Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Másfél év után lezárult az Opinion Builders Kft. kutatás-fejlesztési projektje, melynek keretében az építészeti tervezés és településrendezés szempontjából legfontosabb hazai jogszabály, az OTÉK BIM szempontú digitalizálhatósága került vizsgálat alá. A szakmai hátteret lelkes, fiatal építészekből, építőmérnökökből, valamint jogászból álló csapat biztosította, a digitalizálható jogszabályoknak való megfelelést Solibri Office programban került vizsgálatra.

Lázás János építési és beruházási miniszterként 2022. szeptemberében adta ki az első jogszabályát, és úgy tűnik ez egyben az utolsó is volt. Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását követően ugyanis egy új energiaügyi minisztérium jön létre, valamint az Építési és Beruházási Minisztérium hatásköre is kiegészül. A Kormány úgy döntött, hogy a hatáskör változására tekintettel a minisztérium elnevezését is módosítja, így ÉBM rendelet helyett valószínűleg ÉKM rendeletekkel fogunk majd találkozni. A minisztériumban a közelmúltban történt egy jelentős személyi változás is: a miniszterelnök felmentette Horváth Jánost, a településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt.  

Két évvel, 2024. december 31-ig hosszabbítja meg az új lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa alkalmazhatóságát az a kormányrendelet, amely 267/2022-es számon 2022. július 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A határidő az építési engedély véglegessé válását vagy az építés egyszerű bejelentését érinti. A 2026-ig történő alkalmazás lehetőségének határidejét egy 2022 októberében benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó átmeneti szabálya fogja valószínűleg meghosszabbítani 2028 végéig.

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára: a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat első része bemutatja, hogy mit jelent a CSRD, NFRD és az ESG.

Az alulbiztosítottság a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázata. Mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget.

A példátlanul magas energiaárak alternatív megoldások keresésére ösztönzik a lakosságot. A rezsicsökkentés változásának hírére megugrott a kereslet például a napelemek iránt is, a napelemek, napkollektorok tervezésével és telepítésével foglalkozó cégek kapacitásait nagymértékben lekötve. De nem csak a fűtési rendszereket korszerűsítenék az emberek. A BiztosDöntés.hu cikke azt járja körül, hogy erre milyen támogatást kaphatunk, illetve ha nincs rá saját pénzünk, akkor milyen banki hitellehetőségek vannak.

Az egyszerű bejelentéses lakóépületek elkészültét követően az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, míg az építési engedélynek megfelelő épületekre az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt ad ki, vagy a használatbavételt tudomásul veszi. Mindhárom esetben a hatóság döntéséhez szükséges a fővállalkozó kivitelező által tett, a Kivitelezési kódex 14. §-a szerinti tartalmú nyilatkozat. A kivitelezői nyilatkozat azonban nem szokott megszületni, ha a megrendelő és a fővállalkozó kivitelező között valamilyen vita van. Ha a megrendelő szerint hibás a teljesítés, vagy a kivitelező szerint nem kapta meg a neki járó vállalkozói díjat, akkor a kivitelezői nyilatkozat a hatósági eljárásokban hiányozni fog. A Kúria a közelmúltban döntött arról, hogy a kivitelezői nyilatkozat hiányát a hatóságoknak hogyan kell értékelniük. A precedens értékű döntés valószínűleg meg fogja változtatni a hatósági és a bírósági gyakorlatot is.

A módosuló jogszabályi környezetben több ponton változnak a tervezési munka és a beruházások előkészítésének feltételei – ez volt a témája a 2022. október 25-i építési jogi konferenciánknak, melyen személyesen és online módon is részt lehetett venni. Építészkamarai akkreditáció: 1,5 pont (MÉK 2022/234) A nagy érdeklődésre tekintettel november 25-ig meg lehet nézni az előadásokat, és meg lehet szerezni a kamarai pontokat is. A konferencia honlapján minden előadásból ingyenesen meg lehet nézni egy-egy részletet.

Európai Uniós irányelvek nyomán a magyar jogszabályok is előírták, hogy 2021-től már csak minimum BB, azaz közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő ingatlanok készülhettek volna az országban. A határidőt előbb egy évvel 2022. június 30-ra, majd idén, még a határidő lejárta előtt további 2 évvel, 2024. június 30-ig kitolták. Ez ugyan jó hírnek tűnhet az építtetőknek, hiszen az energiahatékony megoldásokat kialakítani jellemzően magasabb költséggel jár, ugyanakkor nem biztos, hogy jól járunk, ha csak a szomszéd kertje (háza) zöldebb. A BiztosDöntés.hu cikke azt járja körül, hogy milyen pénzügyi előnyökkel járhat az, ha mégis energiahatékonyabb házat építünk.

Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. Az önkormányzatoknak a kérelmek óriási száma komoly gondot okoz, mivel a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei tisztázására nincs elegendő szakemberük. Még több kérdést vet fel az, hogy az önkormányzatnak milyen kötelezettségei vannak akkor, amikor értesül a többlakásos épület létezéséről ott, ahol ennyi rendeltetési egység nem lehetne. A fogyasztóknak nem érdemes a kérelemben „trükközniük” mert utólag nagyon sokba kerülhet, ha több lakást tüntetnek fel, mint ami ténylegesen megtalálható az épületben. A cikksorozat 2. részében az eljárási szabályokat ismertetjük.

A rezsicsökkentés átalakításának bejelentését követően hangzott el Gulyás Gergelytől, hogy a többgenerációs épületekben úgy maradhat benne minden családtag a kedvezményes rezsiköltségben, ha társasházat alapítanak. A társasház alapítás nem egy rendkívül bonyolult folyamat, de jelentős jogi és hatósági költségekkel jár. Egy 2022 szeptemberi kormányrendelet úgy teszi lehetővé legfeljebb négy lakásig a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, hogy társasházzá alakulás nélkül is lehessen igazolni a lakások számát. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. A cikksorozat 1. részében azt vizsgáljuk, hogy milyen ingatlanok, épületek tekintetében lehet kiadni ezt a hatósági bizonyítványt, és mit kell kötelezően tartalmaznia a kérelemnek.

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az új véleményezési kör ténylegesen milyen beruházásokat foglal magába, és hogyan kell alkalmazni a módosításokat a folyamatban lévő ügyekben.

Lázár János már több nyilatkozatában is jelezte, hogy készül az új, állami beruházásokról szóló kerettörvény, amely a közpénzből megvalósuló beruházásokat fogja újraszabályozni. Az építési és beruházási miniszter a feladat jelentőségére tekintettel 2022 szeptemberében miniszteri biztost nevezett ki, Dányi Gábor személyében.

Az Építési és Beruházási Minisztérium, Lázár János vezetésével a 2022. májusi kormányalakítással jött létre. A miniszter is jogosult jogszabályokat alkotni, amelyek rövidítése: ÉBM rendelet. Az első miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 2022. szeptember 17-i számában jelent meg, és épületenergetikai témájú.

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.

Az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Az energiatakarékos épületek létesítése az építtetők mellett mindenkinek az érdeke, hiszen a klímaválság miatt a minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség. Az energiahatékonyság szempontját egyáltalán nem veszi figyelembe az a legújabb jogszabálymódosítás, ami – többszöri haladékot követően – 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A változásnak viszont örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek, így valószínűleg több beruházást sikerül befejezni a megemelkedett költségek mellett is. A tájékoztatónk 2022.09.21-i frissítésből már megismerhető a 7/2006. TNM rendelet módosítása és annak hivatalos indokolása is. A cikkünkben összehasonlítással igyekszünk a közel nulla követelmény teljesítése mellett érvelni, hogy ha van rá anyagi lehetőségük, inkább ezt válasszák az építtetők.

A petíciót elindító hat természetvédelmi szervezet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet szélesre nyitotta a kaput a védett területeken zajló fakitermelések előtt. Ezzel az ország energiaellátásának javítását indokként használva a védett természeti területen lévő értékes erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra. A fák vágáskorára és az erdők felújítására vonatkozó szabályokat is indokolatlanul felülíró rendelet emellett lehetőséget ad arra, hogy az agrárminiszter korlátozás nélkül dönthessen bármely erdő kivágásáról. A kormányrendelet példátlan módon veszélyezteti a védett hazai erdőket és az állatvilágot, és akár évtizedekkel is hátráltathatja országunk klímaváltozás hatásaival szembeni védekezését.

Az Alkotmánybíróság egy 2022 júniusi döntésében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénynek a Balaton partját érintő beruházásokra vonatkozó előírásait vizsgálta. A sajtóban megjelent tájékoztatásokkal ellentétben az AB határozat nem építési tilalmat rendelt el a partvonal 30 méteres sávjában, hanem azt mondta ki, hogy a törvényi szinten szabályozott főszabályok alól nem lehet rendeleti szabályozással kivételeket tenni, és nem lehet gyengíteni az egészséges környezethez való alapjog garanciáit. A döntést és indokait az alábbiakban részletesen ismertetjük. A cikkünkben kitekintést adunk a Balatonra vonatkozó tervhierarchia átalakításának folyamatára is.

A kamarai tagok és regisztrálták döntő többségét hátrányosan érintette, a KATA adónem hirtelen, 2022. évi módosítása. Ezzel kapcsolatosan természetesen azonnal felmerültek, többek között, az alábbi kérdések: adózási formát kell váltani, vállalkozási formát kell váltani? Akár az adózási, akár a vállalkozási formáról beszélünk, a szakmai felelősségbiztosítás kérdését nem tudjuk elkerülni. Megfelelő odafigyeléssel és szakmai segítséggel a folyamatos biztosítási védelem fenntartható.

Az utóbbi években az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához növekvő számban érkeztek beadványok olyan tervekről és fejlesztésekről, amelyek települési szinten védetté nyilvánított helyi értékeket – védett természeti (kulturális) örökséget – érintettek. Az önkormányzati rendeletek révén oltalmazott, helyi védelem alatt álló természeti területek kérdéskörét a biztoshelyettes és elődei az utóbbi 10 évben folyamatosan figyelemmel kísérték.  jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása. Figyelemmel az emelkedő számú beadványokra a jövő nemzedékek szószólója elvi állásfoglalásban tekintette át és összegezte a helyi védelem alatt álló területekkel, értékekkel kapcsolatos előírásokat és Magyarország Alaptörvényéből eredő alapjogi kereteket.