Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve hosszútávon felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét. Az épület részére biztosított vezetékes víz minőségéért a vízóráig a vízmű felel. De ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Milyen építési termékek építhetők-be az épület ivóvízhálózatába.

Az egészség és a biztonság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapjainkban. Lételemünk a víz, ezért nem mindegy, milyen minőségben jut el a vízvételi csaphoz. Az ivóvíz minőségét a feladóhelyen szigorú szabályok szerint ellenőrzik, de a szolgáltató csak a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért. Ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve (hatályos 2021. január 12-től) hosszútávon nemcsak felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a megbízható vízminőség csak végponti szűréssel biztosítható.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatálybalépésével az építésfelügyeleti bírság rendeletben is szükség volt szövegpontosításra. Ezt tette meg az év végén megjelent salátarendelet, amely a törvény szerinti meghatározásokat és egyéb változásokat vezeti át számos jogszabályban.  

2021.január 1-től jelentősebb változások voltak az építésügyi eljárási szabályokban és a lakóépületek egyszerű bejelentésének szabályaiban. A Kivitelezési kódexet sem kerülték el a változások, de ebben szinte csak szövegpontosítások kerültek. Az egyik-másik módosítás a jogalkotó többéves adóssága volt, és az a furcsaság is előállt, hogy egyes részeket – azonos tartalommal – két kormányrendelet is módosította.

Az egyszerű bejelentés szabályrendszere a bevezetése óta eltelt öt évben már kilencedik alkalommal alakult át. A 2016-2017. év volt a változások tekintetében a legintenzívebb, és tavaly nem is történt érdemi módosítás. A 2021. év azonban már újra változásokkal indul, amelyet egy 2020. december 29-i jogszabály tartalmaz. Lényeges, hogy az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) minden egyes egyszerű bejelentésre vonatkozó változásait nem szabad összekeverni a kizárólag a 2020. december 30-ától a kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó előírásokkal.  

Az építésfelügyeleti hatóságoknak 2021. január 1. napjától már a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bevezetett új előírások alapján kell kiállítaniuk és továbbítaniuk az egyszerű bejelentéssel létesült épületek hatósági bizonyítványát. Az engedélyezési eljárásokhoz hasonlóan a lakóépületeknél is módosult a fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat szerepe. A lakóházak építtetőit is nagy számban érintik az energetikai követelmények tekintetében bevezetett jogszabályi haladék.  

A 2020 decemberi építésügyi salátarendelet több ponton módosította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek szabályrendszerét. 2021. január 1. napjától már nyilvánosan hozzáférhetővé válnak az egyszerű bejelentés olyan dokumentációi, amelyek segítségével az érintett szomszédok és egyéb tulajdonosok már egy nagyságrendi képet kaphatnak arról, hogy mi fog épülni. A jogszabály pontosította az építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos előírásokat is.  

2021. január 1-én számos épületenergetika témájú rendeletmódosítás történt. A közel nulla energiaigényű követelményeknek megfelelő (röviden KNE) épületekre vonatkozó módosítások közül külön kiemeljük a 25% megújuló energia részarány teljesítésére vonatkozó változást, hiszen ennek a követelménynek a teljesítése bizonyos projektek esetén szinte lehetetlennek tűnt, és a lehetséges megoldás régóta lázban tartja a tervezőket és fejlesztőket.

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus járvány miatt 2020. novemberében ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. Tekintettel arra, hogy a tavaszi veszélyhelyzet idején életbe léptetett, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2020. december 31-én hatályukat vesztették, az újabb járványügyi veszélyhelyzet fennállásáig szükségessé vált azokról ismételten rendelkezni. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településképi és településrendezési eljárások személyes jelenlétet nem igénylő lefolytatásának lehetőségeiről gondoskodik a veszélyhelyzet 2021. évi fennállásnak idejére.

Az OTÉK 2021. januártól hatályos módosítása a könnyítések mellett a beruházók számára komoly fejtőrést is fog okozni. A parkolóhelyek biztosítása tekintetében szigorításokra került sor, és az önkormányzati rendeleteket is módosítani kell a parkoló száma vonatkozásában adható kedvezmények tekintetében.

Az év vége rendszerint jogszabályváltozások sokaságát hozza el az építésügyben is, nincs ez másképp idén sem. Egymás után megjelenő két kormányrendelettel, de mindkét esetben 2021. január 1-i hatályba lépéssel módosult az OTÉK. A módosítások között főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozunk. A legjelentősebb változások a kertvárosias lakóterületek beépítési lehetőségeinek, valamint a falusias lakóterületeken megállapítható beépítési magasság növelése. 2021. évtől az OTÉK ismét lehetőséget ad a műanyag gyeprács zöldfelületbe történő beszámítására.

A 2021. január 1-i KNE határidő előtt az utolsó pillanatban úgy döntött a kormány, hogy a mezőgazdasági épületekhez hasonlóan az alacsony energiaigényű logisztikai és ipari épületeknek sem kell megfelelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek.  

2020. decemberének utolsó napjaiban több ITM rendelet és kormányrendelet tartalmazott épületenergetika témájú módosítást. A jogszabályváltozások nem csak a közel nulla követelmények alkalmazásának határidejét módosították, de számos érdemi változást is eredményeztek az energetikai követelmények rendszerében. Az új előírások meglehetősen eltérő tematikája, és terjedelme miatt cikksorozatban ismertetjük a változásokat. A folyamatosan megjelenő tájékoztatók elérhetők lesznek az alábbi összefoglaló anyagban elhelyezett linkeken keresztül.  

Évindító webinárium az új építési engedélyezési, településképi, kivitelezési és energetikai követelményekről. 2020 decemberének utolsó napjaiban egymás után jelentek meg az építésügyi salátarendeletek, nem maradt olyan lényeges – az építésügyet érintő – jogszabály, amelyben ne találnák fontos módosításokat (OTÉK, Kivitelezési kódex, Eljárási kódex, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, stb.).

A sok éve zajló bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat mindmáig elkerülte azon építésiengedély-módosítási eljárásokat, ahol az építtető kizárólag a korábbi engedély ütemezésére kért módosított építési engedélyt. Azért is tűntek feleslegesnek ezek az engedélyezési eljárások, mert az építkezés műszaki tartalma tulajdonképpen nem változott. A 2020. decemberi egyik építésügyi salátarendelet már ezt az eljárást is érintette. A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Eljárási kódex 1. számú mellékletében az engedély nélkül építhető építmények felsorolását, és az engedély nélkül létesíthető előtetők meghatározását is.

A 2020. decemberi építésügyi változások között találhatunk egy olyan apró, de mégis nagy jelentőségű módosítást, amely minden építésügyi engedélyezési eljárást érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt hatályba lépő új, egyszerűsítést célzó jogszabálymódosítások mellett a Kormány az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletben a településképi vélemények engedélyezési hatóságok által történő értékelésének előírásait is átalakította.  

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

Az engedély hatálya azért lényeges, mert ezen időtartam alatt végezhető építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt több alkalommal is érintette a jogalkotó az építési engedélyek hatályát, és 2021-től radikális változást léptetett életbe ezen a területen: megszüntette az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségét. Egy teljesen új szabályrendszert kell megismerni az építtetőknek, úgy, hogy már a korábban kiadott valamennyi építési engedélyhez kapcsolódó jogosultság is változik. A meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozását tartalmazza. A kiegészítő szabályok között 2020. év végén hatályba lépett módosítások, amelyeket a folyamatban lévő településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, fontos változásokat tartalmaznak az általános mezőgazdasági területen kijelölhető övezetekre és azok beépíthetőségére vonatkozóan.

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.