Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A hulladékok égetése kapcsán egymás után jelennek meg azok a közlemények, tájékoztatók, amelyek igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik a hulladék elégetésének negatív következményeit, ezért az ország jelentős részén zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése. Fontos tudni, hogy a bútorlap, műanyag palackok, ruhák égetése bűncselekménynek is minősülhet, sőt, akár börtönbüntetés is lehet a következménye.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet: épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbban költségoptimalizált, vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet új rendelkezésinek köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben lehet módosítani a településképi rendeleteket, és a településképi arculati kézikönyveket.

A Kormány pár hónapos időszakra módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletet, amelynek köszönhetően egyebek mellett az önkormányzatok és az állami cégek is felmentést kapnak a reklámelhelyezést korlátozó egyes rendelkezések alól.

A 16/20018. (II. 13.) Korm. rendelet módosította a Településrendezési kódexet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet). A módosítások nagy része olyan pontosítás vagy javítás, amely a településképi követelmények értelmezésével és szabályozásával kapcsolatban megkönnyítheti a rendeletalkotók, főépítészek munkáját. A jogszabály egyebek mellett már rögzíti azt is, hogy a főépítész és a polgármester döntésének ellentmondása esetén milyen településképi vélemény hozható.

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény korábbi rendelkezése szerint a vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére. Egy vízvezetési szolgalom fennállásának megállapítása iránti eljárás kapcsán vizsgálta azt az Alkotmánybíróság, hogy a kártalanítási igény kizárása nem járt-e a tulajdonhoz való jog sérelmével.

Egy helyi védett fa mellett végzendő építési tevékenység kapcsán a Kúria rögzítette, hogy „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Egy természetvédelmi egyesület és a fát is kezelő ingatlan tulajdonosa alkotmányjogi panaszukban kérték a jogerős ítélet megsemmisítését arra hivatkozva, hogy az építési tevékenységet egyértelműen a helyi védett természeti emlék tenyészterületén valósulna meg, illetőleg maga az építés nem áll a védettséggel összhangban, és nem szolgálja annak közérdekű célját. Az adott ügy az ún. visszalépés tilalmának egyedi ügyekben történő alkalmazását érintette.

2017. év végéig hatályos Polgári Perrendtartás külön eljárástípusként szabályozta a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A speciális szabályozás fő funkciója az volt, hogy a nem fizető fél ne tudja évekig elhúzni a pereskedést, illetve ne legyen lehetősége időközben eltűnni a vállalkozó pénzével. 2018. január 1-jével jelentős változások történtek a TSZSZ szakvéleményére alapított per szabályrendszerében.

Fontos tudni, hogyha tulajdonunkban tűz következtében kár keletkezett - függetlenül attól, hogy volt-e tűzvizsgálati eljárás vagy sem - hatósági bizonyítvány kérhető. Amennyiben lakásunkban történt tűzeset, de a tűzoltóság nem avatkozott be, és várhatóan a kárunkat érvényesíteni szeretnénk a biztosító felé, úgy utólagos tűzesetként érdemes bejelenteni azt az illetékes tűzoltóság felé.

A 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból, például napenergiából, illetve hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzése érdekében könnyíti a háztartási méretű kiserőművek létesítését. A jogszabály a háztartási méretű kiserőművek elhelyezhetőségének megkönnyítése érdekében úgy módosította az OTÉK-ot, hogy az közvetlenül hatással van a helyi építési szabályzatokra is.

2018. január 5-étől új településképi eljárással bővült a településkép-védelmet szolgáló eszközök köre. A Kormány bevezette a központi költségvetési szervek által megrendelt építési beruházások előtt lefolytatandó előzetes településképi véleményezés kötelezettségét. Az előzetes településképi véleményt a Miniszterelnökséget vezető miniszter adhatja ki. Az új jogintézmény érinti egyebek mellett a tervtanácsi eljárásokat is. A MÉK Elnöksége kormányrendelettel kapcsolatosan állásfoglalást fogadott el, amely a tájékoztató végén olvasható.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.

A 2018. év újra jelentős változásokkal indul a közigazgatásban, és így az építésügyben is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése a legjelentősebb újdonság, amely következtében az Eljárási kódexben is módosítások történtek.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályba lépése minden ágazati jogszabály módosítását maga után vonta, így az építésügyi jogszabályokat is érintette. Az építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó módosítások közül a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet és a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet érintő változásokról igyekszünk a következőkben tájékoztatást adni.

Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépésével a szakhatósági eljárásokra vonatkozó előírások is jelentősen módosultak. A továbbiakban a szakhatósági kijelölést egyetlen kormányrendelet fogja tartalmazni, ennek megfelelően terjedelmes jogszabály született. A 300 oldalas Szakhatósági rendelet határozza meg a szakhatósági eljárások ügyintézési határidejét is.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet helyett 2018. január 1. napjától a Szakhatósági rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben kell szakhatóságot bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba.

A területrendezési tervek és településrendezési eszközök készítéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hozzáférése 2018. január 1-jétől ingyenessé vált. A 2017. évi nyári törvénymódosítást követően a vonatkozó kormányrendeletekben is megjelentek azok a módosítások, amelyek a térképi adatbázisok ingyenes hozzáférésének igénybevételéhez szükségesek. Az adatszolgáltatást a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya biztosítja.

2016. december 6-án fogadta el az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, amelynek hivatalos rövid megjelölése: Ákr. Az új jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) váltotta fel, amely a folyamatos, teljes szövegét érintő módosítások, kiegészítések miatt egyre kevésbé tudta betölteni az „általános eljárási kódex” szerepét. A tájékoztatóból egy ingyenes szakkönyv is elérhető.