Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A különböző kormányzati támogatásoknak is köszönhetően az utóbbi években erősen megugrott a megújuló energiaforrások igénybevétele, nemcsak Európában, hanem hazánkban is. A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, mely a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletben öltött testet. A jogszabály egyebek mellett módosította az OTÉK rendelkezéseit.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet a tervezési program kötelező elemei közé beemelte a régészeti érintettségre vagy védelemre vonatkozó tájékoztatást.

Az építésügyi jogszabályok megreformálása kapcsán az átfogó átalakításhoz szükség van a különböző területrendezési és településfejlesztési tervekre vonatkozó jogszabályok átfogó módosítására is. Az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXVIII. törvény (Mj.) elfogadásával a jogalkotó a területrendezési előírásokban hajtott végre változtatásokat. A módosítások közül több rendelkezés eltérő időpontban lép majd hatályba.

A Magyar Közlöny 138. számában jelent meg a 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet, amely jelentős változásokat vezetett be a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) szabályaiban. Lényeges változás például, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra is igényelhető a támogatás, akkor is, ha kérelmet erre tekintettel a pénzintézet már elutasította. Az új lakás építéséhez igényelhető CSOK esetében kizáró ok, ha az igénylő a kivitelezést végző cégben tulajdonos, vagy a tulajdonos az igénylőnek közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott hatósági döntés bírósági felülvizsgálata iránti perekben már elektronikusan kell benyújtani a keresetet. Mivel az utóbbi időben már előfordulnak olyan másodfokú döntések, amelyekben az elsőfokú eljárás 2016. júliusban indult, ezért fontos tudni, hogy a keresetet milyen feltételek teljesítése mellett lehet előterjeszteni.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása jelentős adómegtakarítást jelenthet azon vállalkozásoknak, akik műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tartanak nyilván könyveikben. - The amendment to Act LXXXI of 1996 on Corporate and Dividend Tax valid from 1 January 2017 may bring significant tax savings for enterprises that carry buildings and structures protected under the national scheme of historical monuments or placed under local protection in their books.

A Fővárosi Közgyűlés 2015. júniusi ülésén döntött arról, hogy Budapest a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) közösen, Magyarország Országgyűlésének támogatásával pályázzon a 2024. évi XXXIII. Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének jogáért. A 2016. szeptember 28-i közgyűlésen az olimpiai pályázat első szakaszában elfogadott Helyszínkiválasztási javaslat (Master Plan) módosításairól született döntés.

A 2016. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét a Magyar Közlöny 137. számában megjelent 27/2016. (IX. 14.) MvM rendelet tartalmazza.

Budapesten már több mint 60 sikeres rendezvényt tartott Az építő közösség. Szeptember 22-én új helyszínen, Győrben is tartanak Tervcafét.  A Tervcafék célja, hogy a házépítők, házfelújítók minél felkészültebben, minél tökéletesebb tervekkel vágjanak bele életük egyik legnagyobb beruházásába. Ennek érdekében egy teljesen kötetlen este keretében lehet konzultálni a legkülönbözőbb építési szakemberekkel: építészekkel, kivitelezőkkel, gépészekkel, lakberendezőkkel, pénzügyi szakemberekkel.

A Miniszterelnökség pályázatot hirdet a 2016. évi Pro Architectura díj elnyerésére. Az építészetben maradandót alkotók öt kategóriában, egyénileg és csoportosan is pályázhatnak, a díjhoz 1 000 000 forint pénzjutalom jár. A jelentkezés határideje 2016. szeptember 14. éjfél.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.

A volt karmelita kolostor épületében folyó beruházásokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról már 2014. szeptemberében döntés született. A Kormány döntése értelmében a beruházásnál már az ÉMI Nonprofit Kft. is közreműködik.

Az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016 (VI.13.) Korm. rendelet többek között módosította az OTÉK egyes területek beépíthetőségéről szóló rendelkezéseit is. A módosítással a beépítésre nem szánt területeken érzékelhetően enyhülnek a beépítési paraméterek, melyek összefüggenek a zártkerti ingatlanokkal kapcsolatos, az ingatlan-nyilvántartásáról szóló törvényben hatályba léptetett sajátos rendelkezésekkel is. Az alábbi tájékoztatás kitér arra is, hogy az OTÉK megengedőbb előírásai hogyan alkalmazhatóak a gyakorlatban.

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet legutolsó átfogó, koncepcionális változtatása három éve volt. Az Építési törvényhez kapcsolódó "salátarendelet" szintén alapvető változásokat vezetett be, egyebek mellett az alvállalkozó-fővállalkozó viszonya közötti bírságolás, valamint az utasítások dokumentálásához kapcsolódó bírságáthárítás tekintetében. 2016. július 1. napjától a tervezői művezető is bírságolhatóvá vált.

Az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” számos az építésfelügyeleti hatóságot érintő módosítást is tartalmaz. Az építésfelügyeleti hatóság három és fél éves vargabetű után visszatért az eredeti feladatához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. A 2013. január 1. napjától kapott többletfeladatok közül jelenleg már nem feladata a bontás tudomásulvételének eljárása, épület meglétéről vagy hiányáról a hatósági bizonyítvány kiállítása, valamint építésügyfelügyeleti hatósági szolgáltatás nyújtása. Az még kérdéses, hogy az építésfelügyelet bejelentés alapján indíthat-e építésrendészeti eljárást. Viszont kibővült azon szabálytalanságok köre, amelyek esetében az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdését vagy folytatását megtiltja.

A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett. Maradt viszont nyitott kérdés is: van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?  

Az Építési törvény hez kapcsolódó „salátarendelet” a felelő műszaki vezetői nyilatkozat szabályozását is érintette. A Kivitelezési kódex 14. §-a szól(t) a felelős műszaki vezetői nyilatkozatról. Érdemes végignézni, hogyan változott ez az elmúlt közel 7 évben.  

A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.

Az építésügyi rendszer és eljárások reformjai között a Kormány korábban már ígértet tett arra, hogy új jogszabálycsomag fog megszületni a településkép védelmének biztosítására, mellyel az egyes települések hatással lehetnek az épített környezet alakítására a saját közigazgatási határaikon belül. Az egyszerű bejelentés sajátos jogintézményének hatályba lépésével ez a települések részéről határozott igényként is felmerült, melynek első lépéseként az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény).