Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Országgyűlés 2013-ban, az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében hozta létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia. A TSZSZ két főbb kérdéskörben vizsgálódhat: tervezési és kivitelezési szerződés teljesítésének igazolása, illetve mellékkötelezettség érvényesíthetőségének vizsgálata (jellemzően bank vagy biztosító által nyújtott garancia lehívás).

Véleményem szerint a legfontosabb cél a TSZSZ szakvélemény esetében az, hogy a felek között peren kívüli megállapodás jöjjön létre, ez pedig bármelyik fél kérelmére bekövetkezhet. A fővállalkozó kivitelezők, alvállalkozók, tervezők részére különösen fontos tudnivalót jelent, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv milyen szabályok alapján és mennyiért készíti el a szakvéleményét. A TSZSZ-hez a megrendelő is fordulhat, azonban számára lényegesen kevesebb előnnyel jár a szakvélemény, ráadásul 2025. januárjától a minőségi kérdéseket csak szűkebb körben vitathaja a TSZSZ eljárásában. 2025. január 1. napjától a TSZSZ szakvélemény költsége jelentősen emelkedett.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a kérelmezőnek (illetve annak, akinek az álláspontját alátámasztja). Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSZSZ szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel. Érdemes tudni, hogy a TSZSZ szakvéleményre alapított per szabályaiban 2024. november 1-jétől jelentős változások történtek, amelyek főként a vállalkozó kivitelezők számára előnyösek.

A bíróság 2013. július 1-jétől köteles a vállalkozói díj fizetésére vonatkozó jogerős ítéletről értesítést küldeni az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) számára. Az OÉNY üzemeltetője a bírósági értesítést továbbítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, ahol kezdetét veszi a bírósági értesítés miatt indult eljárás, amelynek eredményeképpen akár törölhető is a kamarai névjegyzékből a vállalkozó. A törlésre bírósági ítélet nélkül, az ún. nemfizetési jelzési eljárásban is sor kerülhet.

Ha kifizetetlen tartozásunk van, kifejezetten nehéz és körülményes a követelésünknek érvényt szereznünk. Érdemes tudni, hogy több eljárás is rendelkezésünkre áll annak érdekében, hogy az adóst teljesítésre kényszeríthessük.

A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozatot hozott.

Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykednek a halasztásban, az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2015. évi CLXXX. törvényt, amely alapján a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út válik kötelezővé, természetesen a hatóságok részére is.

Előfordulnak olyan ügyek, amikor a peres felek nem is amiatt pereskednek, ami igazán az érdeküket szolgálná. Az alábbi ügyben a kirendelt szakértő hívta fel a felek figyelmét arra, hogy érdemesebb lenne a megegyezés irányába elmozdulni, mivel a vita tárgyához képest olyan értékük van, amelyet közösen sokkal gazdaságosabban tudnak hasznosítani, vagy értékesíteni. A szakértői javaslatnak hála, a per lezárult, és mindkét fél elégedetten hagyta el a bíróságot (ami azért nem jellemző).

2020. január 1. óta lehetséges a visszatérítés, de ennek számos feltétele van. Valószínűleg a vállalkozások túlnyomú többsége került már olyan helyzetbe, hogy valamelyik vevője nem tudott fizetni, ezért követelése behajthatatlanná vált. A WTS Klient az áfatörvény 2020. január 1. óta hatályos, a behajthatatlan követelés áfa-visszatérítésével kapcsolatos új szabályait vizsgálta meg.  

Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői. Egy csarnok padlójának kialakítása kapcsán alakult ki a vita arról, hogy tervezői vagy kivitelezői hiba-e a nem vitatottan nem megfelelő aljzatbeton.

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.

Az alábbi ügyben négyemeletes épület létesült, földszintes épületre tervezett alappal. A kérdés az volt, hogy a biztosító kifizeti-e a visszabontási és az újraépítési költségeket.

Az alábbi, megtörtént esetben tetőről lezúduló hó tört össze autókat. A tervezői felelősség kérdése az épület tulajdonosának felelőssége miatt merült fel.

Egy települési önkormányzat ivóvízrendszerének korszerűsítése során kellett terveket készíteni. A megtörtént esetben a megrendelő a tervezővel megkötendő szerződés feltételéül szabta, hogy a tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az előírt felelősségbiztosítási limit 50 millió forint / káresemény volt. A tervező rendelkezett felelősségbiztosítással, de a biztosítási szerződésében rögzített káronkénti biztosítási limit mindösszesen 10 millió forint volt, így annak megemelése vált szükségessé. Az esetre arra is jó példa, hogy a káronkénti biztosítási limit összegét is érdemes gondosan, a felmerülhető károk összegére tekintettel meghatározni. A károk megtérülése mind a megrendelő, mind a tervező érdeke.

Elszámolási vita, évekig tartó pereskedés – vajon mi a legnagyobb veszteség ezekben az ügyekben? Az otthonunk, a pénzünk, a pereskedéssel töltött idő, az idegeskedés? Hogy milyen egyszerűen, gyorsan és kevés költséggel rendezhető egy ilyen vita, ezt mutatjuk be egy valódi, megtörtént eseten keresztül.