01. Az építésügyi igazgatás jogszabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.27. 12:49

Közzétéve: 2008.09.09. 18:21

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

Részletek »

01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2019.01.06. 14:54

Közzétéve: 2014.01.15. 18:04

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.

Részletek »

01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.02.14. 14:46

Közzétéve: 2014.01.15. 18:01

A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.

Részletek »

02.1.1. Az állam építésügyi feladatai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 17:48

Közzétéve: 2013.06.01. 21:31

Az építésügyi hatóságok és az önkormányzatok feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2014. június 6. napjától a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy.

Részletek »

02.1.2. Az építésügyi szervezetrendszer

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:16

Közzétéve: 2010.08.01. 22:38

Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését.

Részletek »

02.3.1. Településképi véleményezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:28

Közzétéve: 2013.04.02. 15:03

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

Részletek »

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 19:31

Közzétéve: 2013.05.30. 17:11

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a polgármesternek, illetve a főpolgármesternek eszközt arra, hogy befolyásolhassa a település képét. 2014. március 15-ét követően a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység tekintetében már nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Részletek »

02.3.3. Településképi kötelezés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.03.18. 21:27

Közzétéve: 2013.05.30. 17:16

A polgármester a településképi bejelentési eljárás során a tervezett tevékenységek vonatkozásában tud döntést hozni. Azon tevékenységekkel szemben, amelyek már megvalósultak, a polgármester – a településrendezési kötelezések keretein belül - az ún. településképi kötelezési eljárást folytathatja le.

Részletek »

02.3.4. Reklámok, cégfeliratok kihelyezésének szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.02.07. 17:13

Közzétéve: 2017.12.17. 18:30

A tavalyi év változatosan és fordulatokban gazdagon telt a településképet, településrendezést érintő jogszabályok és azok változásai tekintetében. A jogszabályváltozások egyik sarkalatos pontja 2017-ben a reklámok kérdésköre (is) volt. Jelen cikkben megpróbáljuk körül járni, hogy mit is kell pontosan a reklám fogalma alatt értenünk, és legfőképp mit kell mindenképpen szem előtt tartanunk, ha reklámokról vagy cégfeliratokról szeretnénk dönteni, illetve, hogy miről is szólnak a reklámokkal kapcsolatos szabályok településrendezési oldalon.

Részletek »

02.4. Építésügyi hatóságok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:18

Közzétéve: 2008.09.09. 18:22

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlanak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent. Jelenleg 197, illetve 59 hatóság látja el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett.

Részletek »

02.5. Sajátos építményfajták építésügyi hatóságai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.09. 21:14

Közzétéve: 2013.05.30. 17:35

A sajátos építményfajták építésügyi hatósági rendszere lényegesen eltér az egyéb építmények engedélyezését és ellenőrzését végző szabályozástól. Főszabály szerint az eljárások ezekben az esetekben is a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet kell alkalmazni, de az egyes építményfajtákra eltérő eljárási szabályok is találhatók.

Részletek »

02.6. Építésügyi igazgatási szakértő

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:15

Közzétéve: 2014.02.23. 16:34

Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.

Részletek »

02.7.1. Kiemelt jelentőségű ügyek

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.12.13. 21:38

Közzétéve: 2013.12.14. 19:14

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény határozza meg, hogy milyen projektek lehetnek kiemelt jelentőségű ügyek, és milyen speciális szabályokat kell alkalmazni a hatósági eljárásokban és az esetleges bírósági felülvizsgálat során. A Kormány akár kormánymegbízottat is kijelölhet a beruházás koordinációja érdekében. 2014. április 1. napjától jelentős változások történtek a vonatkozó szabályozásban, illetve 2015. júliusától a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre további speciális előírásokat vezettek be.

Részletek »

02.7.2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.08.23. 16:58

Közzétéve: 2015.08.23. 16:58

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések 2015. július 3. napjától kerültek bele az 2006. évi LIII. törvénybe (Ngtv.). A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvény több mint egy tucat törvényt módosított, és az Országgyűlés így alakított ki gyorsított eljárási lehetőséget ezekre a projektekre.

Részletek »

03.1. Építési telek és egyéb fogalmak

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.17. 16:09

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az Építési törvény (Étv.) és az OTÉK számos olyan fogalmat határoz meg, amelyek az építési telekhez kapcsolódik. Kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési teleken lehet épületet elhelyezni.

Részletek »

03.2. Telekalakítási engedély

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.14. 15:39

Közzétéve: 2013.05.30. 18:28

Mielőtt megvásároljuk a telket, nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas, még lehetőségünk van – ha ezt a körülmények lehetővé teszik – telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől (hiszen ezt követően a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását), illetve 2013. január 1-jétől.

Részletek »

04.1.1. A 2007. és a 2009. évi Eljárási kódexek

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.01.31. 19:47

Közzétéve: 2008.09.09. 18:29

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

Részletek »

04.1.2. Eljárási kódex

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.07.13. 11:05

Közzétéve: 2016.01.10. 17:41

A jelenleg hatályos Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások 2012. év előtti szabályait, továbbá a hatályos építésügyi engedélyezési és építésfelügyeleti szabályokat összefoglalóan, egységes formátumban tartalmazza. Az Eljárási kódexet gyakran Engedélyezési kódexnek is szokták nevezni.

Részletek »

04.2.1. Építésügyi hatósági eljárások típusai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.01.10. 17:56

Közzétéve: 2016.01.01. 22:38

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) alapján négyféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél. 2016. január 1. napjától megjelent a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés is, amelynek előírásait a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt