A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratának kötelező módosítása

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.03.16. 15:13

Közzétéve: 2015.03.04. 13:18

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény azonban megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben. A jogalkotó a kft-k és rt-k részére pedig még további egy évet adott: ezen cégeknek csak 2016. március 15-ig kell elkészíteniük a kötelező módosításokat.

Részletek »

A lakáscélú munkáltatói adómentes támogatás 2015. évi változásai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2015.01.09. 10:51

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

Részletek »

Adatbejelentési kötelezettség 2013. február 1. napjáig

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.11.16. 12:10

Közzétéve: 2013.01.08. 23:26

  Valószínűleg a sajtóból vagy könyvelőjétől már értesült róla, hogy a jogszabály minden cég számára kötelező adatszolgáltatást írt elő.   1. Az adatszolgáltatás tartalma   A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 129. §-a szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.   A székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okirat elkészítéséhez szükséges az ingatlan tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése. Amennyiben az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájárultak a használathoz, a cégbíróság felé az ügyvezető (üzletvezető) nyilatkozik.   A cégek a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének bejegyzését, valamint a tagok (tulajdonosok) születési idejét szintén legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani [2006. évi V. törvény 129. §].   2. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok, iratok   Az adatszolgáltatást kizárólag ügyvéd közreműködésével, elektronikus úton lehet megtenni.   Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az alábbi adatokra van szüksége a jogi képviselőnek: - a hatályos társasági szerződés és aláírási címpéldány (vagy aláírás-minta) eredeti példányban; - a székhely, telephely helyrajzi számára; - a társaság székhelyét, telephelyét a tulajdonosnak külön megállapodásban kell rendelkezésre bocsátania (ezt az összes tulajdonosnak és haszonélvezőnek alá kell írnia); - pontosan leírni, hogy milyen módosítások lesznek a cégadatokban.   Érdemes átgondolni, hogy szeretnének-e vagy kell-e mást is módosítani (pl. e-mail cím, ügyvezető személye, tagok neve és címe), hogy azt is ebben a cégeljárásban egy költséggel be lehessen jegyeztetni. Ha változás történt bármilyen adatban, azt legkésőbb 30 napon belül kötelező bejelenteni a cégbíróságnak.   A cégmódosításhoz szükséges iratok aláírásakor mindenképpen legyenek Önnél és a többi aláírónál az alábbi érvényes okmányok: -          személyigazolvány (vagy jogosítvány), -          lakcímkártya (ha van), -          adókártya.   3. Aláírás-minta, címpéldány cégbírósági benyújtása   2012. július 1-től új lehetőség, hogy a cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül [2006. évi V. törvény 9. §]. Ennek a lehetőségnek a lényege, hogy a cég címpéldányát (aláírás-mintáját) a cégbíróság elektronikusan nyilvántartja, és ezt követően ez egyes hatósági eljárásokban a címpéldányt (aláírás-mintát) nem szükséges külön-külön benyújtani, azt a hatóság a cégjegyzékből lekéri. Ezzel a lehetőséggel hitelesítési költséget is meg lehet spórolni.   Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni (ez a JÜB rendszerben történő ellenőrzést jelent) [2006. évi V. törvény 9. §].   4. Költségek   4.1. Illeték, közzétételi díj Amennyiben egyéb változás nem következett be illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a kötelező adatszolgáltatásra irányul [2006. évi V. törvény 129. §].   Ha bármilyen módosítás szükséges (pl. tagok címének változása) a módosítás költségei: - Illeték: 15.000 Ft - az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bek.) - Közzétételi díj: 3.000 Ft - (a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §, 5. §).   Az illetéket és a közzétételi díjat átutalással, közvetlenül a Magyar Államkincstárnak kell megfizetni (az ügyvéd erről e-mailben utalványt küld).   4.2. Egyéb költségek Valamennyi esetben: - nem hiteles vagy e-hiteles tulajdoni lap másolat a cég székhelyéről, telephelyéről; - aláírás-minta készítés esetében az ügyvezető ellenőrzése a JÜB rendszerében; - ügyvédi munkadíj (nem kötött ár, a jogi képviselők szabadon állapítják meg).   5. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei   Amennyiben az adatszolgáltatás nem történik meg, a cég 2013. február 1-jét követően jogszabálysértő módon fog működni. A cégbíróság ebben az esetben törvényességi felügyeleti eljárást fog indítani, és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül állítsa helyre a törvényes állapotot [2006. évi V. törvény 80. §].   A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja: a) ha a cégbírósági felhívás ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot, b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja [2006. évi V. törvény 81. §].   A bírság elkerülése érdekében a jogszabályi határidő (2013. február 1.) betartása indokolt.  

Részletek »

Beszámoló kötelezettségének jogi szabályozása

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2012.03.16. 22:41

Közzétéve: 2012.03.16. 22:41

Cikkünkben bemutatjuk röviden a beszámolásra kötelezettek körét, ismertetjük a beszámoló benyújtás módját, felvázoljuk a beszámoló közzététel elmulasztásának adóhatósági és cégbírósági jogkövetkezményeit.

Részletek »

Kft-k törzstőke emelésének határideje 2017. március 15., de maradt 2016. évi kötelező módosítás is

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.03.19. 13:05

Közzétéve: 2016.01.23. 20:18

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemelésére további egy év áll rendelkezésre: 2017. március 15-től nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A változásokat megelőzően már legalább három millió forint törzstőkével rendelkező kft-k esetében azonban a létesítő okiratot 2016. március 15-ig kell összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kell. A szükséges módosítás érdekében keresse meg a könyvelőjét és az ügyvédjét, ne hagyja az utolsó pillanatra az ügyintézést.

Részletek »

Még százharmincezer kft-nek kell sürgősen tőkét emelnie

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.12.15. 14:01

Közzétéve: 2015.12.15. 14:01

Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt