01. A közigazgatás rendszere

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.10.07. 12:33

Közzétéve: 2008.08.09. 00:37

A közigazgatás rendszerének meghatározása során elsődlegesen a két alrendszerre kell felhívni a figyelmet: az államigazgatásra és az önkormányzati igazgatásra. A megkülönböztetésnek a feladatot ellátó szervek és a jogorvoslati rendszer szempontjából is van jelentősége.

Részletek »

01.3. A közigazgatási eljárási törvény

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.01. 10:39

Közzétéve: 2008.08.09. 02:07

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) a legfontosabb eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhat le.

Részletek »

02. Az ügyfél és a jogutódlás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.14. 20:08

Közzétéve: 2013.06.01. 15:27

A Ket. részletesen foglalkozik az ügyfél fogalmával és az ügyfelek körének meghatározásával.

Részletek »

03. A közigazgatási eljárás alapelvei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.01. 10:39

Közzétéve: 2013.06.01. 15:29

A Ket. alapelveinek egy része az alkotmányból vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma), az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.

Részletek »

04. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.01. 10:36

Közzétéve: 2013.06.01. 15:32

Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni. A következő kérdés, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról.

Részletek »

05. A közigazgatási eljárás megindítása

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.01. 10:36

Közzétéve: 2008.08.09. 02:08

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.

Részletek »

06. Az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.01. 10:38

Közzétéve: 2008.09.09. 10:04

Ha el egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, hogy érdemben foglalkozna vele, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.

Részletek »

06.7. Az eljárás költségei. Költségmentesség

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.06. 17:14

Közzétéve: 2008.09.09. 10:06

A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell, illetve egyéb költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig az ügyfélnek kell megfizetnie. Az eljárási költségnek minősül mindaz a költség, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás során a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért, valamint az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg.

Részletek »

06.8. Az iratbetekintési jog gyakorlásának szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.06.01. 16:49

Közzétéve: 2013.05.04. 15:17

képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot [2004. évi CXL. tv. 5. § (4) bek.]. A kérdés, hogy ki és milyen iratokat nézhet meg, és milyen feltételek mellett.

Részletek »

07. Bizonyítás a hatósági eljárásokban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:38

Közzétéve: 2008.09.09. 10:05

A közigazgatási eljárásban főszabály szerint mindent a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság a bizonyítást csak a Ket. által meghatározott szigorú szabályok betartása mellett folytathatja le. Egy elmaradt bizonyíték vagy egy szabálytalanul figyelembe vett tényállási elem rendkívül fontos lehet az ügy elbírálása során, ezért nem közömbös az ügyfél számára sem, hogy ismeri-e a bizonyításra vonatkozó előírásokat.

Részletek »

08. Határidők az alapeljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.06. 17:14

Közzétéve: 2013.06.01. 15:51

A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.

Részletek »

09. A hatóság döntései

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:40

Közzétéve: 2013.06.01. 16:41

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

Részletek »

10. A közigazgatási jogorvoslati rendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.06.01. 16:46

Közzétéve: 2008.09.09. 10:07

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk.

Részletek »

11. A fellebbezés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.04.23. 16:43

Közzétéve: 2008.09.09. 10:18

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. A fellebbezésnek szinte alig van tartalmi és formai követelménye, de mivel ha jogorvoslatra kerül sor, akkor szinte mindig a fellebbezéssel élnek a jogosultak, érdemes tudni, hogy ez mivel jár, és milyen döntések születhetnek. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Részletek »

11. Fellebbezési eljárás

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:00

Közzétéve: 2014.04.23. 16:46

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Részletek »

12. Bírósági felülvizsgálat

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.06. 17:18

Közzétéve: 2014.04.23. 16:53

Ha a hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek vagy, ha fellebbezési eljárás során már született másodfokú döntés, akkor az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) kereset benyújtásával a bíróságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. Fontos, hogy a fellebbezéssel ellentétben, a bírósági felülvizsgálat csak jogszabálysértésre hivatkozva kérhető. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szembeni felülvizsgálati eljárás szabályai eltérőek, így például a kereset benyújtására is csak 15 nap áll rendelkezésre.

Részletek »

13. Újrafelvételi eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.04.23. 16:55

Közzétéve: 2014.04.23. 16:55

Újrafelvételi kérelmet akkor nyújthat be az ügyfél, ha a határozat jogerőre emelkedését követően jutott a tudomására, olyan lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, ami a határozat meghozatala előtt már létezett, de azt még nem bírálta el a hatóság, viszont ha elbírálta volna, akkor az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés születhetett volna.

Részletek »

14. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.04.23. 16:58

Közzétéve: 2014.04.23. 16:58

A Ket. a – nem gyakran előforduló – közigazgatási szerv által jóváhagyott alaptörvény-ellenes jogszabályon alapuló egyezség kapcsán is tartalmaz a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. 1. Ki kezdeményezheti az eljárást? Alkotmánybíróság határozata alapján az egyezséget jóváhagyó határozat módosítása, illetve visszavonása iránt kérelmet az ügyfél nyújthat be [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 2. Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be a kérelem? Az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozattal szemben nyújtható be, ha - annak meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és - ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisítette, és - az Alkotmánybíróság nem mondta ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek a konkrét ügyben való alkalmazhatóságát [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 3. Milyen határidővel nyújtható be? Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül nyújthatja be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt kérelmét [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 4. Hová kell benyújtani? A kérelmet az egyezséget jóváhagyó hatósághoz kell benyújtani. 5. Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek? A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az ügyfél az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályra, jogszabályi rendelkezésre tekintettel kéri az egyezséget jóváhagyó határozat módosítását, illetve visszavonását. 6. Elbírálásra jogosult szerv A kérelmet az egyezséget jóváhagyó hatóság bírálja el [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 7. A kérelem alapján hozható döntések A hatóság az egyezséget jóváhagyó határozatot - módosíthatja vagy - visszavonhatja. Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánította alaptörvény-ellenessé, a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az alaptörvény-ellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is [2004. évi CXL. tv. 113. § (3) bek.].

Részletek »

15. A döntés módosítása vagy visszavonása iránti eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.06. 17:18

Közzétéve: 2014.04.23. 17:01

A hatóságnak lehetősége van arra, hogy ha észleli (akár az ügyfél kezdeményezésére), hogy a döntése jogszabálysértő, akkor azt a döntését módosítsa vagy visszavonja, így orvosolva a jogszabálysértést.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt