Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény azonban megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben. A jogalkotó a kft-k és rt-k részére pedig még további egy évet adott: ezen cégeknek csak 2016. március 15-ig kell elkészíteniük a kötelező módosításokat.

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

  Valószínűleg a sajtóból vagy könyvelőjétől már értesült róla, hogy a jogszabály minden cég számára kötelező adatszolgáltatást írt elő.   1. Az adatszolgáltatás tartalma   A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 129. §-a szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.   A székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okirat elkészítéséhez szükséges az ingatlan tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése. Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárultak a használathoz, a cégbíróság felé az ügyvezető (üzletvezető) nyilatkozik.   A cégek a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének bejegyzését, valamint a tagok (tulajdonosok) születési idejét szintén legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani [2006. évi V. törvény 129. §].   2. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok, iratok   Az adatszolgáltatást kizárólag ügyvéd közreműködésével, elektronikus úton lehet megtenni.   Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az alábbi adatokra van szüksége a jogi képviselőnek: - a hatályos társasági szerződés és aláírási címpéldány (vagy aláírás-minta) eredeti példányban; - a székhely, telephely helyrajzi számára; - a társaság székhelyét, telephelyét a tulajdonosnak külön megállapodásban kell rendelkezésre bocsátania (ezt az összes tulajdonosnak és haszonélvezőnek alá kell írnia); - pontosan leírni, hogy milyen módosítások lesznek a cégadatokban.   Érdemes átgondolni, hogy szeretnének-e vagy kell-e mást is módosítani (pl. e-mail cím, ügyvezető személye, tagok neve és címe), hogy azt is ebben a cégeljárásban egy költséggel be lehessen jegyeztetni. Ha változás történt bármilyen adatban, azt legkésőbb 30 napon belül kötelező bejelenteni a cégbíróságnak.   A cégmódosításhoz szükséges iratok aláírásakor mindenképpen legyenek Önnél és a többi aláírónál az alábbi érvényes okmányok: -          személyigazolvány (vagy jogosítvány), -          lakcímkártya (ha van), -          adókártya.   3. Aláírás-minta, címpéldány cégbírósági benyújtása   2012. július 1-től új lehetőség, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül [2006. évi V. törvény 9. §]. Ennek a lehetőségnek a lényege, hogy a cég címpéldányát (aláírás-mintáját) a cégbíróság elektronikusan nyilvántartja, és ezt követően ez egyes hatósági eljárásokban a címpéldányt (aláírás-mintát) nem szükséges külön-külön benyújtani, azt a hatóság a cégjegyzékből lekéri. Ezzel a lehetőséggel hitelesítési költséget is meg lehet spórolni.   Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni (ez a JÜB rendszerben történő ellenőrzést jelent) [2006. évi V. törvény 9. §].   4. Költségek   4.1. Illeték, közzétételi díj Amennyiben egyéb változás nem következett be illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a kötelező adatszolgáltatásra irányul [2006. évi V. törvény 129. §].   Ha bármilyen módosítás szükséges (pl. tagok címének változása) a módosítás költségei: - Illeték: 15.000 Ft - az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bek.) - Közzétételi díj: 3.000 Ft - (a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §, 5. §).   Az illetéket és a közzétételi díjat átutalással, közvetlenül a Magyar Államkincstárnak kell megfizetni (az ügyvéd erről e-mailben utalványt küld).   4.2. Egyéb költségek Valamennyi esetben: - nem hiteles vagy e-hiteles tulajdoni lap másolat a cég székhelyéről, telephelyéről; - aláírás-minta készítés esetében az ügyvezető ellenőrzése a JÜB rendszerében; - ügyvédi munkadíj (nem kötött ár, a jogi képviselők szabadon állapítják meg).   5. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei   Amennyiben az adatszolgáltatás nem történik meg, a cég 2013. február 1-jét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást fog indítani, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. törvény 80. §].   A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja: a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot, b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. törvény 81. §].   A bírság elkerülése érdekében a jogszabályi határidő (2013. február 1.) betartása indokolt.  

Cikkünkben bemutatjuk röviden a beszámolásra kötelezettek körét, ismertetjük a beszámoló benyújtás módját, felvázoljuk a beszámoló közzététel elmulasztásának adóhatósági és cégbírósági jogkövetkezményeit.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemelésére további egy év áll rendelkezésre: 2017. március 15-től nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A változásokat megelőzően már legalább három millió forint törzstőkével rendelkező kft-k esetében azonban a létesítő okiratot 2016. március 15-ig kell összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kell. A szükséges módosítás érdekében keresse meg a könyvelőjét és az ügyvédjét, ne hagyja az utolsó pillanatra az ügyintézést.

Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.