2026. február 27. óta minden engedélyezési eljárásban kötelező a tervezési alaptérkép készítése – ezzel kapcsolatban hangzott el az alább megtekinthető előadás február 18-án. Az Építésijog.hu konferenciájának előadója Bondor Péter volt, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály osztályvezetője.    Az építésügyi hatósági eljárásokban földmérő által készített tervezési alaptérképet kell csatolni, továbbá ez alapján kell elkészíteni az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot. Nem kell viszont benyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott vektoros adatállományból készített dokumentumot. A módosítás indoka, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzés által megelőzhető az épület szabálytalan telepítése. Számos eddigi esetben a térképi és a természetbeni állapot eltérése csak az épület felépítése után derült ki, amely hosszas és költséges hatósági, bírósági eljárásokat eredményezett. Fontos tudni, hogy az épület kitűzését milyen szakember és milyen jogosultsággal végezheti, és milyen büntetést kaphat az, aki ilyen jogosultság nélkül tűzi ki az épületet. Az itt megtekinthető előadás kitér arra is, hogy milyen esetekben és mértékben szokott felmerülni a telekhatárral kapcsolatosan probléma, és ezeket praktikusan milyen eljárásban és költséggel lehet rendezni.  

Egészségesek-e az új lakóépületek? Hogyan értékelhető annak a térnek az egészségünkre gyakorolt hatása, ahol jellemzően időnk legalább 50%-át töltjük? A WELL Residence az első olyan holisztikus, harmadik fél által ellenőrzött tanúsítási program, amely kizárólag az egészséggel és a jólléttel foglalkozik minden típusú lakóépületben, beleértve a családi házakat és a többlakásos épületekben található lakásokat is. Bemutatjuk ennek az új minősítésnek a fókuszterületeit, témaköreit és előnyeit.

Ön sem maradt le az elődásokról: december 5-ig még elérhetők a november 18-i építési jogi konferencián készült videófelvételek! Téma: az építési beruházások közbeszerzési jogi és építési jogi speciális feltételei.

Az előadás bemutatja a TÉKA V. fejezetét, kiemelve az OTÉK rendelkezéseihez képest bekövetkező módosulásokat. Az elmúlt időszakban sokat változtak a közműellátás előírásai, ebben a témában a TÉKA már kitér a megújuló energiaforrások használatára. Változtak a terepalakítás szabályai, de pontosításra került a nyúlványos telek fogalma is. A főbb változásokra az előadás gyakorlati példákat is bemutat.   Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő 

A TÉKA minimum zöldfelületi mutatóira vonatkozó (az 1. mellékletben foglalt) előírások ugyan nincsenek a TÉKA azon szabályai között, amelyeket 2025. július 1-től közvetlenül alkalmazni kell, azonban a TÉKA 3. melléklete - módosult beszámítási lehetőségek a zöldfelület-számítás során - közvetlenül alkalmazandó lesz. Az előadás kitér a terepszint feletti és a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékének, a zöldfelület megengedett legkisebb mértékének, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értékének és a megengedett szintszámnak a TÉKA rendelkezéseire is.    Előadó: Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára 

A 2013. évi XXXIV. törvény (az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról) által létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tervezői szerződések pénzügyi vitáiban is segíthet a peren kívüli egyezség létrehozásában. Amennyiben a Szerv által elkészített szakvélemény birtokában sem sikerül a feleknek egyezségre jutni, akkor a szakvélemény kézhezvételéhez képest 60 napon belül polgári peres eljárás kezdeményezhető, melynek speciális eljárása biztosítja a döntés fedezetének meglétét és az általánosnál rövidebb eljárási időt. A TSZSZ ügyrendje változott 2025. január 31-ével, az előadás során röviden bemutatásra kerül az ebből fakadó új eljárásrend is.   Előadó: Koós Gábor okl. építőmérnök, TSZSZ-vezető, igazságügyi szakértő 

A TÉKA bevezeti a beépítési határértékek és a parkolóhelyek szabályaitól való egyedi eltérés lehetőségét. Az előadás körüljárja, hogy milyen esetekben, eljárásokban kérhető az egyedi eltérés, és mi lehet az új jogintézmény legnagyobb értéke a beruházók, tervezők számára. Az egyedi eltérés „alternatívái”: a településrendezési szerződésekre vonatkozó régi-új szabályok, illetve a kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetőségei a Méptv. hatályba lépése óta.   Előadó: Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője 

A Méptv. 2024 októberétől átalakította az egyszerű bejelentést, az építési engedélyezést és a használatbavétel szabályait. Az előadásból megtudhatják, hogy a gyakorlatban milyen kérdéseket vetett fel az új szabályrendszer, és milyen gyakori hibákat követtek el az építtetők, tervezők. Megtudhatják azt is, hogy melyek a leggyakoribb hiánypótlási esetek, és milyen hiányosságot nem lehet utólag pótolni. A benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmának és kidolgozottságának meg kellene felelnie a jogszabályi előírásoknak. Gyakori dokumentációs hibákra példák: magassági kóták hiánya, nem egyértelmű jelölések a helyszínrajzon, építési hely jelölésének problémái, egyes helyiségek megnevezése, hasznos és nettó alapterülete, valamint padlóburkolatának téves meghatározása az alaprajzokon. Lényeges kérdés az is, hogy a kialakult állapothoz való illeszkedést hogyan lehet igazolni a hatósági eljárásokban, mit értünk telektömb alatt?   Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő 

Az előadás célja – az új magyar építészeti törvényben és végrehajtási rendeleteinek rendszerében foglalt, a természeti erőforrások megóvására irányuló előremutató célkitűzésekre, alapelvekre és konkrét rendelkezésekre is tekintettel – a környezeti hatások vizsgálati rendjének bemutatása a beruházások tervezése és megvalósítása során. A területek használatának kijelölésétől a beruházások egyedi engedélyezési eljárásának szakági a várható környezeti hatások előzetes feltárása és mérlegelése alapvető és európai uniós szabályozásból eredő követelmény, amelyre különböző hatásvizsgálati eljárásokban kerülhet sor. Ezek különbözősége, alapvető anyagi és eljárási szabályainak ismerete elengedhetetlen a hatékony beruházás tervezés és megvalósítás során, az előadás ebbe a területbe nyújt betekintést, támogatva az eligazodást.   Előadó: dr. Agócs Ilona, JNBH (Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes), titkárságvezető   

Gondolta, hogy az épületek egészségre gyakorolt hatása már a tervezőasztalon eldől? Milyen előírások szabályozzák, hogy a beltéri generáció környezete egészséges legyen? Hogyan lehet a tervezett minőség megvalósulását hitelesen ellenőrizni? A mért adatok hogyan használhatók fel a vállalatok ESG jelentésében? Az előadás a legfontosabb vonatkozó magyar jogszabályokat, a nemzetközi WELL építési standard fő ajánlásait és a magyar auditok tapasztalatait foglalja össze.   Előadó: Kurucz Regina, okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök, egészséges épület tanácsadó, Rewell Consulting

A tervezési munka előkészítésének fontos része az építészeti alkotáshoz fűződő szerzői jogi kérdések tisztázása. Milyen kutatásokat kell elvégeznie vagy kérdéseket kell tisztáznia a tervezőnek ahhoz, hogy később ne legyenek szerzői jogi problémái? Ugyancsak fontos, hogy a tervező pontosan tisztában legyen azzal, hogy milyen lehetőségei vannak akkor, ha felmerül, hogy az ő művével kapcsolatban sértettek szerzői jogot. Az előadás ezen kívül kitér a jogosultkutatásra, a nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos szabályokra, az építészeti szerzői jogi nyilvántartás működésére és az építésügyi kormányzat ezekkel kapcsolatban levonható tapasztalataira is. A kamarai tagok tevékenységével összefüggő szakmai, illetve etikai-fegyelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésének szankcionálása a szakmai kamarák hatáskörébe tartozik. 2024. októberétől az etikai-fegyelmi jogkör kétfokúsága ugyan megmaradt, de már az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság országos szinten jár el. Az előadás bemutatja az etikai-fegyelmi vétségek körét, külön is kitérve a kötelező felelősségbiztosítás bevezetéséhez kapcsolódó változásokat.    Előadó: Dr. Farkas Gergely osztályvezető, Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztály 

A 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) új felelősségbiztosítási kötelezettséget vezetett be. Mikor és milyen fedezettel kell rendelkezni? Mire elég a jogszabályi minimum? Mire kell figyelmet fordítani a szerződéskötéskor? Hogyan történik a kárrendezés? Az előadás ezen kérdésekre kíván részletes válaszokat adni, valós biztosítási védelmet jelentő megoldásokat kínálva. Az előadótól január 29-én a helyszínen és a rendezvény chat felületén is lehet majd kérdezni, akár konkrét szerződéskötésekben is tud majd segíteni.   Előadó: dr. Püski András biztosítási szakjogász, a kotelezofelelosseg.hu portál szakértője, Akademischer Versicherungsmakler (WU) 

A Méptv., a 191/2009. Korm. rendelet és a 266/2013. Korm. rendelet 2024. október 1. napjától hatályba lépett új rendelkezései érintik a tervezők és tervezői művezetők magánjogi felelősségét. Az előadás ismerteti a tervezők felelősségi rendszerét, részletesen kitérve a magánjogi kárfelelősség területére, elhatárolva a tervezői és a tervezői művezetői felelősséget. A témakör kiemelten fontos a tervezői felelősségbiztosítás tartalmának megértéséhez. A használatbavételhez szükséges nyilatkozatra tekintettel is felmerült a kérdés, hogy miért felel a tervező?   Előadó: dr. Barta Judit, tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar; egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; a B-A-Z Vármegyei Építész Kamara titkára