Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Reklám-elhelyezési rendeletben meghatározza a reklámok közzétételére, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeket a helyi településképi rendeletek készítése során figyelembe kell venni. Emiatt ismét módosult a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, például a reklám elhelyezéséhez minden esetben - a helyi rendelettől függetlenül - településképi bejelentést kell tenni.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a legutóbbi módosítása során a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásokkal egészült ki. A településképi törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtására megjelent a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet, a Reklám-elhelyezési rendelet.
 

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ismételten kimondta, hogy amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor az nem pusztán technikai előírás, hanem éppen a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését írja elő. Az OTÉK szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

Az elmúlt évtizedekben nem készült részletes felmérés az építész szakmáról. Felmérések híján a legalapvetőbb információkat sem tudják egymásról a tervezők, pl. hogy mennyien hol, milyen beosztásban, milyen munkát végeznek, közülük hányan terveznek, kiviteleznek vagy végeznek hatósági vagy beruházói munkát. A kérdőív civil kezdeményezés, a koos.hu állította összeg, és az eredményt nyilvánosságra fogja hozni.

A 2017. április 27. napján hatályba lépett törvényi rendelkezések alapján várható volt, hogy egyes kormányrendeletek is módosulnak, illetve miniszteri rendelet megalkotása is szükségessé vált. Az első módosító rendelet az Egyszerű bejelentési rendeletet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet) érintette, és már a kihirdetésének napján (20 órakor) hatályba is lépett.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai közül elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztését érintő rész váltott ki nagyobb médiavisszhangot. A törvény bizonyos esetekben valóban eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Kétségtelen tény, hogy ez a legfontosabb eleme az új törvénynek, de számos más lényeges változásra is sor kerül. Az új rendelkezések 2017. április 27-én léptek hatályba.

Az Építési törvény 2017. március 28. napján kihirdetett újabb módosításai közül talán már mindenki hallott az egyszerű bejelentéssel építhető, bővíthető épületek körének kiterjesztéséről, de nagyon kevesen ismerik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokat érintő változásokat. Sok esetben a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület mint egyszerű bejelentési kritérium feltételek melletti megszüntetésénél is lényegesebb lehet a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmának módosítása, vagy éppen a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. Az új rendelkezések alapján az építésfelügyeleti hatóság „elveszített” több hatáskörébe tartozó esetet, azonban a rendeleti szintű szabályozás még kiegészítésre, pontosításra szorul.

Az Alkotmánybíróság egy csatornabírság ügyének elbírálása kapcsán kiemelte, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk vonatkozó határidőket betartsák, és a bíróságok e határidők be nem tartását ne az ügyfél terhére, hanem javára értékeljék.

A MÉK elnöksége a 2017. február 3-i elnökségi ülésén a témában újabb állásfoglalást alakított ki, mivel a jogi környezet 2017. januári változása miatt a 2016. novemberi véleménye már nem volt helytálló.