Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A közel nulla energiaigényű épületek felé vezető úton utolsó előtti lépcső a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló épületekre bevezetett szigorítás. A hatósági épületekre vonatkozó energetikai előírásoknak való megfelelést nehezíti, hogy a hatóság fogalma nincs egyértelműen definiálva a vonatkozó rendeletekben. Ezért arra vállalkoztunk, hogy három független forrás alapján körbejárjuk, hogy mely új épületekre kötelező a KNE követelményszint a 2019. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakban.

A 2019. március 15-én hatályba lépett előírások alapjaiban alakítják át a tetőtér-beépítés építésügyi követelményeit. Az új jogszabályi feltételek ismertetése mellett az előadások részletesen kitérnek az állandó szakmai problémákra (tűzvédelmi, statikai stb.), amelyeket a tervezők mellett a kivitelezőknek is ismerniük kell. Az új helyzetben a szakemberek mellett a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is érdemes tájékozódniuk a lehetőségekről és korlátokról.

Országos ötletpályázat indul családi házak tervezésére. Az építészeti ötletpályázaton díjazott tervek alapján alakítják ki a jövő év elejétől elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógus kínálatát. Az online katalógusban az építkezni vágyó családok döntését, az ideális családi otthon kiválasztását interaktív 3D épületbetekintés, különböző paraméterek szerinti kereshetőség, és az építési költségek leírása is segíti majd.

A 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet kiegészült Mőcsényi Mihály emlékére alapított díj részleteivel. Az évenként, március 15. napján átadásra kerülő elismerést első alkalommal dr. Herczeg Ágnes tájépítész, egyetemi docens kapta meg.

2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

Nincs fél éve, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) foglaltak alapján újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályait tartalmazó külön kormányrendeletet 2019. márciusától módosították. A 23/2019. (II. 25.) Korm. rendeletet vélhetően a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezése érdekében fogadták el. Lényeges, hogy a módosítások többségét - kivéve a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat - már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A jogszabály már kezeli a kereskedelmi építmény és az egyéb építmény önálló rendeltetési egységének átalakítását, rendeltetésmódosítását is, ezzel csökkent az eltérő módon történő értelmezés lehetősége.

2019 márciusától az Építési törvény határozza meg a meglévő épületek tetőterének beépítési feltételeit. Minden tetőtér-beépítést tervezőnek fontos ismernie ezeket az előírásokat, mivel alapvetően befolyásolják a beruházás megvalósíthatóságának feltételeit: lényeges könnyítéseket jelentenek, érdemben szinte az összes fontos helyi településrendezési előírás figyelmen kívül hagyható majd. A törvényi szintű előírások a helyi építési szabályzatok mellett a helyi önkormányzatok parkolást szabályozó rendeleteit is érintik. Gyaníthatóan a tetőtér-beépítésre vonatkozó új előírások a közeljövőben még sok vitát és kérdést fognak generálni, és az önkormányzatoknak intenzíven dolgozniuk kell a szabályozási kereteknek megfelelő előírások kialakításán.

Az Eljárási kódex 2019. februárjától hatályos módosítása az építésfelügyeleti ellenőrzés szabályait is érintette, tovább bevezetett egy új súlyos szabálytalansági esetet. Mivel a végrehajtás már nem az építésügyi hatóságok feladata, ezért a jogszabályból kikerültek a végrehajtás elmulasztásához kapcsolódó bírságra vonatkozó előírások.

Ahogy egyre több építési tevékenységre nem kell építési engedélyt kérni, azzal párhuzamosan csökken azon tevékenységeknek a köre, amelyek tekintetében nem szükséges módosított építési engedélyt sem kérni. Az Eljárási kódexben 2019. február 12-i hatállyal változtak az engedélytől eltérés szabályai, valamint az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek listáját tartalmazó 1. számú melléklet is.

A mindennapi építésügyi hatósági joggyakorlatban számos olyan eset fordult elő, amely során egy épület meglétének igazolásához az építtető hatósági bizonyítványt kért az építésügyi hatóságtól, amely alapján az épületet így feltüntethették az ingatlannyilvántartásban. Ez a helyzet sok esetben okozott problémát a semmilyen engedéllyel nem rendelkező, tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett épületek kapcsán, tekintettel arra, hogy nem voltak egyértelműek ezen jogi esetre vonatkozó konkrét előírások az Eljárási kódexben. Régi adósságát rótta le a jogalkotó, amikor a tíz évnél régebben fennálló épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány előírásait pontosította.

A 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet olyan jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek rendezni hívatottak az építésügyben évek óta gyakorlati dilemmát jelentő jogalkalmazási kérdéseket. Az Eljárási kódexben rögzített változásokkal több tájékoztatóban is foglalkozunk. Az alábbiakban az engedély hatályának meghosszabbítására és a településképi véleményre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki, és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A joggyakorlat számtalan kérdést vetett fel, és az építésfelügyeleti hatóságok eljárása is jelentősen különbözött, akár egy megyén belül is. A bizonytalanságok megszüntetése érdekében egészült ki az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet). A jogszabályban egyértelművé vált, hogy az egyszerű bejelentés után engedéllyel folytatódó beruházásnál hogyan kell az építési naplót vezetni.

A 2016 júliusában megkezdett koncepcióváltás újabb lépéseként valamennyi, az építésügyet érintő fontosabb kormányrendelet módosult. A felelős műszaki vezető nélkül végezhető tevékenységek köre jelentősen szűkült, és kevesebb lehetőség van a saját célra történő kivitelezésre is. Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019 februárjától egyértelművé vált, hogy szükséges-e felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot tenni az építési napló összesítő lapján. Lényeges változások történtek az egyszerű bejelentésekre és a hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokban is.

Egy 2017. júniusi módosítást követően az építtető csak akkor kaphatott építésfelügyeleti bírságot, hogy az egyszerű bejelentéstől számított 16. napon megkezdte meg - a hatósági tájékoztatás figyelembe vétele nélkül – az építési tevékenységet. Mivel ez a szöveg csak a 16. napon megkezdett építkezésekre tette lehetővé a bírságot, ez rendkívül lekorlátozta a bírságolható tevékenységek körét. A pontosításra tehát szükség volt, azonban a hatályos szöveg sem teszi sokkal alkalmazhatóbbá a szankciót a hatóságok számára.

Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019. februárjától egyértelművé vált, hogy felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot kell-e megtenni az építési napló összesítő lapján. A Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) az e-építési napló készenlét megszüntetésének szabályai mellett több kisebb módosítás, kiegészítés is található.

A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.

Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 2018. évi módosítása miatt fordultak a panaszosok az alapvető jogok biztosához. A beadvány lényege, hogy az önkormányzat alövezet névvel új területfelhasználási egységet vezetett be, amely közérdekre hivatkozással az adott meglévő övezet alaprendeltetésétől eltérő rendeltetést tesz lehetővé. A Kúria döntése minden önkormányzat számára jelentőséggel bír majd, hiszen iránymutatást ad majd a helyi építészi szabályzatok kapcsán a jogalkotói hatáskör kereteire. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető az érintett önkormányzat rendeletéhez kapcsolódó előterjesztés, valamint az ajbh.hu oldalon megtalálható közlemény, valamint a kezdeményezés szövege is.

Az önkormányzatok a helyi adó kiszabása mellett az adófizetési mentességet is csak a törvényi keret között szabályozhatják. A Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a helyi rendelet az építményadó fizetése alóli mentesség feltételeként előírhatja-e a lakóingatlanba való bejelentkezést.

A Kormány 2019. februári döntésében évenként 1,5 – 1,5 milliárd forintot hagyott jóvá a Népi Építészeti Program további folytatása érdekében. A lebonyolítói feladatok ellátását a Lechner Tudásközpont helyett a Teleki László Alapítvány fogja végezni.

Az EBH2009. 2109. számon közzétett elvi bírósági határozat kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni ettől a határozattól, ezért jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés joghatályosságának értelmezéséről.