Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Építési törvény legutóbbi módosítása a nagy vitákat kiváltó toronyházak kérdését rendezte, és még egy fontos, településrendezést érintő módosítást is tartalmazott. Egy kis levegőhöz jutnak a helyi építési szabályzat készítésével elmaradásban lévő települési önkormányzatok, főépítészek.

A magasházak, toronyházak építésének kérdése már évek óta foglalkoztatja a hazai építész és városépítész társadalmat. A toronyházakat ellenzők, és azok létjogosultságát vallók között számos vita bontakozott ki az elmúlt években is, főként a Budapestre tervezett, nagyszabású építkezések kapcsán. A sok vitát kiváltó kérdés eldőlni látszik, mivel az Építési törvény legutóbbi módosításával egyértelműen szabályoz, hogy legfeljebb milyen magasságú épületeket lehet majd építeni az országban.

A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.

2018. április 10-én lépett hatályba a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Új Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Új Övr.) és egyben hatályát vesztette – az ugyanolyan nevű – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (Régi Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Régi Övr.). Alapvető változásokat nem hozott az új jogszabály, azonban érdemes áttekinteni azokat, amelyek érintik az ügyfelek gyakori ügyeit. A nagyberuházások tekintetében érdemi módosítások is történtek.

Az ÉMI szakmai konferencia sorozatot indít azzal a céllal, hogy a szakmai közvélemény minél szélesebb körével ismertesse meg az építésügyi műszaki irányelvtervezeteket és minél többen kifejthessék véleményüket, gondolataikat. Az első konferenciát 2018. június 13-án rendezik meg az ÉMI szentendrei tudásközpontjában. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A 2018. április 10-én hatályba lépett új jogi szabályozás változást hozott a Magyar Államot a védett kulturális örökség ingatlanelemeire megillető elővásárlási jog ügyintézése tekintetében. Az elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést jelenleg már a megyeszékhely járási (Budapesten az I., illetve V. kerületi) hivatalának örökségvédelmi hatóságához (Építési és Örökségvédelmi Osztály) kell benyújtani.

A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet: épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbban költségoptimalizált, vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet új rendelkezésinek köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben lehet módosítani a településképi rendeleteket, és a településképi arculati kézikönyveket.

A Kormány pár hónapos időszakra módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletet, amelynek köszönhetően egyebek mellett az önkormányzatok és az állami cégek is felmentést kapnak a reklámelhelyezést korlátozó egyes rendelkezések alól.

A 16/20018. (II. 13.) Korm. rendelet módosította a Településrendezési kódexet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet). A módosítások nagy része olyan pontosítás vagy javítás, amely a településképi követelmények értelmezésével és szabályozásával kapcsolatban megkönnyítheti a rendeletalkotók, főépítészek munkáját. A jogszabály egyebek mellett már rögzíti azt is, hogy a főépítész és a polgármester döntésének ellentmondása esetén milyen településképi vélemény hozható.

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábbi rendelkezése szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Egy vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítása iránti eljárás kapcsán vizsgálta azt az Alkotmánybíróság, hogy a kártalanítási igény kizárása nem járt-e a tulajdonhoz való jog sérelmével.

Egy helyi védett fa mellett végzendő építési tevékenység kapcsán a Kúria rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Egy természetvédelmi egyesület és a fát is kezelő ingatlan tulajdonosa alkotmányjogi panaszukban kérték a jogerős ítélet megsemmisítését arra hivatkozva, hogy az építési tevékenységet egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósulna meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az adott ügy az ún. visszalépés tilalmának egyedi ügyekben történő alkalmazását érintette.

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

Fontos tudni, hogyha tulajdonunkban tűz következtében kár keletkezett - függetlenül attól, hogy volt-e tűzvizsgálati eljárás vagy sem - hatósági bizonyítvány kérhető. Amennyiben lakásunkban történt tűzeset, de a tűzoltóság nem avatkozott be, és várhatóan a kárunkat érvényesíteni szeretnénk a biztosító felé, úgy utólagos tűzesetként érdemes bejelenteni azt az illetékes tűzoltóság felé.

A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.

2018. január 5-étől új településképi eljárással bővült a településkép-védelmet szolgáló eszközök köre. A Kormány bevezette a központi költségvetési szervek által megrendelt építési beruházások előtt lefolytatandó előzetes településképi véleményezés kötelezettségét. Az előzetes településképi véleményt a Miniszterelnökséget vezető miniszter adhatja ki. Az új jogintézmény érinti egyebek mellett a tervtanácsi eljárásokat is. A MÉK Elnöksége kormányrendelettel kapcsolatosan állásfoglalást fogadott el, amely a tájékoztató végén olvasható.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.