Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Egy helyi védett fa mellett végzendő építési tevékenység kapcsán a Kúria rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Egy természetvédelmi egyesület és a fát is kezelő ingatlan tulajdonosa alkotmányjogi panaszukban kérték a jogerős ítélet megsemmisítését arra hivatkozva, hogy az építési tevékenységet egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósulna meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az adott ügy az ún. visszalépés tilalmának egyedi ügyekben történő alkalmazását érintette.

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

Fontos tudni, hogyha tulajdonunkban tűz következtében kár keletkezett - függetlenül attól, hogy volt-e tűzvizsgálati eljárás vagy sem - hatósági bizonyítvány kérhető. Amennyiben lakásunkban történt tűzeset, de a tűzoltóság nem avatkozott be, és várhatóan a kárunkat érvényesíteni szeretnénk a biztosító felé, úgy utólagos tűzesetként érdemes bejelenteni azt az illetékes tűzoltóság felé.

A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.

2018. január 5-étől új településképi eljárással bővült a településkép-védelmet szolgáló eszközök köre. A Kormány bevezette a központi költségvetési szervek által megrendelt építési beruházások előtt lefolytatandó előzetes településképi véleményezés kötelezettségét. Az előzetes településképi véleményt a Miniszterelnökséget vezető miniszter adhatja ki. Az új jogintézmény érinti egyebek mellett a tervtanácsi eljárásokat is. A MÉK Elnöksége kormányrendelettel kapcsolatosan állásfoglalást fogadott el, amely a tájékoztató végén olvasható.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.

A 2018. év újra jelentős változásokkal indul a közigazgatásban, és így az építésügyben is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése a legjelentősebb újdonság, amely következtében az Eljárási kódexben is módosítások történtek.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése minden ágazati jogszabály módosítását maga után vonta, így az építésügyi jogszabályokat is érintette. Az építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó módosítások közül a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet és a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet érintő változásokról igyekszünk a következőkben tájékoztatást adni.

Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépésével a szakhatósági eljárásokra vonatkozó előírások is jelentősen módosultak. A továbbiakban a szakhatósági kijelölést egyetlen kormányrendelet fogja tartalmazni, ennek megfelelően terjedelmes jogszabály született. A 300 oldalas Szakhatósági rendelet határozza meg a szakhatósági eljárások ügyintézési határidejét is.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet helyett 2018. január 1. napjától a Szakhatósági rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben kell szakhatóságot bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba.

A területrendezési tervek és településrendezési eszközök készítéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hozzáférése 2018. január 1-jétől ingyenessé vált. A 2017. évi nyári törvénymódosítást követően a vonatkozó kormányrendeletekben is megjelentek azok a módosítások, amelyek a térképi adatbázisok ingyenes hozzáférésének igénybevételéhez szükségesek. Az adatszolgáltatást a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya biztosítja.

2016. december 6-án fogadta el az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, amelynek hivatalos rövid megjelölése: Ákr. Az új jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) váltotta fel, amely a folyamatos, teljes szövegét érintő módosítások, kiegészítések miatt egyre kevésbé tudta betölteni az „általános eljárási kódex” szerepét. A tájékoztatóból egy ingyenes szakkönyv is elérhető.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2018. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum a budai vár gótikus termében – Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, Királyi Palota E épület – 2017. december 14-én, csütörtökön 15 órakor "Panoráma, Vár, Sugárút" címmel konferenciát rendez. A konferenciára a dunai panoráma és a budai vár világörökségi felvételének 30. évfordulója és az Andrássy út felvételének 15. évfordulója alkalmából kerül sor.

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői. Egy csarnok padlójának kialakítása kapcsán alakult ki a vita arról, hogy tervezői vagy kivitelezői hiba-e a nem vitatottan nem megfelelő aljzatbeton.

A 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a vízszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező, valamint hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.

A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők és a vízszerelők tekintetében is. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden vízszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a vízszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A Kormány 2017. szeptember 30-i hatállyal módosította, illetve pontosította a területrendezési hatósági eljárás szabályait és a területi hatásvizsgálat elkészítésének előírásait.  A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletbe új fogalmak kerültek, és egyebek mellett rögzítették a digitális dokumentumok szerkeszthetőségének lehetőségét.

A biztosítással rendelkező tervező egy ipari épület tervei alapján a falazathoz szükséges vasbeton pillérek gyártmányterveit készítette el. A gyártmánytervek alapján kivitelezett pillérekről azonban kiderült, hogy azok magassága fél méterrel kevesebb annál, mint ami a tervekben szerepelt.

Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az alkotmányos követelmények sérelmét jelenti-e, hogy az Építési törvény 30. §-a szerinti kártalanítás alapjaként a jogszabály a forgalmi értéket (illetve annak csökkenését) veszi figyelembe. A 16/2017. (VII. 10.) AB határozat körüljárja a forgalmi érték fogalmát is.