Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

KÉRDÉS:

A kérdés szerint a lebontandó ház teljes hosszában a szomszédos telken egy melléképület épült. A szomszéddal egyszerre bontanák el a házat és a melléképületet. A melléképületnek sem szerkezetét, sem alapozását nem érinti a családi ház bontása, mivel teljesen különálló szerkezetről van szó. Kell-e ehhez szakmai nyilatkozat?

VÁLASZ:

Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Fentiek alapján látható, hogy ha az épület nem műemlék és nem érintett helyi építészeti örökségvédelemmel, úgy annak elhelyezése és szerkezete vizsgálandó abból a szempontból, hogy van-e hozzá közvetlenül csatlakozó másik épület, épületrész.

A jogszabályhely értelmezése során belátható, hogy ezen előírás a bontás után megmaradó építmények és azok szerkezetei (illetve védelmük) miatt van elsősorban, és itt nem az OTÉK szerinti beépítési módot kell értenünk az épület elhelyezése kapcsán. A kérdésben szereplő épületek egyszerre kerülnének elbontásra, így alapesetben azt mondhatnánk, hogy mivel mindegyik épület bontásra kerül, így nem marad utána már épület, épületszerkezet, így bontási engedélyt nem kell kérni a bontáshoz.

Azonban árnyalják ezen kézenfekvő választ a következők:

1) A bontási engedély önmagában egy ingatlanra vonatkozhat csak, azt egyszerre két telekre nem lehet amúgy kiadni (tehát egy engedélyben két külön telken álló épületre vonatkozólag). ez alapján pedig bár műszakilag együtt megvalósítható munkáról beszélünk, jogilag külön kell kezelni a két épületet, még ha egy eljárás során mindkettőt kölcsönösen vizsgálni kell.

2) A gyakorlatban nagyon könnyen megcsúszhat a két kivitelezés összehangolása bármely okból, és ez esetben nem kezdhető meg az épületek külön-külön bontása engedély nélkül, ami kellemetlenséget okozhat.

Fentiek alapján a javaslatunk, hogy vizsgálják és kezeljék külön az épületeket, ha egyértelműen megállapítható, hogy a bontási munka során a másik épület alapozása, vagy csatlakozó tartószerkezete nem érintett, úgy engedély nélkül elvégezhető a két bontás külön-külön, vagy egyszerre összehangolva. Az alapozás és a tartószerkezeti érintettség vizsgálata csak szakember által lehetséges és javasolt, melyről szakmai nyilatkozatot (vagy szakvéleményt) be kell szerezni és adott esetben az építési naplóba fel is kell tölteni.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkákat is csak kiviteli terv és elektronikus építési napló vezetése mellett lehet elvégezni, ha az építmény bontása, 
a) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
b) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek., 46. § (1) – (2) bek.; 191/2009. (IX. 15.) 22. § (1) bek. c) pont, 24. § (1) bek.].

KÉRDÉS:

Meglévő kémény bontása engedélyköteles-e?

VÁLASZ:

Építési engedély nélkül építhető
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

A bontási engedély nélkül végezhető bontási munkákat is csak kiviteli terv és elektronikus építési napló vezetése mellett lehet elvégezni, ha az építmény bontása, 
a) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m³-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
b) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 45. § (1) bek., 1. számú melléklet 3.) és 4.) pontok; 191/2009. (IX. 15.) 22. § (1) bek. c) pont, 24. § (1) bek.]

Fent idézett jogszabályhelyek alapján a meglévő épületben a meglévő kémény elbontása bontási engedély nélkül elvégezhető, a kiviteli tervre és építési naplóvezetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. 

Fel kell hívni azonban a figyelmet, hogy a kémény a kéményseprőipari szolgáltatónál vélhetően nyilvántartásban van, így annak megszüntetése előtt javasolt az illetékes szolgáltatónál tájékozódni az esetleges tudnivalókról.

KÉRDÉS:

Az egyszerű bejelentéssel felépült társasházak esetében a lakóépület felépültét igazoló, az építésfelügyeleti hatósági bizonyítványnak kell-e tartalmaznia minden adatot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. § (3a) alapján? Vagyis az építésfelügyeleti hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány csak az épület feltüntetésére szolgál vagy a társasházi bejegyzésre is?

VÁLASZ:

Az építésfelügyeleti hatóság az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt állít ki kérelemre [155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése]. Minden egyéb esetben az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az építésügyi hatóság állít ki hatósági bizonyítvány [1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) b) pontja, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése]. 

Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályozása szerint kérelemre az épület feltüntetését követően társasház bejegyzéséhez, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiség tulajdoni különlapjának megnyitásához alapítóokiraton és alaprajzon túl alapterületet és rendeltetésmódot tartalmazó hatósági bizonyítvány szükséges [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. § (3a) bekezdése]. 

Azaz először az építésfelügyeleti hatóság hatósági bizonyítványa alapján az épület feltüntetésre kerül, majd a megfelelő társasházi okiratok elkészítése után az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványa szükséges a társasház bejegyzéséhez.

A jegyzői építésügyi hatóság jogosult-e a szabálytalanságot megállapítani?

Az általános (jegyzői) építésügyi hatóság hatásköre nem terjed ki építésrendészeti eljárás lefolytatására. Van-e hatásköre építési tevékenységgel kapcsolatban megállapítania, hogy az szabálytalan-e, vagy sem?

A szabálytalan építési tevékenység, vagy a fennmaradási eljárás megindulásakor hatályos jogszabályok alapján vizsgálják a fennmaradás feltételeit?

Építésrendészeti eljárás során a szabálytalanság elkövetésekor, vagy az eljárás megindulásakor hatályos jogszabályok szerint vizsgálja a hatóság a fennmaradás feltételeit, vagy az ügyfél számára kedvezőbb szerint?

Lejárt hatályú építési engedélyt követően a félbemaradt lakóház-építkezés milyen eljárást követően fejezhető be?

Lehetséges-e új tulajdonosnak – esetleg CSOK igénybevételével – folytatni a lejárt építési engedéllyel rendelkező lakóépületet, ha az adásvételi időpontjában az épület még nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban? Befejezhető-e a lakóépület egyszerű bejelentéssel mint "új lakóépület" építés vagy építési engedélyt kell rá kérni?

Ha a fenti kérdésekre is választ adó teljes anyagot szeretné elérni, akkor kérjük, kattintson az alábbi megrendelőgombra! A hozzáférés díja egy hónapra 2900 Ft + áfa.

Megrendelem