A 2027. évi költségvetési és adócsomag közzétett tervezete régóta várt bizonytalanságot oszlathat el az építőipari szereplők számára: az új építésű lakóingatlanok kedvezményes, 5%-os áfakulcsa határozatlan időre fennmaradhat. A tervezet emellett a lakásfelújítások piacának is lendületet adhat: a lakástámogatási rendszer átalakításával évente akár 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésére nyílhat lehetőség. Mindez különösen az építőipari kis- és középvállalkozások számára jelenthet új megrendeléseket és kiszámíthatóbb piaci kilátásokat.

A veszélyhelyzeti előírások továbbélése kapcsán adott ki figyelemfelhívást a jövő nemzedékek szószólója. A dokumentumban jelezte, hogy az ugyanezen problémakör miatt korábban, 2023. elején kiadott figyelemfelhívása sajnálatos módon továbbra is aktuális, mivel a veszélyhelyzetben elfogadott számos kivételes előírás időközben általános szabállyá vált. Példaként említette, hogy beépült a normál jogrendbe a „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatás, a tarvágások könnyítése vagy a NATURA 2000 követelményeit felhígító lehetőségek.

A 2026. szeptember 22-én elfogadott Méptv.-módosításokkal felhatalmazást nyert a Kormány, hogy meghatározza azt az időtartamot, ameddig a kiemelt beruházások megvalósításához építési vagy létesítési engedély nem adható ki. A törvénymódosítás hatálybalépésével egyidőben a Kormány már ki is jelölte az első három érintett beruházási helyszínt. A társadalmi elvásároknak és a választási ígéreteknek megfelelően a debreceni Déli Gazdasági Övezetben található, valamint a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárak kapcsán lépett hatályba az engedélyezési moratórium. A cikkünkben körüljárjuk, hogy a jogalkalmazás során milyen kérdéseket, problémákat vethet fel a moratórium, amelyek megválaszolásával a jogalkotó egyelőre adós maradt. Például felel-e az anyacég a leányvállalata természetszennyezéséért? Mi a következménye annak, ha nem a beruházás építtetője követ el környezetvédelmi szabálysértést a telephelyen? Az eljáró hatóságoknak különösen gondosan kell eljárniuk, hogy a moratórium a környezetszennyezést csökkentő, megszüntető műszaki beavatkozásokat ne akadályozhassa.

A Méptv. módosításával megszűnt a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó különleges állami beavatkozás lehetősége. A törvénymódosítás hatályba lépésével már nem szükséges semmilyen előzetes bejelentést vagy kérelmet benyújtani a Közlekedési és Beruházási Minisztérium felé az érintett építési anyagok országhatáron túli kivitele előtt. A változás hátterében uniós jogi kötelezettség áll: a korábbi szabályozás kivezetése az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének teljes körű végrehajtásához és az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás lezárásához szükséges. A Méptv.-be bekerült a teljesítménynyilatkozat új fogalma is.

2026. október 1-jétől több ponton változtak a kiemelt beruházások engedélyezésének szabályai. Az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt lakásfejlesztéseknél az év végéig korlátozták az építési engedélyek kiadását, és egyes építtetői határidők szünetelnek. A környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályok megsértése az engedélyezési eljárás felfüggesztésével, illetve külön rendelkezés alapján legalább hat hónapos engedélykiadási tilalommal járhat. Emellett a Kormány további engedélyezési moratóriumok meghatározására is felhatalmazást kapott.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) reklámeszközök elhelyezését érintő módosításai 2026. október 1-jén léptek hatályba. A 2026 nyarán elfogadott módosítócsomagból azonban kimaradt egy fontos részlet. Nem rendezték törvényi szinten, hogy a kétszintű budapesti önkormányzati rendszerben pontosan hol és milyen esetekben ellenőrizhet, kötelezhet vagy szankcionálhat a Fővárosi Önkormányzat, és hol a kerületek. A mostani kiegészítés ezt a hiányt pótolja, emellett a fővárosi helyi értékvédelem terén is rendezte a hatáskör-telepítést.

A kormány egy 2-3 milliárd eurós költségvetésű, integrált lakásprogram elindításával, valamint a kiemelt beruházások felülvizsgálatával kívánja ösztönözni a hazai bérlakáspiacot és emelni az építészeti minőséget. Szemerey Samu, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész a Property Investment Forum 2026 rendezvényen tartott előadásában kiemelte: a stratégia részeként az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa jövőbeni sorsát is rendezni kívánják.

Egy homlokzati hőszigetelő rendszer szakszerű kialakítása összetett feladat: a megfelelő végeredményhez nem elegendő a jó minőségű anyagok használata, a kivitelezés valamennyi részletének is megfelelőnek kell lennie. Ehhez nyújt gyakorlati segítséget a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete által is ajánlott, a MÉSZ által készített szakmai kiadvány.

Az új reklámszabályozás 2026. október 1-jétől lép életbe. Bár a korábbi törvény végrehajtási rendelete még hatályban van, a piaci szereplők és az önkormányzatok már türelmetlenül várták a kormány új elképzeléseit. Ez nem véletlen, hiszen a települések – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok – most visszakapják a hirdetések engedélyezési, ellenőrzési és helyi szabályozási jogkörét. A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Reklámrendelet (476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet) módosításáról szóló tervezetet, amely a Településrendezési kódexet is átírja. A települések így már pontosabb képet kapnak arról, hogy milyen szabályokat kell rögzíteniük a saját helyi jogszabályukban. A tájékoztatónk alábbi 2. részéből megismerhetik a Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) és a Reklámrendelet (476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet) tervezett módosításának részleteit. Bemutatjuk, hogy tervezetten melyek lesznek a reklámeszközök településképi bejelentési eljárásainak új, sajátos szabályai.

Az új reklámszabályozás 2026. október 1-jétől lép életbe. Bár a korábbi törvény végrehajtási rendelete még hatályban van, a piaci szereplők és az önkormányzatok már türelmetlenül várták a kormány új elképzeléseit. Ez nem véletlen, hiszen a települések – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok – most visszakapják a hirdetések engedélyezési, ellenőrzési és helyi szabályozási jogkörét. A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Reklámrendelet (476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet) módosításáról szóló tervezetet, amely a Településrendezési kódexet is átírja. A települések így már pontosabb képet kapnak arról, hogy milyen szabályokat kell rögzíteniük a saját helyi jogszabályukban. Az alábbi cikkben bemutatjuk a Reklámrendelet módosításának törvényi hátterét és a jogszabállyal elérni kívánt jogalkotói célt.

A Hegyvidéki Önkormányzat egyedülálló és előremutató építésügyi szabályozást vezetett be az épített örökség védelmére. Az XII. kerület új rendeletei gyökeresen átalakítják a védett épületek tulajdonosainak gazdasági motivációit. Megakadályozza ugyanis, hogy a helyi védettségű ingatlanok lebontása, illetve elhanyagolása anyagi előnyt jelentsen a beruházóknak. Az alábbi szakmai elemzésben részletesen bemutatjuk a helyi rendeleteket, annak országos szintű adaptációs lehetőségeit, valamint azokat a finomhangolásra szoruló pontokat, amelyekkel a jogszabályok még hatékonyabbá tehetők.

2026. szeptember 2-án kilenc beruházás veszítette el kiemelt státuszát. Ez annak a nagyszabású deregulációnak az előfutára, melyet a Magyarország egyes kiemelt beruházásainak felülvizsgálatáról szóló 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat rendelt el. A stratégiai irányváltást Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a 2026. augusztus 14-i kormányszóvivői tájékoztatón is megerősítette. A miniszter előrevetítette a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kidolgozását, amellyel összefüggésben a jövőbeni felülvizsgálatok elsősorban az Otthon Start Programot, valamint a rozsdaövezeti fejlesztéseket érintik majd. Ezzel párhuzamosan – ahogyan a jelenlegi intézkedések is mutatják – egyéb szakpolitikai megfontolásokból bizonyos ipari-logisztikai, turisztikai, sportcélú vagy egyéb közösségi beruházások is kiszorulhatnak a nemzetgazdaságilag kiemelt státuszú projektek köréből.

2026. augusztus 28-i hatállyal változott az ingatlan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. törvény) végrehajtási rendelete (Inytv. Vhr.). A módosítások következtében a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása lényegen gyorsabban és olcsóbban történhet meg. Az Építésijog.hu az alábbi tájékoztatójában a könnyítések veszélyeire is felhívja a figyelmet.

A 2026. augusztus 25-én kihirdetett agrártárgyú „salátarendelet” hat kormányrendeletet módosít. Ezek közül már hatályba is léptek az ingatlan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. törvény) végrehajtási rendeletét (Inytv. Vhr.) érintő változások. A módosítások az építési tevékenységet végzőket is érinthetik. Új szabályok vonatkoznak ugyanis arra az esetre, amikor egy létesítmény elhelyezése termőföld igénybevételével jár, de a tevékenység nem engedély- vagy bejelentésköteles, és annak ellenőrzésére sincs hatáskörrel rendelkező hatóság. Emellett bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor az ingatlan-nyilvántartási változás bejegyzéséhez nem kell az ingatlant vagy ingatlanrészt ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot benyújtani. A módosítás különösen azoknak előnyös, akik egy épület rendeltetését szeretnék megváltoztatni. Mivel az új előírás szabálytalanságok rejtve maradását segíti elő, ezért az Építésijog.hu a követelmények újragondolását javasolja.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény több rendelkezése már hatályba lépett 2026. július 29-én, azonban a Méptv.-t módosító 190. alcíme (342. §-a) – több más törvénymódosításhoz hasonlóan – csak a 2026. évi XXXIV. törvény kihirdetését követő 61. napon, azaz 2026. szeptember 27-én lép hatályba.

A 2026. áprilisi választásokat követően megalakult Országgyűlés első Méptv.-módosítása - egy háborús veszélyhelyzeti rendelet törvényi szintre emelése - már 2026. május 14-én hatályba lépett. A következő Méptv.-módosítás elfogadására sem kellett sokat várni, azonban a reklámszabályozás új törvényi rendelkezéseit csak 2026. október 1-jétől kell majd alkalmazni. A szélerőművekre vonatkozó Méptv.-előírások közül a megengedőbb magassági szabályozás területi kiterjesztése 2026 júliusában hatályba lépett; míg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak a Méptv.-be emelése 2026. szeptember 27-én fog hatályosulni. E cikk írásakor társadalmi egyeztetés alatt állt a Méptv.-nek egy újabb, egyes kiemelt beruházásokat érintő módosítása is, amelynek elfogadása esetén elképzelhető, hogy annak hatályba lépése meg fogja előzni az NVVH miatti kiegészítést. Jelen cikkünkben a szélerőművek létesítésének megkönnyítésére vonatkozó új Méptv.-előírásokat és a kapcsolódó rendeleteket mutatjuk be.

Az Eljárási kódexnek (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) az ügyfélkörre és a nyilvánosságra vonatkozó módosításait 2026. június 29-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, és a módosítások már június 30-ától hatályba is léptek. Június 30-án leteszteltük az ÉTDR nyilvános felületét, és már valóban működik. Igaz, akik a korábbi általános tájékoztató felületet nyomon követték, most megváltozott dizájnnal és eltérő keresési lehetőségekkel találkozhatnak. A nyilvános tervlapok (helyszínrajz, utcai homlokzat vagy látványterv) a 2026. július 28-át követően induló eljárásokban fognak megjelenni.

Legutóbb arról tudósítottunk, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletnek a nyilvánosság fokozottabb biztosításával összefüggő módosításáról szóló tervezetét. Az Eljárási kódexnek az ügyfélkörre és a nyilvánosságra vonatkozó ódosításait 2026. június 29-én hirdették ki a Magyar Közlönyben. Másnap leteszteltük az ÉTDR nyilvános felületét, valóban működik. Igaz, akik a korábbi általános tájékoztató felületet nyomon követték, most megváltozott dizájnnal és keresési lehetőségekkel találkozhatnak. Az Építésijog.hu kritikája az ügyféljogok Ákr.-ellenes korlátozásáról 2024 óta ismert; most helyreállt a törvényes ügyfélkör az építésügyi hatósági eljárásokban.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. június 5-i bejelentésének megfelelően, a kormány június 12-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 281/2024 (IX. 30.) Korm. rendeletnek, azaz az Eljárási kódexnek az ügyfélkörre és a nyilvánosságra vonatkozó módosítását. Előbbi vonatkozásában megszűnne az ügyfél-fogalom törvényellenes szűkítése, a nyilvánosság terén pedig visszaállna az ÉTDR általános tájékoztatási felülete a 2024. augusztus 16. előtti tartalommal, de új néven: „az ÉTDR nyilvános felülete”. A tervezetet 2026. június 20-ig bárki véleményezheti a tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu email-címre küldendő levélben.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületét 2013-ban hozták létre, és egy minimális információt nyújtott az érintettek számára, itt ugyanis legalább a beruházás léptéke, és az utcakép változása felmérhető volt. Sajnálatos módon 2024. augusztus 16. napjától ez a tájékozódási lehetőség megszűnt. Vitézy Dávid 2026. június 5-én bejelentette, hogy visszaállítják a tervek nyilvános elérhetőségét, hiszen mindenkinek joga van tudnia, mi épül a szomszédjában vagy a környékén. A cikket 2026.06.15. napján frissítettük a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezettel kapcsolatos tájékoztatással.