Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2017. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A törvényjavaslat hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben így 2017. január 1. napjától valószínűleg hatályba is lépnek a módosítások.

A Településképi törvény előírásaival összhangban módosításra került a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet is. Az örökségvédelmi hatástanulmány keretében megjelent új elemként a települési örökségvédelmi hatástanulmány.

Számos települési önkormányzat került volna nehéz helyzetbe, mert 2016. év végéig kellett volna a folyamatban lévő módosításokat átvezetni a helyi építési szabályzatába, de valamilyen akadály miatt nem tudták volna befejezni az eljárást. A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, hogy az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével meddig lehet elfogadni a településrendezési eszköz módosítását, illetve meddig lehet ezt alkalmazni. A Kormány 2016. decemberében két jogszabályban is érintette a kérdést. Lényeges változás, hogy a kormányrendelet bővíti azon HÉSZ rendelkezések körét, amelyeket egy adott építési tevékenységnél nem kell figyelembe venni.

A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A változásokat részletesen, azok terjedelmére és jelentőségére tekintettel külön cikksorozatban fogjuk ismertetni, jelen cikkben összefoglaló jelleggel írunk a változásokról.

A 2017. január 1. napjával bevezetendő kötelező felelősségbiztosítás az építésfelügyeletnek is új feladatot fog adni. A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent módosítások alapján a tervezési és a kivitelezési szerződés tartama is bővül. Felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, és a kivitelezés nem kezdhető meg.

A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent, tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás esetében talán a leglényegesebb kérdések, hogy milyen károkra vonatkozik, milyen időpontig felmerülő és mekkora fedezetet biztosít. A jogszabály hatályba lépése előtt ezen előírásokban is történt változás.

Az elmúlt évtizedben már több próbálkozás volt a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésére, eddig sikertelenül, mivel a részletes, rendeleti szabályozásig a jogalkotó még soha nem jutott el. Az Építési törvény szeptember 1-jétől hatályos felhatalmazása alapján – hosszú várakozás után – a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent a tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás, és a rendelet már hatályba is lépett, így már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy ténylegesen létezzen is ez a kötelezettség. Az előírások már a hatályba lépést megelőzően változtak, az alábbi tájékoztató már a módosító rendelet módosítását is tartalmazza.

Az építészek és építtetők körében még nem alakult ki egységes álláspont az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek tervezésével, tervezői művezetésével kapcsolatos jogszabályok értelmezése körében. A jogszabályok mellett a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara által összeállított szabályzatban foglaltakat is alkalmazni kell, amely további jogértelmezési feladatot adott a gyakorlat számára. A koos.hu oldalon megjelent egy minisztériumi szakmai állásfoglalás, amely több kérdésre választ adhat.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) egy web alapú információs rendszer, amelynek célja, hogy a településekre, területekre vonatkozó statisztikai adatok, területi és településrendezési dokumentumok és egyéb tárolt információk valamint ezek elemzése alapján segítséget nyújtson a területrendezési és területfejlesztési koncepciók, rendezési tervek előkészítéséhez, megalkotásához. A Kormány a 343/2016. (XI. 17.) Korm. rendeletében módosította többek között a TeIR-rel kapcsolatos előírásokat is.

A Magyar Országgyűlés honapján már olvasható a T/12723. számú törvényjavaslat, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) újabb módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat, többek között az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is tervezi kiterjeszteni, valamint módosulnának az építésrendészeti eljárás lefolytatásának előírásai. Jelen cikkünkben igyekszünk bemutatni, a várható változásokat és azok gyakorlati jelentőségét. Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a változások 2017. január 1. napján lépnének hatályba.

Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét – jelentette be Füleky Zsolt Miskolcon, a regionális építész kamarai rendezvényen. A megújult honlap november 9-én állt munkába.

Módosították a Melis Investment Kft. szálloda kialakításával, üzemeltetésének beindításával kapcsolatos beruházásának kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 251/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet. A kiegészítés alapján a beruházó a helyi építési szabályzat több kikötését is figyelmen kívül hagyhatja.

A különböző kormányzati támogatásoknak is köszönhetően az utóbbi években erősen megugrott a megújuló energiaforrások igénybevétele, nemcsak Európában, hanem hazánkban is. A szélerőművek építése szintén kiugróan megnőtt Európában, azonban ezt a fejlődést a hálózati és energiatárolási kapacitások, illetve ezek fejlesztése nem követték. Ez mára érzékelhető problémákat okozott az energiaszektorban, amire a szélerőművek építését és kapacitását szabályozó jogszabályok születtek az Európai Unió országaiban. E tekintetben tehát várható volt, hogy az európai intézkedésekhez igazodóan a Magyar Kormány is lépéseket tesz a kérdésben, mely a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendeletben öltött testet. A jogszabály egyebek mellett módosította az OTÉK rendelkezéseit.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet több jogszabályt is módosított az örökségvédelmi témakörben, így az építésüggyel kapcsolatos jogszabályokban is szükséges volt a változtatások átvezetése. A pontosítások mellett lényeges változásokat is láthatunk az egyes építésügyi hatósági eljárásokban is, így például műemlékek esetében is használatbavétel tudomásulvételi eljárást kell a jövőben lefolytatni.

A kulturális örökség védelmével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 306/2016. (X. 13.) Korm. rendelet a tervezési program kötelező elemei közé beemelte a régészeti érintettségre vagy védelemre vonatkozó tájékoztatást.

Az építésügyi jogszabályok megreformálása kapcsán az átfogó átalakításhoz szükség van a különböző területrendezési és településfejlesztési tervekre vonatkozó jogszabályok átfogó módosítására is. Az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXVIII. törvény (Mj.) elfogadásával a jogalkotó a területrendezési előírásokban hajtott végre változtatásokat. A módosítások közül több rendelkezés eltérő időpontban lép majd hatályba.

A Magyar Közlöny 138. számában jelent meg a 273/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet, amely jelentős változásokat vezetett be a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) szabályaiban. Lényeges változás például, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra is igényelhető a támogatás, akkor is, ha kérelmet erre tekintettel a pénzintézet már elutasította. Az új lakás építéséhez igényelhető CSOK esetében kizáró ok, ha az igénylő a kivitelezést végző cégben tulajdonos, vagy a tulajdonos az igénylőnek közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott hatósági döntés bírósági felülvizsgálata iránti perekben már elektronikusan kell benyújtani a keresetet. Mivel az utóbbi időben már előfordulnak olyan másodfokú döntések, amelyekben az elsőfokú eljárás 2016. júliusban indult, ezért fontos tudni, hogy a keresetet milyen feltételek teljesítése mellett lehet előterjeszteni.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása jelentős adómegtakarítást jelenthet azon vállalkozásoknak, akik műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tartanak nyilván könyveikben. - The amendment to Act LXXXI of 1996 on Corporate and Dividend Tax valid from 1 January 2017 may bring significant tax savings for enterprises that carry buildings and structures protected under the national scheme of historical monuments or placed under local protection in their books.