Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis. A Nyilvántartás célja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ezzel csökken a szerzői jogi viták esélye, és lerövidül a jogosultak felkutatásának ideje. A Nyilvántartással kapcsolatos tervezői feladatok vonatkozásában több kérdésünk is volt, amelyre a Lechner Tudásközpont válaszolt. Az alábbi cikkben a kérdések után láthatják a Lechner Tudásközpont válaszait. A tájékoztató kiegészült a 2020. március 1. napján feltöltött változásokkal.

2013. január 1. napjával a településrendezési eszközökre, illetőleg az azok készítésére vonatkozó előírások, valamint a településrendezési követelmények előírásai is jelentősen megváltoztak. A merőben új településrendezési-szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására az új szabályozást alapul vevő településrendezési eszközök elkészítéséig, mely átmeneti időszak paramétereit többször is módosították az elmúlt években.

Az elmúlt években a lakóépületek építését ösztönző intézkedéseknek köszönhető építési hullám nyomán jelentős mértékben megnőtt az új lakóépületek építése az országban. Ez a tendencia legfőképpen Budapesten és a Budapesthez közeli agglomerációs településeken jellemző: az építések száma ezeken a helyeken igen magas. Az új lakások létesítésére sokszor már csak új lakóterületek kijelölésével van lehetőség, melyre már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.

A kérdőív célja a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek és hozzáállásának felmérése, továbbá a házépítés és felújítás terén az utóbbi néhány évben szerzett tapasztalatok összegyűjtése. A felmérést az „Innovatív megoldások elterjesztése a fenntartható építés érdekében” (IS-SusCon) európai projekt keretében végezik, amelyet az ERASMUS + program támogat. A projekt célja a fenntartható épületek népszerűsítésére és támogatására szolgáló könnyen használható eszközök fejlesztésével kapcsolatos tanácsadás, a lakóépületekre összpontosítva. A projekt magyarországi résztvevői az Építésügyi és Minőségügyi Innovációs Kft (ÉMI), a BME és az LCA Center Egyesület. A kérdőív 2020. január 12. napjáig tölthető ki.

Ahogy arról korábban oldalunkon mi is beszámoltunk, az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-jétől kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá válnak. A 2019. évi CX. törvény után megjelentek a kormányrendeletek módosításai is, amelyek ezen módosításokat vezetik át az anyagi jogi jogszabályokban, valamint a gyakorlati megvalósításhoz is tartalmaznak előírásokat.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújuló energia részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőcsapatot. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze a távfűtés lehet, ahol erre lehetőség van. A jogszabály hosszabb távú felülvizsgálatát megelőzve a távhő jelenlegi szabályozási hátrányának feloldására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. november 29-én módosult.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés viszont nem biztosítható minden esetben. Eddig csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek esetén és a műemlékekre nem vonatkozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, de egy őszi módosítással felmentést kaptak az állatkerti épületek is.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2020. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük. Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2020 a korábbi évek – talán évtizedek – legjelentősebb változásait hozza az építésügy szereplőinek életébe. Már az egyszerű bejelentés új követelményeit kell alkalmazni, és emellett szinte új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ) kell a szakembereknek megismerkedniük. Fel kell készülni azokra a változásokra is, melyeket a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetése, valamint a fellebbezés lehetőségének kivezetése eredményez. A helyszíni jelenlét mellett AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI. A Magyar Építész Kamara után már a Magyar Ügyvédi Kamara is akkreditálta a rendezvényt.

Örök kérdés, hogy a kivitelező és a megrendelő közötti vitát jelentő munka pótmunka vagy többletmunka. A két fogalmat gyakran keverik a gyakorlatban, ami nem meglepő, hiszen egyértelmű jogszabályi meghatározásuk a mai napig nincs. A megkülönböztetés lényege, hogy átalánydíjas szerződések esetében a vállalkozó többletmunka után nem követelhet vállalkozói díjat. A pótmunka és a többletmunka mellett ismernünk kell a műszaki szükségből felmerülő munka fogalmát és jelentőségét is. Fontos, hogy a Ptk. 2014. március 15. napjától változtatott a többletmunka meghatározásán, majd 2017. január 1-jétől a Kivitelezési kódex fogalmai is módosultak. Szerencsére 2020. január 1-jétől a szabályozás duplikálása megszűnik, és már csak a Ptk. fogalmait kell alkalmazni.  

Bár a közvéleményt, és magát az érintetteket is elsősorban a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett, az építésügyi közigazgatási rendszer teljes átalakításáról szóló T/8017 számú törvényjavaslat foglalkoztatta az elmúlt időszakban, a napokban kisebb módosításokat tartalmazó kormányrendeletet hirdettek ki. A közeljövőben várható nagyobb építésügyi jogszabálymódosítást megelőzendően megjelent a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet a Hatásköri rendeletet (343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) és az Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is érintette.  

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. A támogatást 2019. december 30-ig, illetve/vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg határáig lehet igénybe venni az előfizetési szándékok bejelentésének sorrendjében, illetve időrendjében.

A vállalkozások és a kereskedők egy egyszerű regisztrációval bekerülhetnek abba a nyilvántartásba, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiválasztja a végrehajtási eljárásaiban közreműködő szervezeteket, kereskedőket. A regisztrációval a vállalkozás része lehet annak a gazdálkodói hálózatnak, ami a NAV megbízásából elvégez egyes speciális szakértelemhez, hatósági engedélyhez kötött feladatokat (takarítás, bontás, hulladék elszállítás). A sikeresen regisztrált kereskedők pedig első kézből juthatnak hozzá az árverésre kitűzött romlandó termékekkel kapcsolatos információkhoz.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújulóenergia-részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőket. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze volt a passzív szoláris nyereség beszámítása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. novemberi módosítása miatt azonban ezt a módszert a továbbiakban nem használhatjuk a megújulóenergia-részarány biztosítására.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

Az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek szabályozása terén 2019. október 24. napján bekövetkezett változás egy új típusú dokumentációt nevesít: egyszerű bejelentési dokumentáció. Az új típusú dokumentáció bekerült a kivitelezési dokumentációk közé, és a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemei is módosultak.

Az Otthonteremtési Program részeként – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti – megalkotott „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb hozott. 2019. október 24. napjától hatályosak a saját célra történő kivitelezés (a korábbi elnevezése: kaláka) és a társtulajdonosi nyilatkozat vonatkozásában bevezetett módosítások. Az alábbi cikkben áttekintjük ezeket változásokat, míg az építési napló és a kivitelezési dokumentáció új szabályainak részleteit az Építésijog.hu előfizetői ismerhetik meg.