Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt talán nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.

A polgári jog az a jogág, amellyel mindenki nap mint nap találkozik, de ezt tudatosan nem is észleli. A Polgári Törvénykönyv - amelynek rövidítése: Ptk. - a leggyakrabban alkalmazott törvényünk, ezért nem árt megismerkedni a felépítésével. A Ptk. elején található alapelvek meghatározzák az egyes szerződések során és a szerződésen kívül tanúsítandó magatartás kereteit is.

A hatósági (bírósági) határozat az eredeti tulajdonszerzési jogcímek egyik, de nem a leggyakrabban előforduló esete.

A hatósági árverés megítélése nem egységes abból a szempontból, hogy eredeti vagy származékos tulajdonszerzési jogcímnek minősül. A hatósági árveréssel tulajdonjogot szerzőnek ugyanis át kell vennie bizonyos terheket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban be vannak jegyezve.

Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód. Ha a tulajdonos a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, feltehetően azért, mert a dolgot már nem kívánja hasznosítani, akkor a forgalom biztonsága érdekében indokolt jogvédelmet biztosítani annak a birtokosnak, aki a dolgot huzamosabb ideig hasznosítja.

Ha valaki véletlenül vagy szándékosan más ingatlanára épít, vagy egy korábbi megállapodás után nem tudnak megegyezni a felek a felépített épület tulajdoni arányaiban, a kérdést az ún. ráépítés szabályai alapján lehet eldönteni. A ráépítés eredeti tulajdonszerzési jogcímnek minősül. Az új Ptk. külön rendelkezéseket tartalmaz a hozzáépítésre.

A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Aki tulajdonos, az előbb-utóbb szembesül azzal is, hogy adót kell fizetnie, legalább annyira köteles felújítania a házát, hogy a szomszédos épület épségét ne veszélyeztesse, vagy éppen nem hallgathatja olyan hangerővel a zenét, ahogyan kedve tartja.

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonosnak kell viselnie az olyan kárt, amit más nem köteles neki megtéríteni. Az ingatlan fenntartásával járó munkálatokat is neki kell elvégeztetnie, és bizonyos esetekben ezek elmulasztása súlyos büntetéssel jár.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és az ingatlan használatához kapcsolódó költségek.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.

Ha a szomszéd folyamatosan hangoskodik, vagy a pihenésünket, nyugalmunkat zavaró magatartást folytat, megvannak a jogi lehetőségeink arra, hogy megakadályozzuk a további zaklatást. Ezeket az eszközöket a birtokvédelem szabályai biztosítják számunkra. Más birtokának megsértésével - például, ha bemegyünk valakinek a lakásába - akár bűncselekményt is el lehet követni.

2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (felváltva a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet), mely vélhetően egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárást fog eredményezni. Az új jogszabály az eljárás irányítását sokkal inkább a felek kezébe adja.

A tulajdonos a tulajdonát megvédheti jogos önhatalommal vagy peres eljárás megindításával. Fontos tudni, hogy a tulajdonjogi igények soha nem évülnek el, vagyis határidő nélkül kérhetjük a tulajdonunkat (1959. évi IV. tv. 115. §) [2013. évi V. tv. 5:35. §].

A tulajdonos főszabály szerint azt tesz a saját tulajdonával, amit csak szeretne. Ezen teljeskörű tulajdonosi jogosultságot azonban keretek között tartják az ún. tulajdonjogi korlátok.

A tulajdonos elméletileg mindent megtehet a tulajdonával, azonban a tulajdonosi jogok sem korlátlanuk. A tulajdonos ugyanis köteles figyelemmel lenni a környezetében lakók érdekeire. Az ingatlan használata során alkalmazandó tulajdonosi korlátok egyik fajtáját a szomszédjogi szabályok jelentik. 2014. március 15. napjától a Ptk. (2013. évi V. tv.) mellett a 2013. évi CLXXIV. törvény is tartalmaz szomszédjogi szabályokat.

Bármilyen meglepő, gyakran előfordul, hogy az építkezés a szomszédos ingatlanra is „átcsúszik”. Ilyenkor a polgári jog szempontjából az a kérdés, hogy a szomszéd követelheti-e például azt, hogy az átlógó épületrészt az építő bontsa el. Ezeket a kérdéseket rendezi a Polgári Törvénykönyvben a túlépítés jogintézménye.