Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

04. Joghatóság, hatáskör és illetékesség. A közigazgatási eljárás szakaszai

Bármilyen ügyet szeretnénk elintézni a hatóságnál, elsődlegesen azt kell tudnunk, hogy melyik szervhez kell fordulnunk. Ezt a hatáskör és az illetékesség szabályainak ismeretében pontosan el tudjuk majd dönteni.

Joghatóság, hatáskör és illetékesség jelentősége

A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség szabályai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási szervek közül melyik köteles eljárni egy adott ügyben. Ezeket az ügyfélnek is ismernie kell, hiszen ezek vizsgálata alapján derül ki számára, hogy melyik szerhez kell benyújtania a kérelmét.
 

Joghatóság 

A joghatóság az államok közötti ügyelosztás rendezőelve. Arra ad választ, hogy mely ország hatósága, szerve járhat el, és ennek következtében mely állam jogszabályai alkalmazandóak. A Ket. korábban a magyar állampolgár, a Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyére Magyarország területén főszabály szerint a magyar hatóság eljárását szabta meg (2004. évi CXL. tv. 18. § (1) bek.). 
 
Az Ákr. a korábbi szabályozástól eltérően nem tartalmaz a joghatóságra vonatkozó külön szabályokat. Az Ákr. 17. §-hoz fűzött indokolás szerint ugyanis a hazai közigazgatási hatósági ügyek elsöprő többségében a joghatóság kérdése fel sem merül, így valójában nem tekinthető általános szabálynak a joghatóság szabályozása. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) jogszabályok területi hatályára vonatkozó általános rendelkezései irányadóak, melyek kimondják, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki [2010. évi CXXX. tv. 6. § (1) bek.].
 

Hatáskör 

A hatáskör azt jelöli ki, hogy a magyar közigazgatási szervek közül melyik típusú hatóság jár el. A hatáskört az adott ügy tárgya alapján lehet megállapítani (pl. a településképi bejelentésről a polgármester dönt, míg az építési engedélyt a Kormányhivatal, mint építésügyi hatóság adja ki). 
 
Az Ákr. rögzíti, hogy a hatóság olyan szerv, szervezet vagy személy, melyet a törvény, kormányrendelet, vagy hatósági önkormányzati ügy esetében önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki [2016. évi CL. tv. 9. §]. 
 
Tehát hatósági hatáskört meghatározott jogszabályok, illetve bizonyos esetekben jogszabályi-, felügyeleti szervi-, vagy bírósági kijelölés alapozhat meg. A jelenlegi szabályozás azonban, egy kivétellel – a joghatósághoz hasonlóan – nem határoz meg általános hatásköri szabályokat, ezeket ugyanis az egyes ágazati anyagi jogszabályok tartalmazzák. A végrehajtás foganatosítására ugyanakkor az Ákr. egyértelműen az állami adóhatóságot jelöli meg [2016. évi CL. tv. 134. § (1) bek.].
 

Illetékesség

Illetékesség fogalma 

Az illetékesség azt jelöli ki, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező magyar közigazgatási szervek közül melyik a konkrétan eljáró hatóság (pl. az építési engedélyt melyik építésügyi hatóság adja ki). Tehát az illetékesség az azonos hatáskörű hatóságok területi munkamegosztását, ügyelosztását szabályozza. 
 
A hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet ugyan eljárási cselekményt, e körben ideiglenes intézkedést is hozhat, azonban az eljárási cselekményekről előzetesen értesíteni kell az illetékes hatóságot [2016. évi CL. tv. 19. § (1)-(2) bek.].

Általános illetékesség

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az Ákr. szerinti általános illetékességi okok szubszidiárius jellegűek, azokat csak jogszabály egyéb rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy bármilyen jogszabály az Ákr.-ben foglalt illetékességi okoktól eltérő illetékességi okot megállapíthat, másrészt, ha külön jogszabály az adott hatósági ügyre nézve kifejezetten megállapít illetékességi okot, akkor az Ákr. helyett azt kell alkalmazni (lásd: dr. habil Boros Anita-dr. Darák Péter (szerk.): Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Budapest. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019., 53. o. – ide kattintva elérhető). 
 
Maga az Ákr. a 16. §-hoz fűzött indokolása szerint egyfajta illetékességi sorrendet állít fel. Eszerint elsődlegesen az ügy tárgya alapján határozható meg az illetékesség és csak ezt követően másodlagosan vehető figyelembe a lakóhely, illetve a székhely, mint kisegítő szabály. Ugyanakkor, ha több hatóság is illetékességgel bír egy ügyben, a megelőzés szabályait kell figyelembe venni az Ákr. szerint felállított sorrend helyett. 
 
Az Ákr. általános illetékességi szabályai szerint - ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén 

a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában 
b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában 
c) a jogellenes magatartást elkövették [2016. évi CL. tv. 16. § (1) bek.]. 
 
Ha a fenti illetékességi okok alapján nem állapítható meg az eljárásra illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe szerint illetékes hatóság jár el [2016. évi CL. tv. 16. § (2) bek.].

Speciális illetékesség

Speciális illetékességi szabályok (akkor érvényesülnek, ha az általános illetékességi szabályok alapján nem jelölhető ki a konkrét szerv): 
 
a) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagy különleges szakértelmet igénylő ügyekben törvény vagy kormányrendelet kijelölheti azt a hatóságot, amely meghatározott ügyekben az ország egész területére kiterjedő illetékességgel eljár. A szakhatóságok közreműködésével folyó eljárásokban a kijelölésnek a szakhatóságokra is ki kell terjednie. 
  

Példa: A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel [2003. évi CXXVIII. tv. 9. §]. 

b) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (ez az ún. megelőzés szabálya) [2016. évi CL. tv. 16.§ (5) bek.]. 
 
c) Ha az Ákr. általános illetékességi szabályaiban foglaltakra figyelemmel sem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el [2016. évi CL. tv. 16. § (4) bek.].

Egyéb jogszabályi illetékesség 

Egyéb jogszabályban rögzített illetékességi szabályokat főként a regionális szinten, vagyis nem egy megye vagy egy település közigazgatási határaihoz igazodó illetékességű szerveknél találhatunk. A külön jogszabályban meghatározott illetékességi terület alapján – amennyiben jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – az Ákr. általános illetékességi szabályai szerint kell kijelölni az eljáró szervet. A jogszabályok különös, illetve kizárólagos illetékességi okokat is rögzíthetnek, ez azt jelenti, hogy bizonyos ügyekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok közül kizárólag csak egy - vagy több - szerv jár el.
 

Hatásköri, illetékességi vita

Ha ugyanabban az ügyben 

a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, 
b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy 
c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, 
az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a vita eldöntését [2016. évi CL. tv. 18. § (1) bek.]. 
 
Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv jelöli ki:
 
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal öt napon belül, 
b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság 
jelöli ki [2016. évi CL. tv. 18. § (3) bek.].