Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) pályázati ügyintézésre szolgáló EPTK felületén 2023. március 31-én 9:00 órától elérhetővé és pályázhatóvá vált a „KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás” című (RRF-9.5.1-23 kódszámú) felhívás. Vissza nem térítendő támogatásról van szó.

Nagyon gyakori, hogy olyan területen kell építési beruházást megvalósítani, ahol szomszédos épületek helyezkednek el. A szomszédos épületek tulajdonosainak jogos igénye, hogy tulajdonukban ne történjen károkozás, vagy ha ez mégis bekövetkezik, akkor a beruházó, kivitelező rendelkezzen olyan biztosítással, ami megtéríti a szomszédok kárát.

Létezik költséghatékony tűzvédelem? – Mit védünk és mennyiért? – Mi tartozik a tűzvédelmi költségekhez? – Hol bújik el a tűzvédelmi költség? Tervezés, kivitelezés, használat és hatékony üzemeltetés?

A Magyar Közlöny 29. számában megjelent a közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet, amely összesen hét kormányrendeletet érintett. A változásokról cikksorozatot készítünk. A cikksorozatunk 1. részben a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az EKR rendelet (424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) 2023. február 28-ától hatályos változásait mutattuk be, míg a cikksorozatunk 2. részében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosult rendelkezéseit ismertetjük.

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat harmadik része bemutatja, hogy a CSRD alapján a vállalatok milyen hiteles adatokkal támaszthatják alá a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseiket a társadalmi és vállalatirányítási témában.

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat második része bemutatja, hogy a CSRD alapján a vállalatok milyen hiteles adatokkal támaszthatják alá a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseiket a környezetvédelmi témában.

A területi közigazgatás működésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet – közel harminc másik jogszabály mellett – érintette az új Településrendezési kódexet (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) is. 2023 márciusától a szakmai konzultációt már úgy kell lefolytatni, hogy annak részleteit az eljáró hatóság is megismerhesse. Az ÉTDR kötelező alkalmazásával zajló konzultáció garantálhatja, hogy a főépítész által megismert és a ténylegesen megvalósuló tervek ne térhessenek el egymástól.

A kormányhivatalok gyakorlati tapasztalatai alapján született meg a területi közigazgatás működésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet. A jogszabály közel harminc jogszabályt módosított. Egyebek mellett a járdák építésének engedélyezése a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közlekedési szakterületéhez került, és bővült a települési jegyzők Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul használatával kapcsolatos kötelezettsége is. Nagyon lényeges, hogy a régi és az új Településrendezési kódex rendelkezései közé is új előírások kerültek, amelyeknek a mindennapi ügyintézés során lesz jelentőségük. A jogszabály rendezi az OTÉK korábbi időállapota alkalmazhatóságának kérdését is.  

Az energetikai tanúsító felelős az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, és a valós állapotnak megfelelő tartalomért. Ennek ellenére növekvő tendenciát mutat a nem szakszerűen elkészített - helyszíni bejárás nélküli, nem a valóságnak megfelelő állapotokat tükröző - tanúsítványok száma. Fontosnak tartjuk összegezni, hogy miért és hogyan kell szakszerű energetikai tanúsítványt készíteni.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a kormany.hu oldalon 2023. március 1. napján közzétette a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. A 79 oldalas koncepciót, hamarosan követnie kellett volna az Országgyűlés által tárgyalható törvényjavaslatnak, hiszen a koncepció szerint az új kerettörvény 2023. július 1. napján lépett volna hatályba. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése pár nap alatt lezajlott, és 2023. október 18-án már be is terjesztették a parlamentnek T/5662. szám alatt. Az Építésijog.hu ebben a cikkében folyamatosan figyelemmel kísérjük a magyar építészetről szóló törvény megalkotásának lépéseit, így a hatályba lépésekor az érintettek már pontos ismeretekkel fognak majd rendelkezni az új előírásokról.

2023 év elején számos, a vízhigiéné területét érintő jogszabály változott. Ezek közé tartozik az un. Legionella-rendelet változása is, mely érthetőbbé és szakszerűbbé teszi a Legionella baktérium által okozott fertőzési kockázat kezelését épületeinkben. Mit kell tennie az irodaházak üzemeltetőinek a legionárius betegség megelőzése érdekében?

A Magyar Közlöny 29. számában megjelent a közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 54/2023. (II. 27.) Korm. rendelet, amely összesen hét kormányrendeletet érint. A változások jelentőségére tekintettel cikksorozatban foglalkozunk a témával. A cikksorozat 1. részében a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az EKR rendelet (424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) 2023. február 28-ától hatályos változásait mutatjuk be.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezet hatálybalépését követően jelentős változásokat fog eredményezni a közbeszerzési eljárásokban is. A tervezetten 2023 júliusától hatályos jogszabály alapján a közbeszerzési törvényből (Kbt) kikerülnek a felelős akkreditált közbeszerzési szakértőkre vonatkozó rendelkezések, és ezek helyébe az állami közbeszerzési szaktanácsadó lép. A sajtóban ez úgy jelent meg, hogy Lázár János kizárná a közbeszerzésekből a külsős tanácsadókat.

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket.

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket. A cikksorozat 2. része a stratégiai környezeti vizsgálatra és a lakossági fórumra vonatkozó változásokkal foglalkozik.

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket.

Az orosz-ukrán háborúra tekintettel a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályokat kell alkalmazni a külfejtéses művelésű bányatelekkel kapcsolatos, továbbá a Natura 2000 területek kiemelt fontosságú közérdeknek minősülési szabályai vonatkozásában. A Kormány a nemzetgazdaság részére történő ásványi-nyersanyagellátás biztosítása érdekében az egyes törvényi és kormányrendeleti szabályoknak veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletet alkotta meg.

2023 januárjában megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvény tervezetet. Nem ez az első alkalom, amikor a hazai építésügyi jogalkotásnál előkerül a biztosítás, felelősségbiztosítások kérdése. Gondoljunk csak például a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletre, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről, mely mind a tervezők, mind a kivitelezők részére kötelező felelősségbiztosítást írt elő (majd részben törölt el).

A csapvíz minőségét ezentúl a vízvételi helyen, azaz a csapoknál is ellenőrizni fogják. Fontos tudni, hogy az ivóvíz minőségéért nem csak a szolgáltató, hanem az épület tulajdonosa, az üzemeltető és a munkáltató is felelős. Ezért különös figyelmet kell fordítani minden olyan ivóvízhálózatba épített berendezés kiválasztására, ami az ivóvíz minőségét ronthatja. Kiemeleten fontos az ivóvíz ólomkoncentrációjának minimalizálása. Ivóvízhálózat felújításakor már most figyelni kell a 2036-os célértékekre.

Az önkormányzatok és a vízgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a települések felkészítése a klímaváltozás kihívásaira, miközben felhasználjuk a vízben rejlő lehetőségeket a települési fejlesztéseknél. Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT) egy szakpolitikai alapdokumentum, amely meghatározza a települési önkormányzat vízgazdálkodási feladatait és kötelezettségeit, összehangolja a feladatokat a településfejlesztéssel, adatbázist biztosít a település vízgazdálkodással összefüggő területeiről (forrás: MASZESZ, OVF).