04.2.2.1. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-01-01 – 2016-06-30)

Szerző:  Baksa Lajos, Nyuli Edit

Utolsó frissítés: 2016.06.20. 21:02

Közzétéve: 2016.01.03. 19:32

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Részletek »

04.2.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-07-01 - 2016-12-31)

Szerző:  Dr. Jámbor Attila,  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2017.02.02. 21:05

Közzétéve: 2016.07.19. 16:07

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Részletek »

04.2.2.3. Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2017-01-01, 2017-04-27)

Szerző:  Dr. Jámbor Attila,  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2017.09.19. 14:31

Közzétéve: 2017.02.02. 21:54

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2017. január 1. napjától ismét változtak. A bejelentéshez kapcsolódó szabályok mellett kibővültek azok az építési tevékenységek is, amelyeket egyszerű bejelentés alapján lehet és kell végezni. Jelen tájékoztató a 2017. január 1. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, a 2017. április 27-étől hatályos változásokkal.

Részletek »

04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:19

Közzétéve: 2013.06.01. 08:04

Az ÉTDR az a felület, amelyet minden építtetőnek meg kell ismernie, ha engedélyezési eljárást kíván indítani. Fontos tudni, hogy 2018. január 1. napjától csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen, elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges beadni építésügyi kérelmet. Az alábbiakban összefoglaljuk az engedély iránti kérelem benyújtásának közös szabályait.

Részletek »

04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.03.29. 23:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:12

Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.

Részletek »

04.2.7. Az építésügyi engedélyezési eljárások közös szabályai

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:45

Közzétéve: 2008.09.09. 18:23

Az egyes építésügyi engedélyezési eljárásoknak vannak olyan közös szabályaik, amelyeket a kérelemtől függetlenül valamennyi engedélytípusnál alkalmazni kell. Akár bontani, akár építeni szeretnék, azonosak például a kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályai. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az építésügyi engedélyezési eljárásokban is érvényesülnek az általános közigazgatási rendtartásról (2016. évi CL törvény, Ákr.) rendelkezései például a hiánypótlás vagy az eljárás felfüggesztésének körében.

Részletek »

04.2.8. Helyszíni szemlére vonatkozó előírások

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.26. 11:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:16

A helyszíni szemle tartásával tud ténylegesen meggyőződni arról a hatóság, hogy az ingatlanon milyen építmények találhatók, és ott milyen építési tevékenység folyik. Az építtető pedig a helyszíni szemle garanciális szabályainak alkalmazásával tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ingatlan körülményei, állapota lehetővé teszik az általa kérelmezett engedély kiadását, illetve, hogy érvényesíteni tudja ügyféli jogait. A helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezések az Ákr. hatályba lépésével, 2018. január 1. napjától módosultak.

Részletek »

04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.08.04. 21:35

Közzétéve: 2013.08.03. 17:51

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

Részletek »

04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2015.02.09. 17:19

Közzétéve: 2013.06.01. 21:21

Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.

Részletek »

04.3. Bizonyítás az építéshatósági eljárásban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:35

Közzétéve: 2010.07.08. 21:01

A bizonyítás minden eljárásjog releváns kérdése. A közigazgatási jog egyik prominens ágazataként az építésügyi igazgatás is sajátos, az általánostól eltérő szabályozással rendelkezik.

Részletek »

04.4. Építési jogosultság nélküli építési engedély

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.08.02. 22:50

Közzétéve: 2013.08.02. 22:50

Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.

Részletek »

05. Építési engedélyezési eljárás

Szerző:  Baksa Lajos,  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018.02.25. 17:25

Közzétéve: 2010.08.02. 18:32

Ha nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozik az építési tevékenység, akkor lakóépület létesítését, bővítését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján lehet megkezdeni. Az alábbiakban az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismerhetők meg. Az összefoglaló tartalmazza egyebek mellett, hogy mit kell mellékelni az engedély iránti kérelemhez, mikor kezdhetők meg a munkálatokat és meddig lehet elhalasztani a kezdést.

Részletek »

05.15. Az elvi engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2013.06.01. 11:06

Közzétéve: 2008.09.09. 18:28

2013. január 1-jével a külön elvi engedélyezési eljárás megszűnt. Az elvi engedélyek helyett az önkormányzatok kötelező tájékoztatás adási és konzultációs szolgáltatást nyújtanak, amelyek - az elvi engedélyekhez hasonlóan - a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e építési engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye volt, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére. Jelen leírás a még 2012. évben indult elvi engedélyezési eljárásokban érvényesülő szabályokat mutatja be.

Részletek »

05.16. A bejelentési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2010.08.02. 19:13

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

Részletek »

05.2. Mihez nem szükséges építési engedély?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.02.12. 09:53

Közzétéve: 2008.09.09. 18:24

Néhány éve csak azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. A engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a lakóépületek döntő többségének megépítését, bővítését megelőzően már csak az ún. egyszerű bejelentést kell megtenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent.

Részletek »

05.3. Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2015.12.22. 15:15

Közzétéve: 2015.07.13. 19:48

Az építkezéseknél gyakori probléma, hogy a kivitelezés során el kell térni a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációtól. Ennek többféle oka lehet, egészen az anyagi indokoktól, a kivitelező, vagy az építés egyéb szereplőinek felületesebb munkavégzésén át az építtető igényeinek megváltozásáig. A gyakorlati példákat tekintve meg kell állapítsuk, hogy a magyarországi építkezések döntő többségében mindig van valamilyen eltérés az építési engedélyezési tervtől.

Részletek »

05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.01.10. 16:35

Közzétéve: 2013.06.01. 10:56

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.

Részletek »

06. Használatbavételi engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:04

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Használatbavételi engedély szükséges ahhoz, hogy a befejezett épületet használatba vehesse a tulajdonosa, azonban 2013. január 1-jétől, 2016. január 1-jétől, illetve 2016. október 14. napjától is jelentősen csökkent a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre. A legtöbb esetben elegendő az ún. használatbavételi tudomásulvételi eljárás lefolytatása.

Részletek »

07. Bontási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.08.23. 14:00

Közzétéve: 2008.09.09. 18:25

A korábbi jogszabályok alapján a bontási tevékenység is engedélyhez vagy bejelentéshez kötött volt, de 2013. január 1-jétől a bontási engedélyhez kötött épületek köre jelentősen szűkült, és a jogalkotó bevezette a bontási tudomásulvételi eljárást. A bontási tudomásulvételi eljárás azonban 2016. június 14. napjával megszűnt, és a bontási engedély előírásai is változtak.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt