Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2017. május 15-én az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szentendrei Tudásközpontjában tartotta alakuló ülését az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság. A testület fogja kidolgozni az építésügyi műszaki irányelveket.

Magyarország versenyképességének javítása érdekében az Országgyűlés törvényt fogadott el, amely a Kormány településrendezési és területrendezési bürokráciacsökkentést és költségcsökkentést célzó intézkedési terveivel összhangban a területfejlesztésről és területrendezésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényeket módosítja. Az Építési törvény az ipari és mezőgazdasági beruházások létesítésének egyszerűsítése érdekében is változott.

A Reklám-elhelyezési rendeletben meghatározza a reklámok közzétételére, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeket a helyi településképi rendeletek készítése során figyelembe kell venni. Emiatt ismét módosult a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, például a reklám elhelyezéséhez minden esetben - a helyi rendelettől függetlenül - településképi bejelentést kell tenni.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a legutóbbi módosítása során a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásokkal egészült ki. A településképi törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtására megjelent a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet, a Reklám-elhelyezési rendelet.  

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ismételten kimondta, hogy amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor az nem pusztán technikai előírás, hanem éppen a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését írja elő. Az OTÉK szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

Az elmúlt évtizedekben nem készült részletes felmérés az építész szakmáról. Felmérések híján a legalapvetőbb információkat sem tudják egymásról a tervezők, pl. hogy mennyien hol, milyen beosztásban, milyen munkát végeznek, közülük hányan terveznek, kiviteleznek vagy végeznek hatósági vagy beruházói munkát. A kérdőív civil kezdeményezés, a koos.hu állította összeg, és az eredményt nyilvánosságra fogja hozni.

A 2017. április 27. napján hatályba lépett törvényi rendelkezések alapján várható volt, hogy egyes kormányrendeletek is módosulnak, illetve miniszteri rendelet megalkotása is szükségessé vált. Az első módosító rendelet az Egyszerű bejelentési rendeletet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet) érintette, és már a kihirdetésének napján (20 órakor) hatályba is lépett.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai közül elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztését érintő rész váltott ki nagyobb médiavisszhangot. A törvény bizonyos esetekben valóban eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Kétségtelen tény, hogy ez a legfontosabb eleme az új törvénynek, de számos más lényeges változásra is sor kerül. Az új rendelkezések 2017. április 27-én léptek hatályba.

Az Építési törvény 2017. március 28. napján kihirdetett újabb módosításai közül talán már mindenki hallott az egyszerű bejelentéssel építhető, bővíthető épületek körének kiterjesztéséről, de nagyon kevesen ismerik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokat érintő változásokat. Sok esetben a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület mint egyszerű bejelentési kritérium feltételek melletti megszüntetésénél is lényegesebb lehet a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmának módosítása, vagy éppen a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. Az új rendelkezések alapján az építésfelügyeleti hatóság „elveszített” több hatáskörébe tartozó esetet, azonban a rendeleti szintű szabályozás még kiegészítésre, pontosításra szorul.

Az Alkotmánybíróság egy csatornabírság ügyének elbírálása kapcsán kiemelte, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk vonatkozó határidőket betartsák, és a bíróságok e határidők be nem tartását ne az ügyfél terhére, hanem javára értékeljék.

A MÉK elnöksége a 2017. február 3-i elnökségi ülésén a témában újabb állásfoglalást alakított ki, mivel a jogi környezet 2017. januári változása miatt a 2016. novemberi véleménye már nem volt helytálló. A kérdéskörben született a 21/2017. (07.07.) sz. MÉK Elnökségi határozat, illetve ennek 2017. november 7-i kiegészítése.

Egy március kormányrendelettel ismét módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex). A jelenlegi módosítás a helyi építészeti értékek védelme érdekében történt, és ennek köszönhetően a településképi rendelet elkészültéig is biztosítható a helyi építészeti érték megőrzése, védelme.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatának vizsgálata során kimondta, hogy helyi építési szabályzatban nem adható az önkormányzati képviselő-testületnek olyan felhatalmazás, amely a normatív szabályok alól egyedi döntésekkel előre nem meghatározott eltéréseket engedélyezhet. Az önkormányzat a helyi építési előírások megállapításáról kizárólag az Építési törvényben szabályozott eljárási rendben elfogadott helyi építési szabályzatban rendelkezhet.

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

Az 1/2017. (I. 17.) AB határozat a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét állapította meg. Az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés módosított tartalommal fogadta el a törvényjavaslatot, amelyet néhány nappal később már a Magyar Közlönyben is kihirdettek.

Az Alkotmánybíróság 2017. január 13. napján megtartott ülésén hirdette ki döntését, amely a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll eljárás során megállapította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét.

2017. januárjában a korábbinál sokkal átfogóbb módosítások léptek hatályba az egyszerű bejelentés meglévő épületekre történő kiterjesztésével és az Eljárási kódexben az engedély nélkül végezhető építési munkák körének kiszélesítésével. Az Építési törvény 2016. decemberi módosításának salátarendelete (a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet) egyes új előírásokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandónak írt elő. Az új jogszabályi előírások megfelelő értelmezése érdekében állásfoglalást kértünk a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkártól. Az alábbiakban megismerheti a 2017. március 9-én kelt válaszokat is.

A Nemzeti Építészetpolitika, mint a magyar építészet és építésügy jövőjét, irányelveit összefoglaló kiadvány (2015. október) megadta a látható kereteit annak a szellemi és gazdasági fejlődésnek, amely mentén a Kormány az építésügy megújítását végrehajtani tervezi. E folyamat fontos lépése volt a Településképi törvény elfogadása és a végrehajtás eljárási szabályait tartalmazó kormányrendelet kihirdetése módosítása.

2017. január 1. napjával, a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnt a Forster Központ. A Forster Központ feladatainak elosztása, illetve az azokban bekövetkezett módosítások miatt módosításra került a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a Településrendezési kódex) is. Mivel a kapcsolódó kormányhatározat módosult, ezért a Településrendezési kódexben újabb változások történtek.