A Méptv. kihirdetését követő 8. napon (2023.12.30-án) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) hatályát vesztette. A kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések így már a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (Méptv.) találhatóak meg. A Méptv. kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.

Miután az Építési és Közlekedési Minisztérium a létrehozása óta két meghatározó építésügyi tárgyú törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek egyike (az Ábtv.) teljes egészében, a másik (a Méptv.) részben – közte a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok tekintetében – hatályba is lépett 2023-ban, érdemes áttekinteni a két törvény által érintett kiemelt és/vagy állami építési beruházások jellemző csoportjait. Az alábbi cikkben az összehasonlítást táblázatos formában tesszük meg. A cikkünkben kitérünk az Ábtv. alóli mentesítés a kiemelt beruházások fogalmának különbségeire is.

2026. január 1-jétől a Méptv. tartalmazza az Otthon Start Program céljait megvalósító lakásfejlesztések kiemelt beruházássá nyilvánításának feltételeit. Jelen cikkben folyamatosan figyelemmel kísérjük a kiemelt beruházássá nyilvánított lakóparkokra vonatkozó egyedi követelményeket. A tájékoztatóból egyebek mellett kiderül, hogy milyen lépésekből áll a kiemelt beruházássá nyilvánítást hogyan és kitől kell kérelmezni, hány hónapon belül kell elkészülnie a beruházásnak a törvény szerint, valamint az építtetőnek milyen esetekben és milyen összegű bírságot kell fizetnie.

Az építésügyi hatósági eljárások szabályait az Eljárási kódexnek nevezett jogszabály tartalmazza. 1997 és 2007 között ugyanaz a jogszabály – természetesen esetenként módosításokkal – határozta meg az építési engedélyezés szabályait. 2007 óta azonban már a harmadik, teljesen új jogszabállyal kellett megismerkedniük az építőknek, építtetőknek és a hatóságoknak.

Ugyan a régi Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) már felváltotta az új, 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (mi ezt nevezzük 2024. október 1-jétől Eljárási kódexnek), azonban a szabályozási átmenet miatt továbbra is releváns lehet taglalni a régi Eljárási kódex sajátosságait. Következő cikkünkben pedig már részletesen olvashatnak az Eljárási kódex alapvető sajátosságairól. A régi Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapvetően változtatta meg az építésügyi hatósági eljárások 2012. év előtti szabályait, továbbá a hatályos építésügyi engedélyezési és építésfelügyeleti szabályokat összefoglalóan, egységes formátumban tartalmazza. Az Eljárási kódexet gyakran Engedélyezési kódexnek is szokták nevezni.

2024. október 1-jén lépett hatályba az új Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet), amely átfogóan megújítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások szabályozását. Ezzel a jogszabállyal a régi Eljárási kódex, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatályát vesztette, azonban a hatálya alatt megindított eljárásokra továbbra is alkalmazandó. Az új rendelet megalkotása a magyar építési jogszabályok korszerűsítésének része, melynek célja az adminisztráció egyszerűsítése, a hatósági eljárások átláthatóbbá tétele, valamint az eljárási idő csökkentése a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében. Többek között változtak az építésügyi hatósági eljárások szabályai, az egyszerű bejelentési eljárás szabályai, a szakhatósági közreműködés szabályai és megszűnt az önálló építésfelügyeleti hatósági hatáskör is.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások a bevezetését követően több alkalommal is változtak. Attól függ, hogy melyik időállapot szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni, hogy mikor történt meg az egyszerű bejelentés, és ennek megfelelő időállapotú tájékoztatót olvassák el. Jelen tájékoztató a 2017. január 1. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, a 2017. április 27-étől és a 2019. július 16-ától hatályos változásokkal.

Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2019. október 24. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az egyszerű bejelentésre azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2021. január 1. napja és 2024. szeptember 30-a között megtett bejelentésekre, illetve kérelmezett hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat tartalmazza. A szövegben több résznél feltüntetjük a "Lakóépület építésének, bővítésének egyszerű bejelentése (2021-2023.) - Gyakran Ismételt Kérdések" elnevezésű segédanyagban található kérdések példáit. A jogszabály szövegét több helyen táblázatokkal próbáljuk áttekinthetőbbé tenni.

2024. október 1. napjától átalakult az egyszerű bejelentés szabályrendszere, és két külön eljárásra vált szét: az egyszerű bejelentésre és a meglévő lakóépületek bővítéséhez kapcsolódó egyszerű bejelentésre. A megkülönböztetést nem segíti, hogy mindkét eljárásnak ugyanaz az elnevezése, de lényeges különbségek vannak. Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak, ezért a 2024. szeptember 30-ig megtett bejelentés alapján megkezdett építkezéseken döntően a korábbi, 155/2016. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A kétféle eljárás feltételeit a könnyebb értelmezhetőség érdekében külön-külön cikkben mutatjuk be. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó közös előírásokat tartalmazza.

A Méptv. és a hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) alapján az egyszerű bejelentés kétféle eljárásban történhet: a lakóépület bővítésére vonatkozó eljárásban, illetve az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek egyszerű bejelentési eljárásában. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó azon előírásokat tartalmazza, amelyeket az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek esetében kell alkalmazni.

A Méptv. és a hatályos Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) alapján az egyszerű bejelentés kétféle eljárásban történhet: a lakóépület bővítésére vonatkozó eljárásban, illetve az új lakóépület és egyéb építési tevékenységek egyszerű bejelentési eljárásában. Jelen tájékoztató a 2024. október 1. napját követően megtett egyszerű bejelentésekre vonatkozó azon előírásokat tartalmazza, amelyeket a meglévő lakóépületek bővítése esetében kell alkalmazni.

Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára ad okot a 2013. évi változások közül. Az építési jogosultság igazolása nélkül 2012-ben még építési és fennmaradási engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amely számos vitát és peres eljárást generálhat. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján lehet-e más telkére, a tulajdonos beleegyezése nélkül építkezni, a rövid válasz az, hogy: nem. A kérdés megválaszolása azonban nem ennyire egyértelmű, és főleg nem teljesen megnyugtató a helyzet az ingatlantulajdonosok részére.

2013. január 1-jével a külön elvi engedélyezési eljárás megszűnt. Az elvi engedélyek helyett az önkormányzatok 2016-ig kötelező tájékoztatás adási és konzultációs szolgáltatást nyújtanak, amelyek - az elvi engedélyekhez hasonlóan - a tényleges engedélyezési eljárást megelőzően tisztázza, hogy bizonyos műszaki megoldások vagy feltételek mellett kapunk-e építési engedélyt. Az elvi engedély óriási előnye volt, hogy az abban foglaltak meghatározott időtartamon belül kötelezőek voltak a közreműködő építésügyi hatóság és a szakhatóságok részére. Jelen tájékoztatás kizárólag a még 2012. évben indult elvi engedélyezési eljárásokban érvényesülő szabályokat mutatja be.

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

2013 előtt azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell kérnünk vagy bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától – az épület térfogatának fogalma miatt – több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni. 2024. október 1-jétől egy új logika mentén kell meghatároznunk, hogy milyen hatósági döntésre lehet szükségünk az építkezés megkezdése előtt.

2013 januárja és 2024 szeptembere között a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (régi Eljárási kódex) 1. számú mellékletében találhattuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek listáját. Az alábbi cikkben a régi Eljárási kódex felsorolását találhatja meg, úgy, hogy jelezzük a 2013 óta bekövetkezett változásokat is. Ha kíváncsi, hogy mit lehetett 2024 szeptermber 30-ig építeni építési engedély nélkül, azt a cikk táblázatában megtalálhatja, amelyet magyarázatokkal is elláttunk. A 2024. október 1-jétől hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szerinti rendelkezéseket már nem tartalmazza a táblázat, ezeket az előírásokat egy külön cikkben találhatják meg.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan jelent meg a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (az általunk használt elnevezése: Eljárási kódex). A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a régi Eljárási kódex) még azt a listát találhattuk meg, hogy milyen építési tevékenységekhez nem kell építési engedélyt kérnünk. 2024. októberétől az Eljárási kódex már azt tartalmazza, hogy mihez kell egyszerű bejelentést tennünk és milyen építési tevékenységet kell megelőznie az építési engedélynek.