Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (amelynek a rövidítése: Ákr.) a legfontosabb közigazgatási eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhat le. Az Ákr. 2018. január 1. napjától lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) helyébe, amellyel a jogalkotó mintegy teljes reform alá vetette a közigazgatási hatósági eljárások ügyrendjét.

Az Ákr. alapelveinek egy része az Alaptörvényből vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma). Az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.

Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni.

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.

A hatóság köteles értesíteni az ügyfelet az eljárás megindításáról. Ez azért fontos, mert ha az ügyfél nem értesül arról, hogy vele kapcsolatosan (akár hivatalból, akár másik ügyfél kérelmére) eljárás indult, nem tud részt venni az eljárásban, nem képes már az eljárás kezdetétől képviselni a saját érdekeit (pl. nyilatkozatok, bizonyítási indítványok előterjesztésével). Az értesítésnek eltérőek a szabályai attól függően, hogy kérelemre vagy hivatalból indult az eljárás.

Ha egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.

A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell, illetve egyéb költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig az ügyfélnek kell megfizetnie. Az eljárási költségnek minősül mindaz a költség, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás során a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért, valamint az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg. Az Ákr. célkitűzése, hogy a hatékonyság elvén keresztül a hatósági eljárásban résztvevő feleknek a lehető legkevesebb költséget okozza.

Az Ákr. az eljárás résztvevőjének biztosítja az iratbetekintési jogot. Az eljárási pozíciókon belül ezen jog tartalma azonban eltér, így fontos arról beszélnünk, hogy egy hatósági eljárás során ki és milyen iratokat nézhet meg, és milyen feltételek mellett. Az építésügyi hatósági eljárásokban az iratbetekintésnek sajátos szabályai is vannak.

Ahhoz, hogy a hatóság egy adott ügy kapcsán megfelelő döntést tudjon hozni, tisztáznia kell az ügy tárgyát képező tényállást. A bizonyítási eljárásnak a célja ez felderítő és tisztázó tevékenység sikeres lefolytatása. Ezen folyamat szabályozásának bemutatására teszünk most kísérletet.

A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk. 

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A jogorvoslati eljárások között csupán abban a tekintetben teszünk különbséget, hogy egyes jogorvoslati eljárások a jogosult kérelmére indulnak másokat pedig az illetékes hatóság saját hatáskörében – a fellebbező aktív közreműködésének mellőzésével – hivatalból intéz el. Ebben a cikkünkben a jogosult kérelmére indítható jogorvoslati eljárásokat mutatjuk be

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.

A hatóságnak lehetősége van arra, hogy ha észleli (akár az ügyfél kezdeményezésére), hogy a döntése jogszabálysértő, akkor azt a döntését módosítsa vagy visszavonja, így orvosolva a jogszabálysértést.

A hatóságnak lehetősége van arra, hogy ha észleli (akár az ügyfél kezdeményezésére), hogy a döntése jogszabálysértő, akkor azt a döntését módosítsa vagy visszavonja, így orvosolva a jogszabálysértést.

Amennyiben bírósághoz nem fordulhatunk, de egy hatósági döntést vagy mulasztást sérelmesnek tartunk, akkor a felügyeleti szerv eljárását lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv jogosult a döntést megváltoztatni vagy megsemmisíteni, akkor is, ha a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz az érintett határozat, végzés, vagy éppen az ügyfél elmulasztotta a keresetindítási határidőt. 

Amennyiben bírósághoz nem fordulhatunk, de egy hatósági döntést vagy mulasztást sérelmesnek tartunk, akkor a felügyeleti szerv eljárását lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv jogosult a döntést megváltoztatni vagy megsemmisíteni, akkor is, ha a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz az érintett határozat, végzés, vagy éppen az ügyfél elmulasztotta a keresetindítási határidőt.

Az ügyésznek a közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatosan is vannak úgynevezett közérdekű feladat- és hatáskörei. Az ügyész ellenőrizheti a közigazgatási hatóságok döntésének törvényességét, és törvénysértés esetén felléphet annak megszüntetése érdekében.