Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai közül elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztését érintő rész váltott ki nagyobb médiavisszhangot. A törvény bizonyos esetekben valóban eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Kétségtelen tény, hogy ez a legfontosabb eleme az új törvénynek, de számos más lényeges változásra is sor kerül. Az új rendelkezések 2017. április 27-én léptek hatályba.

Az Építési törvény 2017. március 28. napján kihirdetett újabb módosításai közül talán már mindenki hallott az egyszerű bejelentéssel építhető, bővíthető épületek körének kiterjesztéséről, de nagyon kevesen ismerik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokat érintő változásokat. Sok esetben a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület mint egyszerű bejelentési kritérium feltételek melletti megszüntetésénél is lényegesebb lehet a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmának módosítása, vagy éppen a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. Az új rendelkezések alapján az építésfelügyeleti hatóság „elveszített” több hatáskörébe tartozó esetet, azonban a rendeleti szintű szabályozás még kiegészítésre, pontosításra szorul.

Az Alkotmánybíróság egy csatornabírság ügyének elbírálása kapcsán kiemelte, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk vonatkozó határidőket betartsák, és a bíróságok e határidők be nem tartását ne az ügyfél terhére, hanem javára értékeljék.

A MÉK elnöksége a 2017. február 3-i elnökségi ülésén a témában újabb állásfoglalást alakított ki, mivel a jogi környezet 2017. januári változása miatt a 2016. novemberi véleménye már nem volt helytálló. A kérdéskörben született a 21/2017. (07.07.) sz. MÉK Elnökségi határozat, illetve ennek 2017. november 7-i kiegészítése.

Egy március kormányrendelettel ismét módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex). A jelenlegi módosítás a helyi építészeti értékek védelme érdekében történt, és ennek köszönhetően a településképi rendelet elkészültéig is biztosítható a helyi építészeti érték megőrzése, védelme.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatának vizsgálata során kimondta, hogy helyi építési szabályzatban nem adható az önkormányzati képviselő-testületnek olyan felhatalmazás, amely a normatív szabályok alól egyedi döntésekkel előre nem meghatározott eltéréseket engedélyezhet. Az önkormányzat a helyi építési előírások megállapításáról kizárólag az Építési törvényben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban rendelkezhet.

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

Az 1/2017. (I. 17.) AB határozat a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét állapította meg. Az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés módosított tartalommal fogadta el a törvényjavaslatot, amelyet néhány nappal később már a Magyar Közlönyben is kihirdettek.

Az Alkotmánybíróság 2017. január 13. napján megtartott ülésén hirdette ki döntését, amely a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll eljárás során megállapította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét.

2017. januárjában a korábbinál sokkal átfogóbb módosítások léptek hatályba az egyszerű bejelentés meglévő épületekre történő kiterjesztésével és az Eljárási kódexben az engedély nélkül végezhető építési munkák körének kiszélesítésével. Az Építési törvény 2016. decemberi módosításának salátarendelete (a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet) egyes új előírásokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandónak írt elő. Az új jogszabályi előírások megfelelő értelmezése érdekében állásfoglalást kértünk a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkártól. Az alábbiakban megismerheti a 2017. március 9-én kelt válaszokat is.

A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.

2017. január 1. napjával, a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnt a Forster Központ. A Forster Központ feladatainak elosztása, illetve az azokban bekövetkezett módosítások miatt módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a Településrendezési kódex) is. Mivel a kapcsolódó kormányhatározat módosult, ezért a Településrendezési kódexben újabb változások történtek.

A 2016. évi CLXXIV. törvény kiegészítette a Településképi törvényt. A változások során a településkép fokozottabb védelme érdekében a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások kerültek a törvény rendelkezései közé, ami egy új joggyakorlatot jelent, hiszen eddig a reklámhordozók kihelyezésének szabályait csak helyi rendeletek állapították meg. További lényeges és hiánypótló módosítás a szabálytalan reklámkihelyezéssel kapcsolatban kiszabható településképi bírság, merőben újszerű részletszabályainak megállapítása. Végül, de közel sem utolsó sorban a módosuló rendelkezések között a településképi rendelet megalkotására rendelkezésre álló határidő jelentősen lerövidült, ami komoly kihívást jelent az önkormányzatok számára.

A 2017. január 1. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök továbbképzési kötelezettségét is érintette. A felelős műszaki vezetőknek és az építési műszaki ellenőröknek három év szünet után újra teljeskörűen kell részt venniük a szakmai továbbképzéseken.

Az Országgyűlés honapján olvasható a T/13849. számú törvényjavaslat, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rövid időn belüli, újabb, módosítását tartalmazza. A törvényjavaslattal elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét tervezi ismét kiterjeszteni a jogalkotó, de egyéb fontos változások is várhatók. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan 2017. február 23-án benyújtották az első módosító indítványokat. A Miniszterelnökség 2017. március 8-án kelt nyilatkozatából kiderül, hogy a Kormány csak a T/13849/6. számú módosító javaslatokat támogatja. A törvényjavaslat egységes javaslatát 2017. március 21-én elfogadta az Országgyűlés, március 26-án az Országgyűlés elnöke, majd másnap a Köztársasági elnök is aláírta. Már bármelyik napon megjelenhet a törvény a Magyar Közlönyben.

A 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló rendeletet.

2017. január 1-én hatályba lépett a 2016. évi CLX. törvény, amelyek módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXVIII. törvény számos rendelkezéseit (Kbt.). A módosítások egy része pontosító, magyarázó jellegű, ezekre nem térünk ki cikkünkben. A módosítások más része érdemi változásokat tartalmaz a napi gyakorlat számára. Ezekből választottuk ki a közbeszerzési eljárásokat érintő legjelentősebb tizenkettőt, és ezeket kívánjuk bemutatni.

Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet elfogadásával ismét jelentős módosításon estek át, az amúgy sem nagy múltra visszatekintő egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok. A meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjesztett sajátos eljárásrend hatálybalépésével ismét előkerültek a 2016. év eleji kérdések a már folyamatban lévő építésekkel kapcsolatban. Tájékoztatónkban ezt a kérdéskört járjuk körül a válaszlehetőségek megadásával, azzal, hogy a GYAKORLAT MÁS MÓDON TÖRTÉNŐ KIALAKULÁSA, ESETLEGES VÁLTOZÁSA ESETÉBEN A VÁLASZOKAT IS MÓDOSÍTANI FOGJUK.

Építészeti szemléletformáló célt szolgál a településképi rendeletet megalapozó, a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv, melyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával a település teljes közigazgatási területére kell, hogy elkészítse. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya közzétette a településképi arculati kézikönyv készítéséhez segítséget nyújtó útmutatót.