Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Amennyiben a jogalkalmazó az építésügy területén felmerülő kérdésre keresi a választ, az esetek döntő többségében az alábbiakban felsorolt jogszabályokban található meg a megoldás. Jelen tájékoztatóban nyomon követhetők az Étv. és az OTÉK módosításai is.

A szerző 2020 elején – Budapest állami főépítészeként – a fővárosi egyfokú építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóság megszervezője, majd 2020. március 1-től szeptember 30-ig annak első vezetője volt. A két részből álló tanulmány a Miniszterelnökség internetes szakmai oldalán megtalálható hatósági statisztikai adattáblák, az Országos Építésügyi Nyilvántartás nyilvános e-statisztika felületén megismerhető építésigazgatási feladatmutatók, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjai és 2020. évi beszámolói – valamint személyes tapasztalatai – alapján az építésügyi hatósági feladatellátás kormányhivatali integrációját ismerteti. A cikk első részében az építésügyi integráció végrehajtását, a létrejött egyfokú hatósági rendszert, annak humánerőforrás-jellemzőit, továbbá a 2020. évben elvégzett hatósági munka legfontosabb tényadatait mutatja be. Felhívja a figyelmet az integrációból és a 2019-2020. évi jogszabály-változásokból adódó statisztikai számbavételi nehézségekre, ennek ellenére tájékoztatást nyújt a feladatellátás jellemzőiről.  

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat harmadik részében az építészeti tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre kaphatnak választ: van-e határidő a dokumentáció benyújtására, a tervtanács milyen határidővel bírálhatja el a terveket, mennyibe kerül a tervtanácsi eljárás?

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat negyedik részében az építészeti tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?

A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe. Miután azonban a településrendezési tervtanácsok megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban szinte alig üléseznek. Az Építésijog.hu bátorítja a településeket, hogy forduljanak a településrendezési tervtanácsokhoz, hiszen ezzel jó eséllyel megelőzhetőek lennének a tervhibákból adódó, a településtervek hivatalos egyeztetési eljárásának elhúzódásához vezető esetek. Az építészeti tervtanácsokról szóló cikksorozatunk ötödik részéből a településrendezési tervtanácsra vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerhetik meg.

A helyi önkormányzatok magyarországi létrejöttekor, 1990 őszén az akkor hatályos építésügyi jogszabályokban értelemszerűen még nem szerepelhettek az önkormányzati főépítészek. Első törvényi említésük az ún. „hatásköri törvény” (1991. évi XX. tv.) rendelkezéseivel kiegészített 1964. évi III. tv. (Ét.) szövegében fedezhető fel. Az építésügyért felelős miniszter által kinevezett területi főépítészek az 1960-as években, majd a megyei tanácsi és egyes városi (kerületi) tanácsi főépítészek egészen a rendszerváltoztatásig lényeges szerepet játszottak mind a területrendezési feladatokban, mind az építésügyi hatóságok munkájának támogatásában. Cikksorozatunk első részében a főépítészi munka sokszínűvé válásának folyamatát mutatjuk be térségi és települési szinten, 1997 végéig, vagyis az Étv. hatályba lépéséig.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) is – kezdetben – a megyei és települési főépítészek szintjét nevesítette, azonban a 2024. szeptember 30-i hatályvesztésekor már szerepelt benne az országos főépítész is (a „területi” főépítészi jelzőt 2007-től váltotta fel az „állami”). A cikksorozatunk második részében a főépítészi szervezetrendszer fejlődését az Étv. hatályba lépésétől a Méptv. hatályba lépéséig követjük nyomon.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk harmadik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) már kifejezetten szervezetrendszerként nevesíti az országos, a balatoni, az állami, valamint a helyi önkormányzati főépítészeket; előírva 2025 januárjától az utóbbiak országos lefedettségét is. A területi építész kamarák által vezetett közhiteles főépítészi nyilvántartásból (feny.mek.hu) bárki követheti, hogyan áll e folyamat. A cikksorozatunk negyedik részében a Méptv. és az egyéb vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be a főépítészi rendszert és a főépítészi feladatokat.

A települési önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat, jogszabályban meghatározott esetekben és módon településképi véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően. Az önkormányzat a településképi véleményében feltétellel, vagy anélkül javasolhatja, de el is utasíthatja a tervezett építési tevékenyéget. A véleményezési eljárás lefolytatásának azonban számos jogszabályi előírásokon alapuló előfeltétele van, melyeket mindenképpen ajánlott ismerni.

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít az önkormányzatnak eszközt arra, hogy befolyásolhassa a településképet. Érdemes tudni, hogy egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetés módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni. Akkor is kötelező például a településképi bejelentés, ha valaki egy meglévő épületben a jelenleginél több lakást akar kialakítani.

Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezés tehát egy önkormányzati hatósági kényszerítő eszköz, melynek célja a jogszerű állapot ki, vagy visszaalakíttatása az ingatlan tulajdonosával. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy az önkormányzat milyen szempontok vizsgálata alapján szabhat ki településkép-védelmi bírságot.

Az elsőfokú építésügyi hatóságok rendszere az utóbbi pár évben több esetben is átalakult. A rendszer változásait 2007 és 2012 között tekintjük át.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. Az általános – a legtöbb kiemelt beruházásra nézve gyakorlatilag azonos módon érvényesíthető – eljárásjogi kedvezményeket az alábbi tájékoztatóban foglaljuk össze.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közigazgatási hatósági és a közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó eltérő szabályok már az Ngtv. 2023. november 8. előtti valamennyi hatályos szövegállapotában megjelentek. A kiemelt beruházások általános kedvezményrendszerének adminisztratív elemeit az alábbi tájékoztatóban találhatják meg.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen anyagi jogi kedvezményeket kapnak a kiemelt beruházások.

A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A közcélú kiemelt beruházásokra olyan kedvezmények is vonatkoznak, amelyeket a magáncélú kiemelt beruházások esetében nem lehet alkalmazni. A kizárólag a közcélú kiemelt beruházásokra kedvezményeit az alábbiakban soroljuk fel.