Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az ÉMI szakmai konferencia sorozatot indít azzal a céllal, hogy a szakmai közvélemény minél szélesebb körével ismertesse meg az építésügyi műszaki irányelvtervezeteket és minél többen kifejthessék véleményüket, gondolataikat. Az első konferenciát 2018. június 13-án rendezik meg az ÉMI szentendrei tudásközpontjában. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A 2018. április 10-én hatályba lépett új jogi szabályozás változást hozott a Magyar Államot a védett kulturális örökség ingatlanelemeire megillető elővásárlási jog ügyintézése tekintetében. Az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést jelenleg már a megyeszékhely járási (Budapesten az I., illetve V. kerületi) hivatalának örökségvédelmi hatóságához (Építési és Örökségvédelmi Osztály) kell benyújtani.

A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet, mert épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbb költségoptimalizált vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet új rendelkezésinek köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben lehet módosítani a településképi rendeleteket, és a településképi arculati kézikönyveket.

A Kormány pár hónapos időszakra módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletet, amelynek köszönhetően egyebek mellett az önkormányzatok és az állami cégek is felmentést kapnak a reklámelhelyezést korlátozó egyes rendelkezések alól.

A 16/20018. (II. 13.) Korm. rendelet módosította a Településrendezési kódexet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet). A módosítások nagy része olyan pontosítás vagy javítás, amely a településképi követelmények értelmezésével és szabályozásával kapcsolatban megkönnyítheti a rendeletalkotók, főépítészek munkáját. A jogszabály egyebek mellett már rögzíti azt is, hogy a főépítész és a polgármester döntésének ellentmondása esetén milyen településképi vélemény hozható.

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábbi rendelkezése szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Egy vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítása iránti eljárás kapcsán vizsgálta azt az Alkotmánybíróság, hogy a kártalanítási igény kizárása nem járt-e a tulajdonhoz való jog sérelmével.