Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

Az 1/2017. (I. 17.) AB határozat a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét állapította meg. Az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés módosított tartalommal fogadta el a törvényjavaslatot, amelyet néhány nappal később már a Magyar Közlönyben is kihirdettek.

Az Alkotmánybíróság 2017. január 13. napján megtartott ülésén hirdette ki döntését, amely a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll eljárás során megállapította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét.

2017. januárjában a korábbinál sokkal átfogóbb módosítások léptek hatályba az egyszerű bejelentés meglévő épületekre történő kiterjesztésével és az Eljárási kódexben az engedély nélkül végezhető építési munkák körének kiszélesítésével. Az Építési törvény 2016. decemberi módosításának salátarendelete (a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet) egyes új előírásokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandónak írt elő. Az új jogszabályi előírások megfelelő értelmezése érdekében állásfoglalást kértünk a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkártól. Az alábbiakban megismerheti a 2017. március 9-én kelt válaszokat is.

A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.

2017. január 1. napjával, a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnt a Forster Központ. A Forster Központ feladatainak elosztása, illetve az azokban bekövetkezett módosítások miatt módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a Településrendezési kódex) is. Mivel a kapcsolódó kormányhatározat módosult, ezért a Településrendezési kódexben újabb változások történtek.

A 2016. évi CLXXIV. törvény kiegészítette a Településképi törvényt. A változások során a településkép fokozottabb védelme érdekében a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások kerültek a törvény rendelkezései közé, ami egy új joggyakorlatot jelent, hiszen eddig a reklámhordozók kihelyezésének szabályait csak helyi rendeletek állapították meg. További lényeges és hiánypótló módosítás a szabálytalan reklámkihelyezéssel kapcsolatban kiszabható településképi bírság, merőben újszerű részletszabályainak megállapítása. Végül, de közel sem utolsó sorban a módosuló rendelkezések között a településképi rendelet megalkotására rendelkezésre álló határidő jelentősen lerövidült, ami komoly kihívást jelent az önkormányzatok számára.

A 2017. január 1. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök továbbképzési kötelezettségét is érintette. A felelős műszaki vezetőknek és az építési műszaki ellenőröknek három év szünet után újra teljeskörűen kell részt venniük a szakmai továbbképzéseken.

Az Országgyűlés honapján olvasható a T/13849. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rövid időn belüli, újabb, módosítását tartalmazza. A törvényjavaslattal elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét tervezi ismét kiterjeszteni a jogalkotó, de egyéb fontos változások is várhatók. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan 2017. február 23-án benyújtották az első módosító indítványokat. A Miniszterelnökség 2017. március 8-án kelt nyilatkozatából kiderül, hogy a Kormány csak a T/13849/6. számú módosító javaslatokat támogatja. A törvényjavaslat egységes javaslatát 2017. március 21-én elfogadta az Országgyűlés, március 26-án az Országgyűlés elnöke, majd másnap a Köztársasági elnök is aláírta. Már bármelyik napon megjelenhet a törvény a Magyar Közlönyben.

A 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló rendeletet.

2017. január 1-én hatályba lépett a 2016. évi CLX. törvény, amelyek módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXVIII. törvény számos rendelkezéseit (Kbt.). A módosítások egy része pontosító, magyarázó jellegű, ezekre nem térünk ki cikkünkben. A módosítások más része érdemi változásokat tartalmaz a napi gyakorlat számára. Ezekből választottuk ki a közbeszerzési eljárásokat érintő legjelentősebb tizenkettőt, és ezeket kívánjuk bemutatni.

Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet elfogadásával ismét jelentős módosításon estek át, az amúgy sem nagy múltra visszatekintő egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok. A meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjesztett sajátos eljárásrend hatálybalépésével ismét előkerültek a 2016. év eleji kérdések a már folyamatban lévő építésekkel kapcsolatban. Tájékoztatónkban ezt a kérdéskört járjuk körül a válaszlehetőségek megadásával, azzal, hogy a GYAKORLAT MÁS MÓDON TÖRTÉNŐ KIALAKULÁSA, ESETLEGES VÁLTOZÁSA ESETÉBEN A VÁLASZOKAT IS MÓDOSÍTANI FOGJUK.

Építészeti szemléletformáló célt szolgál a településképi rendeletet megalapozó, a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv, melyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával a település teljes közigazgatási területére kell, hogy elkészítse. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya közzétette a településképi arculati kézikönyv készítéséhez segítséget nyújtó útmutatót.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a Kivitelezési kódex több előírását módosította 2017. január 1. napjától. A tulajdonosi nyilatkozat szabályai a bevezetése óta folyamatosan szigorodik építésjogi területen is, de nem az engedélyezés, hanem a kivitelezés megkezdés feltételeinek szigorításában. Egyebek mellett az építési munkaterület átadás-átvételére vonatkozó rendelkezések is változtak, illetve pontosították, hogy mennyi a tervezői művezetés legkisebb díja. Az alábbiakban áttekintjük az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit érintő változásokat is.

Az elektronikus építési napló bevezetése (2013.10.01.) óta minden építésügyi jogszabályváltozás érintette ez építési napló szabályozását. Most sincs most másképpen. Jó hír azonban, hogy a 2017. január 1. napjától hatályos módosulások az átlagfelhasználót lényegében nem érintik, kivéve az építési munkaterület átadás-átvétele pontosított rendelkezései.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció kötelező elkészítésének szabályozása mellett a tartalmi előírások tekintetében is lényeges változtatásokat vezetett be. Lényeges, hogy a Kivitelezési kódex már nem határozza meg a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi követelményeit. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy milyen esetekben lehet eltérés az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció között.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításához kapcsolódó – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti - „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján folytatódott a 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás a kivitelezési dokumentációra vonatkozóan, továbbá számos módosítás, pontosítás lépett életbe a szerződések, az építési napló és az építési folyamat résztvevőinek tekintetében. Ez a cikk a kivitelezési dokumentáció szabályozásában beállott változásokat foglalja össze.

Az Étv. felhatalmazása alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítást vezettek be 2017. január 1. napjától. A felelősségbiztosítás részleteit tartalmazó kormányrendeletet néhány pontban még a hatálybalépése előtt módosították. A MÉK közzétette azon biztosítók felsorolását, melyeknél már köthető tervezői felelősségbiztosítás.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításának részletszabályaira a Kormánynak végrehajtási rendeletet kellett elfogadnia. A szükséges kormányrendelet tipikus salátarendelet lett, tizenöt darab építésügyet érintő jogszabályt módosított. Érdekesség, hogy a Kivitelezési kódex és az Eljárási kódex mellett változott a még hatályba sem lépett kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást bevezető rendelet, valamint a Településképi törvény végrehajtási rendelete is.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés szabályai közül talán a kivitelezési dokumentációtól való eltérések rendelkezései változtak a legnagyobb mértékben. A módosított dokumentáció készítése mellett végezhető tevékenységek köre szűkült, és a módosítás folyamatának előírásai is egyszerűbbé váltak.