A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a kivitelezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak. A vállalkozó kivitelezők – az egyes egyszerű bejelentéshez kötött beruházások mellett – 2025. január 15-e óta csak olyan építőipari kivitelezési tevékenységet vállalhatnak, amelyekre vonatkozóan rendelkeznek a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással. A cikkünk 2025. március 31-i kiegészítéséből kiderül, hogy mi a következménye annak, ha a kivitelező cég megfeledkezett a kötelező felelősségbiztosításról, és mit tehetnek azok, akik pótolni szeretnék ezt a hiányosságot.

A munkáshitel egy, a dolgozó fiatalok számára elérhető kamattámogatott kölcsön, amely 2025. januárjától igényelhető a legtöbb nagy banknál. A hitelösszeg legfeljebb 4 millió forint, a futamidő maximum 10 év, a hitel pedig kamatmentes.

A kamattámogatott hitelkonstrukciókat időről időre módosítják, hogy jobban megfeleljenek a céljuknak. 2024-ben sem volt ez másként, és az idén is több változás várható. A CSOK Plusz hitel feltételeit például még decemberben is módosították, de változott a Babaváró hitel is, és tovább bővült a támogatások köre.

Az Eljárási kódex alapján a tervező az építészeti-műszaki dokumentációt az aláírólappal hitelesíti. Az építészek jelentős része az Ügyfélkapu keretein belül elérhető AVDH szolgáltatást vette igénybe az aláírólapok elektronikus hitelesítéséhez. Az Ügyfélkapun keresztül eltérhető AVDH szolgáltatás ugyan 2024. december 31-ével megszűnt, de fontos tudni, hogy a portálba integrált alkalmazások és űrlapok esetén a hitelesítés 2025. október 31-ig használható. Az aláírólap AVDH szolgáltatással történő hitelesítése az e-Papír szolgáltatás keretén belül változatlanul működik. Jelen tájékoztatásból lépésről-lépésre bemutatjuk a hitelesítés folyamatát, illetve erről egy 8 perces videót is megnézhetnek.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie. Dr. Püski András, a kotelezofelelosseg.hu szakértője a cikkből elérhető videóban lépésről-lépésre bemutatja, hogy a tervezők hogyan tudják egyszerűen, gyorsan és teljesen online megkötni a kötelező felelősségbiztosítást.

A területi építész kamara vagy a területi mérnöki kamara mint névjegyzéket vezető szervnél kell az építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, építésügyi műszaki szakértői, településrendezési szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri tevékenység folytatására engedélyt kérni. Az energetikai tanúsítói, zöldfelületi tanúsítói tevékenység végzését csak be kell jelenteni a területileg illetékes kamaráknál. Az engedély és a bejelentés kamarai díjai 2025. január 20-i hatállyal változnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzékben való regisztráció díja 5000 forintról 6500 forintra emelkedik.

Milyen tervezői szerződéseket érdemes kötni a megváltozott jogszabályi keretek között? Mik a tapasztalatok a tervtanácsok új típusú működésével kapcsolatban? Terjed-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok kötelezővé teszik a településképi véleményt? Hogyan változott az építész tervezők felelőssége október óta, és a tapasztalatok szerint sikerül-e ezt a változást jól kezelni? Mire kell figyelni az – immár kötelező – tervezői felelősségbiztosítás megkötésekor? Milyen hibákat követnek el gyakran a tervezők és építtetők az engedélyezés, illetve a használatbavétel során?

2023 után a Kormány újra módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) munkájáért felszámítható szakértői díjak mértékét. A TSZSZ eljárásáért fizetendő díj 2025. január 1-jétől a kérelemben szereplő bruttó vállalkozói díj 1 %-a helyett 3 % lett, és a minimálisan fizetendő díj bruttó 200 ezer forintra emelkedett. A maximális díj maradt kétmillió forint, így a bruttó 200 millió forint feletti kérelmeknél nincs díjemelés.

A Méptv. az építésgazdaságért felelős miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza az ajánlott építőipari rezsióradíj mértékét. A Magyar Közlöny 132. számában megjelent a 2024. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet. A jogszabályi mérték közel 15,5 %-os növekedést mutat a 2023. évi összeghez képest. Az is lényeges változás, hogy a 2024. évi építőipari rezsióradíj a Méptv. felhatalmazása alapján ajánlott, míg az Étv. alapján meghatározott 2023. évi minimális építőipari rezsióradíj volt.

Az már pár nappal ezelőtt kiderült, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. június 30-áig kell alkalmazni, és csak ezt követően váltja le a TÉKA. A 2024. december 23-i Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet nem a korábban kihirdetett szöveggel fog hatályba lépni.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) hatályos rendelkezései alapján a tervezőnek a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, de 2024 decemberében már megjelentek az első kötelező felelősségbiztosítási termékek. Az Euro-Sales Kft. közreműködésével készített tájékoztatónkból kiderül, hogy van arra is lehetőség, hogy teljesen online kössék meg a kötelező felelősségbiztosítást.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. A 2024. szeptember 30-án kihirdetett jogszabály három hónapos felkészülési időt biztosított a legkorábban alkalmazandó rendelkezései tekintetében a jogalkalmazóknak. Ez az idő ugyanakkor lehetőséget teremt a jogalkotónak is, hogy még a hatálybalépése előtt néhány korrekciót elvégezzen a normaszövegen, és a Kormány él is ezzel a lehetőséggel. A módosítások érintenék egyebek mellett a településtervek elkészítését, az égéstermék-elvezetőket és a villamosvezetékek telken belüli kialakítását.

Még néhány napja is úgy fogalmaztunk, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK) 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. Ez annyiban igaz, hogy az OTÉK hatályát veszti 2024 végén, és 2025 elejétől a TÉKA hatályba lép, de nem azzal a tartalommal, amit eddig ismertünk. Egy 2024. december 11-én kihirdetett kormányrendelet valójában főszabályként az építmények (építési tevékenységek), telekalakítások vagy területhasználatok esetében - függően a helyi építési szabályzat elfogadásától - az OTÉK egyes rendelkezéseinek a 2012. augusztus 6-i, 2021. július 15-i vagy 2024. december 31-én hatályos időállapotát rendeli el alkalmazni. A TÉKA csak a 2025. június 30-a után indult eljárásokban lesz alkalmazható, de - kivéve a TÉKA kötelező, 136. § (2) bekezdésében felsorolt rendelkezéseit - csak azokon a településeken, ahol már a HÉSZ-t a TÉKA alapján fogadták el.

Ha Ön a Budapesti Építész Kamara Tagja, akkor most – az Építész Továbbképző Nonprofit Kft., az Építésijog.hu portállal, valamint az Artifex Kiadóval létrejött együttműködés keretében – két hónapig ingyen hozzáférhetnek portálunk teljes tartalmához, vagyis az előfizetéshez kötött tartalmakhoz is. Lényeges, hogy élő előfizetéssel rendelkezők az Építésijog.hu szakmai rendezvényein 25 % kedvezménnyel vehetnek részt. A következő két konferencia és webinárium időpontja - amelyen a személyes jelenlét 2, az online részvétel 1.5 MÉK továbbképzési ponttal jár -: 2025. január 29. és február 26. Az alábbiakból kiderül, hogy mit kell tennie az ingyenes előfizetés használatához. Az igénylés meghosszabbított határideje: 2025. február 15.

Az Építésijog.hu Fogalomtárában megtalálhatják a TÉKA új beépítési magasság-számítására vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztató a 2025. január 1. napjától hatályos jogszabályban található rendelkezések és ábrák mellett egy összefoglaló magyarázatot is tartalmaz.

2025. január 1-jén lép hatályba a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA). A TÉKA előírja, hogy a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség relatív páratartalma 40-60 százalék közötti legyen, amennyiben a helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja. Ez a szigorú tartomány növelheti a beruházási és üzemeltetési költségeket is, és jelentős kihatással lesz az épületek tervezésére is.

Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése, az új részletszabályok megjelenése kapcsán két olyan elemet vizsgált meg részletesen, melyekkel kapcsolatban már korábban is számos aggály merül fel. A figyelemfelhívás az ügyféli kör szabályozására és az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésére terjed ki.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoznak. A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) rendelkezéseinek megfelelően 2024. szeptember 30. napján megjelentek a Magyar Közlönyben a Méptv. 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel összefüggő kormányrendeletek. Hatályát vesztette egyebek mellett az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (az Eljárási kódex), valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is. A Kivitelezési kódex és a Szakmagyakorlási kódex is jelentős változásokon esett át 2024. október 1-jei hatállyal, de egyes új rendelkezéseket – például a kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítást – csak 2025 januárjától kell alkalmazni. 2025. január 1-jétől lép hatályba, de csak 2025. július 1. napjától kell alkalmazni a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet, amelynek TÉKA lesz a rövidítése. Jelen cikkbe összegyűjtjük, hogy a Méptv. 2024. október 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan milyen kormányrendelet születettek meg. A cikkben elhelyezett linkeken keresztül megismerhetik a jogszabályok szövegét, hatályba lépését, illetve az Építésijog.hu oldalán már megjelent tájékoztató anyagainkat.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) legtöbb rendelkezése 2024. október 1-jén lép hatályba. Ma már ismert, hogy legalább nyolc új végrehajtási kormányrendelet egyidejű hatályba lépésével számol az építésügyi tárca, és körülbelül hetven kapcsolódó jogszabály módosul. Az építésügyi hatóságokra, illetve az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságoknál foglalkoztatott kormánytisztviselőkre vonatkozó első két új rendelet már 2024 augusztusában kihirdetésre került. Az alábbi cikkben az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet felváltó új jogszabályt mutatjuk be.