Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (amelynek a rövidítése: Ket.) a legfontosabb eljárási jogszabály. Az ebben foglalt rendelkezések nélkül egyetlen közigazgatási hatósági ügy sem folyhatott le. A Ket. helyébe 2018. január 1. napjától az Ákr. lépett.

Az Ákr. alapelveinek egy része az Alaptörvényből vezethetők le, és más eljárási jogban is megtalálhatók (pl. a törvényesség elve, a törvény előtti egyenlőség elve, diszkrimináció tilalma). Az alapelvek másik része csak a közigazgatási eljárásban jelentkeznek (pl. a törvény által korlátozott hivatalbóliság). Fontos, hogy az alapelveket az eljárás teljes szakaszában figyelembe kell venni, azok minden esetben kiegészítik a speciális rendelkezéseket.

Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni.

Amennyiben már tudjuk, hogy melyik hatóság intézi az ügyünket, a következő kérdés az, hogy milyen formában tudjuk az eljárást kezdeményezni (szóban, nyomtatványon, stb.), és a hivatal mely esetekben jogosult kérelem nélkül is eljárni? Azt is érdemes tudni, hogy a hatóság - meghatározott feltételek mellett - köteles értesítést küldeni az eljárás megindításáról. A közigazgatási eljárások kétféle módon indulhatnak meg: az ügyfél kérelmére vagy hivatalból.

Ha el egy hatóság előtt szeretnénk intézni valamilyen ügyet, feltétlenül tisztában kell lennünk legalább az alapvető eljárási szabályokkal. Érdemes tudni például, hogy a hatóság mikor utasíthatja el a kérelmünket anélkül, hogy érdemben foglalkozna vele, illetve, hogy milyen esetekben függeszthető fel az eljárás.

A kérelmek benyújtásáért általában fizetnünk kell, illetve egyéb költségek is felmerülhetnek a közigazgatási eljárásban, amelyeket nem mindig az ügyfélnek kell megfizetnie. Az eljárási költségnek minősül mindaz a költség, amelyet a közigazgatási hatósági eljárás során a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért, valamint az ügyfél, valamint az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg.

Az Ákr. az eljárás résztvevőjének biztosítja az iratbetekintési jogot. Az eljárási pozíciókon belül ezen jog tartalma azonban eltér, így fontos arról beszélnünk, hogy egy hatósági eljárás során ki és milyen iratokat nézhet meg, és milyen feltételek mellett. Az építésügyi hatósági eljárásokban az iratbetekintésnek sajátos szabályai is vannak.

A közigazgatási eljárásban főszabály szerint mindent a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság a bizonyítást csak a Ket. által meghatározott szigorú szabályok betartása mellett folytathatja le. Egy elmaradt bizonyíték vagy egy szabálytalanul figyelembe vett tényállási elem rendkívül fontos lehet az ügy elbírálása során, ezért nem közömbös az ügyfél számára sem, hogy ismeri-e a bizonyításra vonatkozó előírásokat.

A közigazgatási eljárásban a Ket., illetve az egyéb jogszabályok határozzák meg, hogy a hatóság, az ügyfél és az egyéb közreműködők milyen időpontig vagy időtartam alatt jogosultak vagy kötelesek megtenni valamit.

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk.

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.

Újrafelvételi kérelmet akkor nyújthat be az ügyfél, ha a határozat jogerőre emelkedését követően jutott a tudomására, olyan lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, ami a határozat meghozatala előtt már létezett, de azt még nem bírálta el a hatóság, viszont ha elbírálta volna, akkor az ügyfélre nézve kedvezőbb döntés születhetett volna.

A Ket. a – nem gyakran előforduló – közigazgatási szerv által jóváhagyott alaptörvény-ellenes jogszabályon alapuló egyezség kapcsán is tartalmaz a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. 1. Ki kezdeményezheti az eljárást? Alkotmánybíróság határozata alapján az egyezséget jóváhagyó határozat módosítása, illetve visszavonása iránt kérelmet az ügyfél nyújthat be [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 2. Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be a kérelem? Az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozattal szemben nyújtható be, ha - annak meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és - ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisítette, és - az Alkotmánybíróság nem mondta ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek a konkrét ügyben való alkalmazhatóságát [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 3. Milyen határidővel nyújtható be? Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül nyújthatja be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt kérelmét [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 4. Hová kell benyújtani? A kérelmet az egyezséget jóváhagyó hatósághoz kell benyújtani. 5. Mit kell tartalmaznia a jogorvoslati kérelemnek? A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az ügyfél az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályra, jogszabályi rendelkezésre tekintettel kéri az egyezséget jóváhagyó határozat módosítását, illetve visszavonását. 6. Elbírálásra jogosult szerv A kérelmet az egyezséget jóváhagyó hatóság bírálja el [2004. évi CXL. tv. 113. § (1) bek.]. 7. A kérelem alapján hozható döntések A hatóság az egyezséget jóváhagyó határozatot - módosíthatja vagy - visszavonhatja. Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján csak valamely jogszabályi rendelkezés lehetséges értelmezését nyilvánította alaptörvény-ellenessé, a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az alaptörvény-ellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is [2004. évi CXL. tv. 113. § (3) bek.].

A hatóságnak lehetősége van arra, hogy ha észleli (akár az ügyfél kezdeményezésére), hogy a döntése jogszabálysértő, akkor azt a döntését módosítsa vagy visszavonja, így orvosolva a jogszabálysértést.

Amennyiben bírósághoz nem fordulhatunk, de egy hatósági döntést vagy mulasztást sérelmesnek tartunk, akkor a felügyeleti szerv eljárását lehet kezdeményezni. A felügyeleti szerv jogosult a döntést megváltoztatni vagy megsemmisíteni, akkor is, ha a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz az érintett határozat, végzés, vagy éppen az ügyfél elmulasztotta a keresetindítási határidőt.

Az ügyésznek a közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatosan is vannak úgynevezett közérdekű feladat- és hatáskörei. Az ügyész ellenőrizheti a közigazgatási hatóságok döntésének törvényességét, és törvénysértés esetén felléphet annak megszüntetése érdekében.

Önmagában attól még, hogy egy hatósági döntés sérti például a helyi építési szabályzatot vagy az OTÉK-ot, az építési engedély alapján megindult építkezést nem lehet leállítani, az engedély nem lehet visszavonni. Könnyű belátni, hogy ha például az építési engedély alapján megindult a munka, akkor az építtetőnek jelentős érdeksérelmet jelent az, ha az építési engedélyét megsemmisítik, és az építkezést le kell állítani. Az Ákr. a semmisségi okok között határozza meg azokat az eseteket, amikor visszamenőlegesen meg lehet – illetve meg kell – semmisíteni a közigazgatási döntést (az építési engedélyt), függetlenül az ügyfél jóhiszeműségétől és a joggyakorlás megkezdésétől. A jogbiztonság elvéből fakadóan egy hatósági döntést utólag csak nagyon szűk körben lehet megsemmisíteni.