Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is. 

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.

A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint a települési önkormányzatok építésügyi feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2022-ben az építésügy hosszú idő után újra, külön minisztériumot kapott Építési és Beruházási Minisztérium néven, amelyet rövid időn belül felváltott az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A szakmai testületek szerepe 2022. augusztusában változott: az Országos Építészeti Tervtanács véleményezési körét jelentősen bővítették.

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A cikksorozat harmadik részében az építészeti-műszaki tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be.

Az építtetők legtöbbször az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti-műszaki tervtanácsok mellett a megyei (fővárosi) kormányhivatali szinten működhetnek településrendezési tervtanácsok, amelyeknek a településrendezési előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti-műszaki tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti-műszaki tervtanácsok három szintje: Országos Építészeti Tervtanács, területi tervtanácsok és a helyi építészeti-műszaki tervtanácsok. A cikksorozat negyedik részében az építészeti-műszaki tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben.

A települési önkormányzat polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat főpolgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A polgármester a véleményében akár el is utasíthatja a beruházás megvalósítását. A véleményezési eljárás lefolytatásának számos előfeltétele van, és ezek a feltételek a Településképi törvény hatályba lépése miatt módosultak.

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít az önkormányzatnak eszközt arra, hogy befolyásolhassa a településképet. Érdemes tudni, hogy egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetés módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni. 

Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezés tehát egy önkormányzati hatósági kényszerítő eszköz, melynek célja a jogszerű állapot ki, vagy visszaalakíttatása az ingatlan tulajdonosával. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy az önkormányzat milyen szempontok vizsgálata alapján szabhat ki településkép-védelmi bírságot.

Jelen cikkben megpróbáljuk körül járni, hogy mit is kell pontosan a reklám fogalma alatt értenünk, és legfőképp mit kell mindenképpen szem előtt tartanunk, ha reklámokról vagy cégfeliratokról szeretnénk dönteni, illetve, hogy miről is szólnak a reklámokkal kapcsolatos szabályok településrendezési oldalon.

2010. január 1-jén még 394 elsőfokú építésügyi hatóság működött, amelyből 284 volt építésügyi körzetközpont. A 2013. január 1-jétől kialakított hatósági rendszerben már több szinten oszlottak el az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök, és a hatóságok száma is jelentősen csökkent: 197 általános, illetve 59 kiemelt hatóság látta el a korábbi (és kiegészített) elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. A Kormányhivatalok 2015. április 1. napjától megvalósuló integrációja az építésügyi hatósági rendszerben is változásokat eredményezett, majd az építésügyi hatósági rendszer 2020. március 1. napjával újabb mérföldkőhöz érkezett. A 2019. évi CX. törvény rendelkezett arról, hogy a jegyzői és kiemelt (járási) építésügyi hatóságok a kormányhivatalokban egyesültek egy építésügyi hatóságként. 2020. március 1. napjától, már kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látnak el építésügyi hatósági feladatokat.

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. A kiemelt beruházások általános kedvezményrendszerének adminisztratív elemeit az alábbi tájékoztatóban találhatják meg.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.