meg, azokat az egyének együttesen gyakorolhatják: 
 
i) Egyesülési jog: mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni, de politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre (2011. évi C CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról)  
 
ii) Gyülekezési jog: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. A gyűlés legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.  

A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni [2018. évi LV törvény a gyülekezési jogról 1. és 2. § ]. 
 
iii) Véleménynyílvánítás- és sajtószabadság: Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Ezen alapjog egy ún. vegyes alapjog, hiszen mind egyéni és mind pedig kollektív érvényesítése is lehetséges.vegye 

 (lásd: Alaptörvény Szabadság és Felelősség IX. cikk; 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól]. 
 
iv) Lelkiismereti és vallásszabadság: Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ezen alapjog is vegyes alapjog. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre [Alaptörvény Szabadság és Felelősség VII. cikk; 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról]. 
 
1.2. Személyi szabadságjogok – ezen alapjogok egyéneket illetnek meg, amelyeket az egyén saját maga gyakorol: 
 
i) Élethez való jog: (gondoljunk ezekre a kérdésekre: halálbüntetés, abortusz, eutanázia). Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. 
 
ii) Emberi méltósághoz való jog: senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. A magyar Alkotmánybíróság 64/1991-es határozata szerint: „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. Az emberi méltósághoz való jog egy ún. szubszidiárius alapjog, ami azt jelenti, hogy általános személyiségi jogként minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. [8/1990. (IV. 23.) AB határozat] 
 
iii) Testi épséghez, integritáshoz, az egészséghez való jog: tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni;  
 
iv) A tisztességes eljáráshoz való jog: Ide jellemzően eljárásjogi garanciák, illetve a legfontosabb polgárjogi és büntetőjogi alapelvek tartoznak:
 
- független és pártatlan bírósághoz, az igazságos és nyilvános tárgyaláshoz való jog 
- törvény előtti egyenlőség 
- ártatlanság vélelme (senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg) 
- senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény 
- védelemhez és jogorvoslathoz való jog 
- az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult 
 
v) Magánélet mindenoldalú védelme (magánlakás, magántitok és a családi élet sérthetetlenségéhez való jog) 
 
vi) Mozgásszabadság (szabad mozgás és a tartózkodási hely, lakóhely szabad megválasztásának joga, ország elhagyásához és visszatéréshez való jog), állampolgársághoz való jog 
Jogképesség, a személyiségvédelem, a személyiségi jogok (becsülethez, jóhírnévhez, névhez való jog, személyes adatok védelme) 
 
vii) Tulajdonhoz (az örökléshez) való jog 
 
viii) Vállalkozás szabadsága 
 
b) Direkt politikai jogok 
 
i) Kérelem- és panaszjog: a Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 
 
ii) Menedékjog: a Magyarország törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott. 
 
iii) Kisebbségek jogai: a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. 
- Magyarország védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. 
- Magyarország törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. 
- A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. 
 
iv) Választójog: Megkülönböztetünk aktív (szavazati jog) és passzív (választhatósági jog) választójogot. A aktív választójog az állampolgár azon jogát jelenti, hogy ő országgyűlési-, önkormányzati- és Európai Parlamenti választáson, illetve népszavazáson érvényes szavazatot adhat le. Ezzel szemben a passzív választójog azt jelenti, hogy egy állampolgár országgyűlési, európai parlamenti-, önkormányzati képviselőként, illetve polgármesteri és főpolgármesteri jelöltként indulhat a választásokon. 
 
- Országgyűlési képviselők választásán választó és választható:  Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár. 
 
- Helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és választó:  
 
-- Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár 
 
-- az Európai Unió más tagállamának Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (választó csak akkor lehet, ha a választás napján  Magyarországterületén tartózkodik) - polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható. 

- menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy (választó csak akkor lehet, ha a választás napján Magyarország területén tartózkodik) 
 
- Európai parlamenti választáson választható és választó: 
 
-- Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár 
 
-- az Európai Unió más tagállamának Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. 
 
- Nincs választójoga: 
 
-- annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, 
 
-- annak, aki szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, 
 
-- az Európai Unió más tagállamának Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. 
 
- A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon. A választójog gyakorlása nem kötelező, mindenki maga döntheti el, hogy kíván-e élni vele  

[2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról; 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról]. 
 
v) Népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvétel joga: 
 
- Országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vehet:  Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár. 
 
- Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vehet: 
 
-- Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár 
 
-- az Európai Unió más tagállamának Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (feltéve, ha a népszavazás napján  Magyarország területén tartózkodik) 
 
-- menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy (feltéve, ha a népszavazás Magyarország területén tartózkodik). 
 
vi) Közhivatal viselésének joga: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. 
 
c) Egyenjogúság 
 
i) Jogegyenlőség elve (egyenlő bánásmód követelménye és a diszkrimináció tilalma) 
Magyarország biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az embereknek az ilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti [Alaptörvény Szabadság és Felelősség XV. cikk; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról] 
 
A diszkrimináció tilalmába ütközik az is, ha az állam az állampolgárokkal szemben a jog bármely területén diszkriminációt alkalmaz, de a pozitív diszkrimináció adott esetben nem kifogásolható, ha nem sérti a személyek egyenlő méltóságát, nincs összefüggésben alapjogokkal, valamint nem ésszerűtlen és önkényes (pl. adókedvezmény a gyermekek száma alapján, a kisebb nyugdíjjal rendelkezők alkalomszerű nyugdíjemelése). 
 
Példa: az új érettségi és felsőoktatási felvételi rendszer alkotmányossági vizsgálatát lezáró 28/2005. (VII. 14.) AB határozat 
 
d) Gazdasági, szociális és kulturális jogok 
 
I. Szociális jogok: 
 
i) Lelki és testi egészséghez való jog (egészségügyi ellátáshoz való jog): ezt a jogot Magyarországon a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 
 
ii) Szociális biztonsághoz való jog: Magyarországon állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
 

 II. Munkához való jog: 
 
i)Foglalkoztatáshoz és megélhetéshez való jog: Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. 
 
ii) Pihenéshez való jog: mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 
 
iii) Szakszervezeti szervezkedés joga: mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. 
 
iv) Sztrájkjog: a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga. Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, jogellenes a sztrájk, illetve az 1989. évi VII. törvény a jogellenesség további eseteit is meghatározza. 
 
III. Művelődéshez való jog:

Magyarországon ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.  
Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
 

2. Alapvető kötelezettségek

Az Alaptörvény  csak megemlíti a kötelezettségeket, a részletszabályokat külön törvények tartalmazzák.

a) Honvédelmi kötelezettség 
 
A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat terhelő személyes honvédelmi kötelezettség magában foglalja: 
 
- hadiállapot (az Országgyűlésnek a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozott határozata alapján) és szükségállapot idején a hadkötelezettséget (akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesíthet); 
- hadiállapot idején a honvédelmi munkakötelezettség, valamint 
- a polgári védelmi kötelezettség teljesítését [2021. évi CXL. tv.]. 
 
A 2005. január 1-jével hatályos új honvédelmi törvény (2004. évi CV. törvény) és az Alkotmány módosított 70/H. §-a mondta ki a sorkatonaság megszüntetését, és az általános hadkötelezettség eltörlését. A fentiekből is kitűnően a hadkötelezettség visszaállítására kizárólag hadiállapot vagy szükségállapot során kerülhet sor.  
 
Hadiállapot: 
 
Az Országgyűlés  
a) háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély,  
b) külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy  
c) kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hadiállapotot hirdethet ki.  
(2) A hadiállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.  
(3) Hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról. 
 
Szükségállapot: 
 
Az Országgyűlés  
a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy  
b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén szükségállapotot hirdethet ki. 
 
A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.  
 
A szükségállapot harminc napra hirdethető ki. A szükségállapotot az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a szükségállapot kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. 
 
[Alaptörvény : Különleges jogrend] 

Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni szolgáltatásként a honvédelmi törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető. A felsoroltak - a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontok, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekei figyelembevétele mellett - kötelezhetők: 
- meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére (pl. rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyag átadására), 
- valamely tevékenységtől való tartózkodásra, 
- a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, 
- az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére [2021. évi CXL. tv.]. 
 

b) Adófizetési kötelezettség 
 
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni [Alaptörvény Alapvetés O cikk, 2011. évi CXCIV. törvény 28 §]. 
 

c) Tankötelezettség 
 
A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását [Alaptörvény Szabadság és Felelősség XVI. cikk (3) bek.]. 
 
Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.  A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt [2011. évi CXC. tv. 45. §]. 
 
d) Jogszabályok betartásának kötelezettsége 
 
Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek [Alaptörvény Alapvetés R) Cikk (2)].