Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az új zöld hitellel nagyon kedvező feltételek mellett vásárolható vagy építtethető új ingatlan. De mi történik, ha kiderül, hogy az új lakás mégsem éri el az előírt energetikai besorolást és nem teljesíti a primer energiaigényre vonatkozó követelményeket? Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és mi történik a zöld hitelünkkel? Aktuális kérdés az is, hogy mi történik akkor, ha a bankunk a kölcsönszerződés aláírása előtt jelzi, hogy mégsem tud zöld hitelt biztosani. A BiztosDöntés.hu hitelszakértőjének segítségével ennek jártunk utána.

Aki már állt sorban a közműszolgáltatók ügyfélszolgálati irodájában, az meg tudja erősíteni, hogy ennél hasznosabb dolgot is tudott volna ezen idő alatt csinálni. Mivel itt lényegében csak egyszerű adatrögzítésről van, a legtöbb cég már az online megoldást is lehetővé tette, de interneten keresztül is minden szolgáltatónál újra és újra meg kellett adnunk az adatainkat. A 2022. január 1-jétől bevezetett e-bejelento szolgáltatás ezt az adminisztrációs terhet lényegesen csökkenti azáltal, hogy összegkapcsolja a rendszerbe bekerülő közműszolgáltatók adatbázisát, és a lakcímnyilvántartást. Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás miatt az ügyvédeknek is új tájékoztatási kötelezettséget vezettek be. 

A Szakmagyakorlási kódex adja a jogszabályi keretet a mérnökök és építészek szakmagyakorlási tevékenységéhez, rendelkezései a teljes építőipari ágazatra kiterjednek. A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította a szakmagyakorlás alapvető előírásait, azonban nem volt egyértelmű, hogy a változások hogyan hatnak ki a 2022. április 1. napjáig megszerzett jogosultságokra, illetve a folyamatban lévő beruházásokra, szerződésekre. A Kormány külön rendeletben hirdette ki az átmeneti rendelkezéseket. A műszaki ellenőri jogosultságon keresztül vezetjük le, hogy mit kell tennie a szakmagyakorlónak akkor, ha az új jogszabály alapján már nem járhat el egy adott építkezésen.

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer (Üvegkapu) alkalmazását elsődlegesen a 2022. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban vezették be. Egy 2022 februári kormányrendelet pontosította azon közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat, ahol az eljárás már elkezdődött vagy lezárult. A módosítás azonban nem feltétlenül bővíti az Üvegkapu használatára kötelezett beruházások körét. A Kbt. és az Üvegkapu-rendelet fogalmainak alkalmazását kellett pontosítani, ami egyes esetekben azt is jelentheti, hogy mégsem kell az Üvegkaput használnia az építtetőnek, fővállalkozó kivitelezőnek.

A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, e mellett 20-nál több, apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. A változásokat négy részből álló cikksorozatból ismerhetik meg.

A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, e mellett 20-nál több, apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. A cikksorozat 4. részében a Szakmagyakorlási kódex 1. számú mellékletének jelentősebb változásait mutatjuk be. Minden tervezőnek, felelős műszaki vezetőnek és műszaki ellenőrnek meg kell néznie, hogy nem változott-e a tevékenységére vonatkozó jogosultsági előírás!  

A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, e mellett 20-nál több, apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. A cikksorozat 3. részében a továbbképzési és vizsgarendszert érintő változásokat találhatják meg.

A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, e mellett 20-nál több, apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. A cikksorozat 2. részében a szakmagyakorlási tevékenység végzésére vonatkozó módosításokat mutatjuk be.

A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, e mellett 20-nál több, apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. A cikksorozat 1. részében a szakmagyakorlási jogosultság megszerzésére vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

Konferencia és webinárium 2022. április 12-én Szinte minden fontosabb építésügyi jogszabályban életbe lépett valamilyen változás 2022 első hónapjaiban. A legátfogóbb változások a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben) lépnek életbe 2022 áprilisától, mely a tervezők, építési műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, szakértők tevékenységének alapjogszabálya! Az érintetteknek ezekről az új előírásokról mindenképpen tájékozódniuk kell.

A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától – a korábbi megyei szinten kialakított közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett – elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. 2022. március 1-től a Fővárosi Ítélőtábla vette át a Kúria egyes jogorvoslati feladatait.

Új online platformot hozott létre a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) WELL Munkacsoportja: elindult a wellstandard.hu weboldal, amely azoknak a szakembereknek és érdeklődőknek szól, akik számára fontos az egészséges és fenntartható épületek magyarországi ügye.

2021 januárjától megszűnt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetősége. A változáskor már meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott is a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele. A jogalkotó 2022 februárjában további határidőt adott arra, hogy minden építtető be tudja fejezni az építési engedélye alapján a beruházását.

A jogalkotó – a hivatalos indokolás szerint – a gazdaság segítése céljából javaslatválasztási lehetőséget adott az építtetőnek, hogy a 2020. november 3-án hatályos tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet alatt (de egy konkrétan meghatározott időtartamban) az építtető saját maga döntheti el, hogy a beruházás szempontjából szigorúbb vagy kedvezőbb követelményeket tartja be.

A településtervezéssel összefüggő törvénymódosítások indították el azokat az átfogó építési jogi, településrendezési változásokat, amelynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. A 2021. évi XXXIX. törvénnyel a településrendezésben is bevezetésre került az E-TÉR felület, vagyis Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, amelynek teljes körű alkalmazásának kötelezettségét a jogalkotó fokozatosan vezeti be. Egyes funkciók, dokumentálási kötelezettségek tekintetében azonban a jogalkotó további fél év haladékot adott az önkormányzatoknak. Az alábbi cikk választ keres arra a kérdésre is, hogy a településképi bejelentési, kötelezési eljárásokban melyik Településrendezési kódexet kell alkalmazni.

A 2021. július 1. napjától hatályos, átfogó jogszabályi módosítások megalkotásával a településrendezésben merőben új tartalmi és eljárási követelmények kerületek megalkotásra. Bevezetésre került az E-TÉR felület, valamint a Településtervezési szabályzat, amelyek teljeskörű alkalmazását a településrendezésben a jogalkotó fokozatosan kívánta bevezetni. Az eredeti jogalkotói szándék szerinti határidők túl rövidnek bizonyultak, így a jogalkotó a 2021 december végén és 2022 január elején hatályba lépett módosításokkal hosszabb határidőket adott az önkormányzatoknak az új szabályok alkalmazására.

2022. január 11. napjától változott a tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételeit tartalmazó 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet. Egyebek mellett az alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó lakó- és üdülőépület közül csak meghatározott lakásszám felett jár el a tűzvédelmi hatóság, illetve a szakhatósági eljárást előíró összes építményszint nettó alapterülete a duplájára emelkedett. Ezeket a módosításokat is a 2021 decemberi építésügyi salátarendeletben (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) találhatjuk meg.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – amely építési tevékenység esetén még arra sor kerülhet – újabb, a természeti és kulturális értékek védelmét szolgáló semmisségi okok bevezetésére került sor a 2021. év végén. A semmisségi ok esetén olyan súlyos jogszabálysértésről van szó, melynek következtében a közigazgatási döntés semmis, azt meg kell semmisíteni. Azaz a szóban forgó értékek védelmét biztosító szempontok vizsgálatának hiánya meghatározott esetekben a jövőben ezzel a következménnyel járhat.

A telekalakítási eljárások során – vagy azt megelőzően - az eddig megszokott gyakorlat szerint a szakhatóság állásfoglalását kellett kérni, mely eljárás biztosította a telekalakítás helyi és országos építési szabályoknak való megfelelését. Ezen hatáskört a települési jegyző gyakorolta 2021. december 21-ig. A Kormány döntése alapján 2021. december 22-től megszűnt a telekalakítások esetében a szakhatósági eljárás.

A tanulmány az állam felelősségére a történeti károkkal kapcsolatban egy sajátos új perspektívából tekint; a szennyezett területek területhasználati módjának meghatározására vonatkozó legújabb szabályozási eredmények tükrében (is) elemzi annak alkotmányos kereteit. Ennek érdekében röviden vázolja az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítések történetét, eltérő szabályozási és intézményrendszeri korszakait napjainkig, illetve azt, hogy az épített környezet alakítása és védelme körében bevezetett, rozsdaövezeti akcióterületek új jogintézménye mennyiben reflektál erre a negyedszázados folyamatra.