Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzései alapján egyebek mellett leállíthatja a kivitelezést és akár építésfelügyeleti bírságot is megállapíthat.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.

Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntéssel szemben az ügyfél fellebbezést terjeszthet elő. Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jétől az általános, a Ket. szerinti szabályoktól eltérő számos jelentős módosítás következett be az építésügyi és építésfelügyeleti fellebbezési eljárásra vonatkozó rendelkezésekben. Az alábbiakban az alkalmazandó Ket., az Építési törvény (Étv.) és az Eljárási kódex előírásait egységesen közöljük.

Tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez hatósági bizonyítványt kell beszerezni. A használatbavétel tudomásulvételének igazolására is a hatósági bizonyítvány szolgál. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság mellett 2020. március 18. napjától már a polgármester is rendelkezik hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó hatáskörrel. Az alábbi összefoglaló a 2020. június 18-i módosításokat is tartalmazza.

Az ügyfél mellett az építési jogosultság volt a másik olyan fogalom, amely sok vitára adott okot. Az építési jogosultság igazolása nélkül – néhány eljárást kivéve – korábban még engedélyt sem lehetett kapni, így ennek tisztázása elengedhetetlen volt. Az építési jogosultságra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2013. január 1-jétől teljes egészében eltörölte, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Az Építésijog.hu szerzői arra vállalkoztak, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódó, a gyakorlatban már felmerült kérdéseket összegyűjtsék, és a kérdésekre a hatályos jogszabályok alapján választ is adjanak. A felmerülő kérdéseket 2021-től bejelentett egyszerű bejelentések tekintetében járjuk körül. A kérdések köre folyamatosan bővül, illetve előfordul, hogy egy adott válasz – a gyakorlat, a jogalkotói magyarázat, vagy éppen a jogszabályváltozás miatt – változik. A kézirat lezárási időpontjában módosított választ a kérdéseknél zöld színnel jelöljük, illetve a Tartalomjegyzékben „FRISSÍTVE” vagy „ÚJ KÉRDÉS” megjegyzéssel jelöljük. Az alábbi GYIK jelenleg 72 darab kérdést és választ tartalmaz. Példák a megválaszolt kérdésekre: 2.3. Lehet-e lakóépületet építeni olyan övezetben, ahol a HÉSZ szerint lakóépület nem építhető? 2.11. Lehet-e egy ingatlanon több lakóépületet is építeni egyszerű bejelentéssel, ha a HÉSZ szerint csak egy darab lakóépület (vagy főépület) létesíthető? 3.4. Lehet-e irodát, üzletet tartalmazó épületet építeni bejelentéssel? 3.10. A lakóépület és a mellette elhelyezkedő garázs tetőszerkezetének cseréje egyszerű bejelentés alapján történik? 4.2. Lehet-e ütemezni az építkezést, épületrészenként megtenni az egyszerű bejelentést?  4.6. Milyen jogaik vannak a szomszédoknak egyszerű bejelentés esetében? 5.2. Lehet-e nagyobb alapterületű lakóépületet építeni, mint amire a bejelentés szólt? 6.10. Mikor nem kötelező a tervezői művezetés egyszerű bejelentés esetében? 7.7. Mi a következménye annak, ha valaki újabb bejelentés nélkül tér el a bejelentési dokumentációtól (azon esetekben, amikor kötelező maradt a módosított dokumentáció feltöltése)? Esetleg először megcsinálja, és utána tölti fel a dokumentációt? 8.11. Építés-szerelés (ÉPSZER) biztosítás esetében szükséges ezen felül felelősségbiztosítást kötni? 9.3. Megszerezhető-e a hatósági bizonyítvány valamennyi fővállalkozó kivitelező nyilatkozata nélkül? 9.4. Kaphat-e hatósági bizonyítványt az épület, ha a kétlakásos épületből csak az egyik lakás készült el?   ÚJ VAGY MÓDOSÍTOTT KÉRDÉS-VÁLASZ: 6.4. Kell-e kötelezően műszaki ellenőrt alkalmazni, ha az egyszerű bejelentés alapján a természetes személy építtető saját döntése alapján vezet építési naplót?   A segédlet ára 5.500 Ft + áfa, az Artifex Kiadó webshopjában lehet megvásárolni >> {order_button_83}   Ha Ön már megrendelte a segédletet, lépjen be alább a megrendeléskor is használt felhasználónévvel és jelszóval.   Ha Ön rendelkezik az Építésijog.hu Éves PRÉMIUM Előfizetésével, vagy az Építésijog.hu Éves Előfizetésével akkor – előfizetőként belépve az oldalra – itt külön díj befizetése nélkül letöltheti a segédletet:

Ha jól számoltuk, az elmúlt húsz évben hét alkalommal változott az építésügyért felelős minisztérium. 2002. május 27. napjától az építésügy ágazati irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter vette át, majd több átszervezést követően 2014. júniusától az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett. A 2022. májusi kormányalakítással jött létre az Építési és Beruházási Minisztérium, azonban az építésügy egyes területei mégsem a Lázár János által vezetett minisztériumhoz kerültek. Az Építési és Beruházási Minisztérium 2022 decemberétől - új feladatkör miatt - Építési és Közlekedési Minisztérium elnevezéssel működik.

Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (összevont eljárás).