Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

KÉRDÉS:

Korábbi (2016.06.14. előtt), az ÉTDR felületen a jegyzői építésügyi hatóságnál történt egyszerű bejelentés esetén most nyitnak e-építési naplót és e-főnaplót. Ez esetben kell-e a tervezői és a kivitelezői felelősségbiztosítás?

VÁLASZ:

A hatályos szabályozás [155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) és 7/A. § (1) bekezdése] szerint a felelősségbiztosítási szerződést 2019. február 1-ét követően minden készenlétbe helyezett e-építési napló esetében, a 2017. január 1-jén már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén
- tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,
- fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.

Vagyis a tervezőnek és a fővállalkozó kivitelezőnek is kell felelősségbiztosítással rendelkeznie, ha az ÉTDR-ben megtett egyszerű bejelentés alapján most helyeznek készenlétbe e-építési naplót, illetve nyitnak e-főnaplót.

VÁLASZ:

Mikor történik meg az elektronikus az e-építési napló készenlétbe helyezése, mikor valósul meg az egyszerű bejelentés? E tekintetben a készenlétbe helyezési kérelem benyújtása, vagy az üzemeltető (a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. – LTK) visszaigazolása a bejelentés időpontja?

VÁLASZ:

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg [155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése].

A Kivitelezési kódex szerint az LTK a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót [191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24/B. § (1) bekezdése].

Az üzemeltetési szabályzat szerint: „A készenlétbe helyezést kérheti az építtető vagy az építtető meghatalmazottja. … A kérelem benyújtása után az LTK elbírálja a készenlétbe helyezési kérelmet. … 
Az e-napló készenlétbe helyezési kérelmeket a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. hagyja jóvá vagy  a  benyújtás  napján, vagy a benyújtást követő munkanapon. 2014. július 1. után a készenlétbe  helyezés dátumát az utalási időtartam tovább növelheti.

Készenléti állapot: A kérelmet az LTK elfogadta, az e-naplót készenlétbe helyezte.” 

Vagyis az egyszerű bejelentés időpontja az LTK visszaigazolásának időpontja.

KÉRDÉS:

A lakás erkélyén a korlát 83 cm, van könyöklő, de a korláton kívül. Szabályos lehet-e ez a kivitelezés a 7. emeleten?

VÁLASZ

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

Hatályos 2012. VI. 29. – 2012. VIII. 6.

Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet. A korlát és a mellvéd magasságát - ha ezáltal balesetveszély nem keletkezik - jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan, eltérően is meghatározhatja [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 68. § (3) bek.].

Hatályos 2012. VIII. 6.-tól

Az építményben, építményrészben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 68. § (1) bek.].

Az OTÉK 2012. évi átfogó módosítása után kikerült a normaszövegből a korlátok kialakítására vonatkozó méret, mint előírás, helyette a jogszabály alapvető követelményeket határoz meg, melyeket a korlátoknak, mellvédfalaknak teljesíteniük kell. A kivitelezésben, tervezésben máig gyakorlati megoldás, hogy az OTÉK korábbi előírásához igazodva általában 0,95 m magasságra szerelik a korlátot, építik a mellvédfalat. A képen nem látható a mellvédfal szélessége, de a 0,83 m-es magasság szintén arra enged következtetni, hogy a korábbi OTÉK előírás szerint készült a mellvédfal. Ez történhet úgy, hogy az épület a korábbi OTÉK előírás hatálya alatt létesült, vagy egyszerűen a korábbi előírás szerint építtették alakították ki annak ellenére, hogy az megváltozott időközben.

Fentiekből következik, hogy mivel nincs minimális méret a jogszabályban, így kérheti a korlát megemelését, mivel az előírás a kiesés, leesés megakadályozását támasztja csak alapvető követelményként a korláttal szemben, abba pedig akár a szubjektív biztonságérzet is beleférhet értelmezésként, vagyis ha fennáll a veszélye a kiesésnek, lesésnek, akkor a korlátot meg is kell emelni, minimum a 0,95 m magasságra.

Ugyanakkor rögzítendő, hogy a korábbi és jelenleg hatályos OTÉK előírások alapján nem minősíthető a kialakítás egyértelműen jogszerűtlennek, de javasolható a korlát megemelése.

Kell-e felelős műszaki vezető, ha a szakképesítéssel rendelkező személy hozzátartozó részére végez munkát?

Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akiknek nincs jogosultságuk vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére, de van szakképesítésük az adott munkához és saját vagy hozzátartozó részére végeznek építési tevékenységet?

Hogyan kezdhető meg a kivitelezés, ha egy tulajdonostárs nem érhető el?

A telek társtulajdonosa nem elérhető (ismeretlen, külföldön él, nincs lakcíme stb.). Hogyan szerezhető be tőle a nyilatkozat, amelyben a telek társtulajdonosa az építési munkaterület átadás-átvételéhez hozzájárul (társtulajdonosi nyilatkozat)?

Nem létező, eltűnt felelős műszaki vezető nyilatkozata hogyan pótolható a használatbavételi eljáráshoz?

A vállalkozó kivitelezőt a cégbíróság törölte, a felelős műszaki vezetője is elérhetetlenné vált. Hogyan pótolható a nyilatkozatuk a használatbavételi eljáráshoz?

Ha a fenti kérdésekre is választ adó teljes anyagot szeretné elérni, akkor kérjük, kattintson az alábbi megrendelőgombra! A hozzáférés díja egy hónapra 2900 Ft + áfa.

Megrendelem