Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A közös tulajdonban lévő házra és a társasházi lakásra vonatkozó szabályozás között nagyon sok hasonlóságot és számos eltérést találunk. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető, hogy milyen előírásokat kell alkalmazni például a birtoklásra, a használatra vagy a költségviselésre. A jobb szemléltetés érdekében táblázatba foglalva mutatjuk be a lényegesebb előírásokat. Ezt követően összefoglaljuk a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Mi is az az ingatlan-nyilvántartás? Milyen feladatai vannak a földhivataloknak? Milyen adatok, információk szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban? Ki és milyen adatokat ismerhet meg? Ilyen és ehhez kapcsolódó kérdésekre ad választ az alábbi összeállítás.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv., Inytv.) rögzíti, hogy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanról, illetve a jogosultakról, kötelezettekről milyen adatokat kell kötelezően rögzíteni. Jogszabály tartalmazza azt a felsorolást is, hogy a milyen bejegyzéseket találhatunk, ezeket nevezik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak és tényeknek.

Az ország összes tulajdoni lapja ma már számítógépes adatbázisban is megtalálható, és valamennyi járási hivatalban a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel. A járási hivatalokat (földhivatalokat) köti össze a TakarNet hálózat, amely lehetővé teszi az ingatlanok adatainak elektronikus elérését.

Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei kiemelkedően fontos szerepet játszanak az egyes földhivatali eljárásokban. Ezek határozzák meg például, hogy kik és milyen ingatlan-nyilvántartási adatokat ismerhetnek meg, továbbá az egyes bejegyzések legalapvetőbb feltételeit, vagy éppen a kérelmek elbírálásának sorrendjét.

A tulajdoni lap az ingatlanok "alapdokumentuma", ennek pontos ismerete nélkül semmilyen ingatlant nem szabad megvennünk. Kérdés, hogy milyen információkat találhatunk a tulajdoni lapon? Az alábbiakból megtudhatjuk azt is, hogy mennyibe kerül a tulajdoni lap másolat, és hol szerezhető be.

Akinek már magyarázkodnia kellett a vevőjének azért, mert rossz cím szerepelt a tulajdoni lapon, az örömmel értesül olyan egységes nyilvántartás bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a címet ismerje valamennyi hatóság. Ennek az egységes nyilvántartásnak a kialakítását célozza a 2015. január 1-jén elindult központi címregiszter (KCR). Az alábbi tájékoztatóból azt is megtudhatják, hogy mit jelent a tulajdoni lapon feltüntetett „felülvizsgálat alatt” megjegyzés.

A földhivatalnál kizárólag a jogszabály szerinti nyomtatvány kitöltésével, és jogi képviselő megbízásával lehet megindítani a legtöbb ingatlan-nyilvántartási eljárást.

A földhivatalok az ingatlan-nyilvántartási törvényben (Inytv.) meghatározott sorrendben intézhetik el a beadványokat, és természetesen a jogszabály rögzíti ennek határidejét is. Fontos tudni, hogy az eljárás meggyorsításának lehetőségeként kérelmezhető soronkívüliség. Számos téves elképzelés létezik arról is, hogy mi az a széljegyzés.

A földhivatal a bejegyzési, törlési kérelmeket csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő formában és tartalommal kiállított okiratok alapján teljesíti. Ha nem megfelelő tartalmú az okirat, akkor hiába állapodtak meg egymással a felek, a földhivatal nem tudja bejegyezni a kért változást.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárások többségéért díjat kell fizetni. A díj átutalással is teljesíthető.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz való jog, ezért érdemes ismerni, hogy milyen jogorvoslati kérelmeket lehet előterjeszteni. Azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a mielőbbi bejegyzés általában az adott fél elemi érdeke, azonban az esetleges jogorvoslat hosszú hónapokig is eltarthat. A földhivatali eljárásokban a leggyakrabban érdemes az elkövetett hibát javítani, hiányosságot pótolni, és a fellebbezés helyett újra előterjeszteni a kérelmet (vagyis például ismételten beadni a javított szerződést).

Az ingatlan adatainak, a bejegyzett jogosult nevének és lakcímének a megváltozását az ingatlanügyi hatóságnak be kell jelentenünk.

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.