Egészségesek-e az új lakóépületek? Hogyan értékelhető annak a térnek az egészségünkre gyakorolt hatása, ahol jellemzően időnk legalább 50%-át töltjük? A WELL Residence az első olyan holisztikus, harmadik fél által ellenőrzött tanúsítási program, amely kizárólag az egészséggel és a jólléttel foglalkozik minden típusú lakóépületben, beleértve a családi házakat és a többlakásos épületekben található lakásokat is. Bemutatjuk ennek az új minősítésnek a fókuszterületeit, témaköreit és előnyeit.

Ön sem maradt le az elődásokról: december 5-ig még elérhetők a november 18-i építési jogi konferencián készült videófelvételek! Téma: az építési beruházások közbeszerzési jogi és építési jogi speciális feltételei.

Az előadás bemutatja a TÉKA V. fejezetét, kiemelve az OTÉK rendelkezéseihez képest bekövetkező módosulásokat. Az elmúlt időszakban sokat változtak a közműellátás előírásai, ebben a témában a TÉKA már kitér a megújuló energiaforrások használatára. Változtak a terepalakítás szabályai, de pontosításra került a nyúlványos telek fogalma is. A főbb változásokra az előadás gyakorlati példákat is bemutat.   Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő 

A TÉKA minimum zöldfelületi mutatóira vonatkozó (az 1. mellékletben foglalt) előírások ugyan nincsenek a TÉKA azon szabályai között, amelyeket 2025. július 1-től közvetlenül alkalmazni kell, azonban a TÉKA 3. melléklete - módosult beszámítási lehetőségek a zöldfelület-számítás során - közvetlenül alkalmazandó lesz. Az előadás kitér a terepszint feletti és a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékének, a zöldfelület megengedett legkisebb mértékének, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értékének és a megengedett szintszámnak a TÉKA rendelkezéseire is.    Előadó: Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára 

A 2013. évi XXXIV. törvény (az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról) által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tervezői szerződések pénzügyi vitáiban is segíthet a peren kívüli egyezség létrehozásában. Amennyiben a Szerv által elkészített szakvélemény birtokában sem sikerül a feleknek egyezségre jutni, akkor a szakvélemény kézhezvételéhez képest 60 napon belül polgári peres eljárás kezdeményezhető, melynek speciális eljárása biztosítja a döntés fedezetének meglétét és az általánosnál rövidebb eljárási időt. A TSZSZ ügyrendje változott 2025. január 31-ével, az előadás során röviden bemutatásra kerül az ebből fakadó új eljárásrend is.   Előadó: Koós Gábor okl. építőmérnök, TSZSZ-vezető, igazságügyi szakértő 

A TÉKA bevezeti a beépítési határértékek és a parkolóhelyek szabályaitól való egyedi eltérés lehetőségét. Az előadás körüljárja, hogy milyen esetekben, eljárásokban kérhető az egyedi eltérés, és mi lehet az új jogintézmény legnagyobb értéke a beruházók, tervezők számára. Az egyedi eltérés „alternatívái”: a településrendezési szerződésekre vonatkozó régi-új szabályok, illetve a kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetőségei a Méptv. hatályba lépése óta.   Előadó: Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője 

A Méptv. 2024 októberétől átalakította az egyszerű bejelentést, az építési engedélyezést és a használatbavétel szabályait. Az előadásból megtudhatják, hogy a gyakorlatban milyen kérdéseket vetett fel az új szabályrendszer, és milyen gyakori hibákat követtek el az építtetők, tervezők. Megtudhatják azt is, hogy melyek a leggyakoribb hiánypótlási esetek, és milyen hiányosságot nem lehet utólag pótolni. A benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmának és kidolgozottságának meg kellene felelnie a jogszabályi előírásoknak. Gyakori dokumentációs hibákra példák: magassági kóták hiánya, nem egyértelmű jelölések a helyszínrajzon, építési hely jelölésének problémái, egyes helyiségek megnevezése, hasznos és nettó alapterülete, valamint padlóburkolatának téves meghatározása az alaprajzokon. Lényeges kérdés az is, hogy a kialakult állapothoz való illeszkedést hogyan lehet igazolni a hatósági eljárásokban, mit értünk telektömb alatt?   Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő 

Az előadás célja – az új magyar építészeti törvényben és végrehajtási rendeleteinek rendszerében foglalt, a természeti erőforrások megóvására irányuló előremutató célkitűzésekre, alapelvekre és konkrét rendelkezésekre is tekintettel – a környezeti hatások vizsgálati rendjének bemutatása a beruházások tervezése és megvalósítása során. A területek használatának kijelölésétől a beruházások egyedi engedélyezési eljárásának szakági a várható környezeti hatások előzetes feltárása és mérlegelése alapvető és európai uniós szabályozásból eredő követelmény, amelyre különböző hatásvizsgálati eljárásokban kerülhet sor. Ezek különbözősége, alapvető anyagi és eljárási szabályainak ismerete elengedhetetlen a hatékony beruházás tervezés és megvalósítás során, az előadás ebbe a területbe nyújt betekintést, támogatva az eligazodást.   Előadó: dr. Agócs Ilona, JNBH (Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes), titkárságvezető   

Gondolta, hogy az épületek egészségre gyakorolt hatása már a tervezőasztalon eldől? Milyen előírások szabályozzák, hogy a beltéri generáció környezete egészséges legyen? Hogyan lehet a tervezett minőség megvalósulását hitelesen ellenőrizni? A mért adatok hogyan használhatók fel a vállalatok ESG jelentésében? Az előadás a legfontosabb vonatkozó magyar jogszabályokat, a nemzetközi WELL építési standard fő ajánlásait és a magyar auditok tapasztalatait foglalja össze.   Előadó: Kurucz Regina, okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök, egészséges épület tanácsadó, Rewell Consulting

A tervezési munka előkészítésének fontos része az építészeti alkotáshoz fűződő szerzői jogi kérdések tisztázása. Milyen kutatásokat kell elvégeznie vagy kérdéseket kell tisztáznia a tervezőnek ahhoz, hogy később ne legyenek szerzői jogi problémái? Ugyancsak fontos, hogy a tervező pontosan tisztában legyen azzal, hogy milyen lehetőségei vannak akkor, ha felmerül, hogy az ő művével kapcsolatban sértettek szerzői jogot. Az előadás ezen kívül kitér a jogosultkutatásra, a nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos szabályokra, az építészeti szerzői jogi nyilvántartás működésére és az építésügyi kormányzat ezekkel kapcsolatban levonható tapasztalataira is. A kamarai tagok tevékenységével összefüggő szakmai, illetve etikai-fegyelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésének szankcionálása a szakmai kamarák hatáskörébe tartozik. 2024. októberétől az etikai-fegyelmi jogkör kétfokúsága ugyan megmaradt, de már az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság országos szinten jár el. Az előadás bemutatja az etikai-fegyelmi vétségek körét, külön is kitérve a kötelező felelősségbiztosítás bevezetéséhez kapcsolódó változásokat.    Előadó: Dr. Farkas Gergely osztályvezető, Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztály 

A 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) új felelősségbiztosítási kötelezettséget vezetett be. Mikor és milyen fedezettel kell rendelkezni? Mire elég a jogszabályi minimum? Mire kell figyelmet fordítani a szerződéskötéskor? Hogyan történik a kárrendezés? Az előadás ezen kérdésekre kíván részletes válaszokat adni, valós biztosítási védelmet jelentő megoldásokat kínálva. Az előadótól január 29-én a helyszínen és a rendezvény chat felületén is lehet majd kérdezni, akár konkrét szerződéskötésekben is tud majd segíteni.   Előadó: dr. Püski András biztosítási szakjogász, a kotelezofelelosseg.hu portál szakértője, Akademischer Versicherungsmakler (WU) 

A Méptv., a 191/2009. Korm. rendelet és a 266/2013. Korm. rendelet 2024. október 1. napjától hatályba lépett új rendelkezései érintik a tervezők és tervezői művezetők magánjogi felelősségét. Az előadás ismerteti a tervezők felelősségi rendszerét, részletesen kitérve a magánjogi kárfelelősség területére, elhatárolva a tervezői és a tervezői művezetői felelősséget. A témakör kiemelten fontos a tervezői felelősségbiztosítás tartalmának megértéséhez. A használatbavételhez szükséges nyilatkozatra tekintettel is felmerült a kérdés, hogy miért felel a tervező?   Előadó: dr. Barta Judit, tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar; egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; a B-A-Z Vármegyei Építész Kamara titkára