A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik. Mivel a fennmaradási engedélyezési eljárás hivatalból történő folytatására nincs lehetőség, ezért az is előfordulhatott, hogy a hatóság már nem tudta a szabálytalan épületet elbontatni. Az Országgyűlés ezt a problémát oldotta meg, bár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb módon. Az Eljárási kódex módosításával a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét is jelentősen meghosszabbították.

2022. január 1-től kezdve a Katasztrófavédelemhez tartozó minden hatósági eljárás elektronikusan intézendő. A rendszer alapvetően felváltja a jelenlegi papír alapú, ’e-papír’ és ’tárhely’ rendszerek használatát, bár bizonyos esetekben természetes személyek számára meghagyva a papír alapú ügyintézés lehetőségét. Fontos azonban, hogy a rendszer bevezetése nem érinti az építésügyi eljárásokhoz kapcsolódó ÉTDR rendszer használatát, attól teljesen független, és más ügyekre szolgál.

A veszélyhelyzeti építésügyi rendelkezéseket a 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazta, amely 2020. december 30. napján lépett hatályba. A veszélyhelyzeti előírások alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő beruházásokra egyedi szabályok kellett alkalmazni. 2021. december 1. napjától az összes korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezték, de megmaradtak a veszélyhelyzeti rendelkezések. Sajnos az új jogszabályok nem pontosították a korábbi, kérdéses előírásokat.

A Magyar Közlöny 210. számában megjelent a 2021. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 56/2021. (XI. 19.) ITM rendelet. A jogszabályi mérték 8,8 %-os növekedést mutat a 2020. évi összeghez képest.

Az Építési törvényben 2020-ban jelent meg a rozsdaövezeti akcióterületek szabályozása, amit 2021-ben a Kormány határozata követett a területek kijelölésének pontos eljárásrendjéről, benne a Rozsdaövezeti Bizottság felállításáról. Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében került sor az első városi „tartalékterület” fejlesztési célú kijelölésére a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelettel.

Az építőiparban 2022. januárjától tervezik bevezetni az Építőipari Monitoring - és Adatszolgáltató Rendszert, rövidebb nevén az Üvegkapu rendszert. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy az Üvegkapu rendszernek milyen hatása lehet az építőipari felelősségi kárrendezésben.

2020 júliusától hatályos az a miniszteri rendelet, amely a lakások villamos berendezésén felülvizsgálatát írja elő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Erről a jogszabályi kötelezettségről nagyon kevesen tudnak, amelynek valószínűleg az az oka, hogy nincs konkrét jogszabályi szankciója a tulajdonos mulasztásának. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy egy jogszabályi kötelezettség minden esetben polgári jogi felelősséget is keletkeztet.

Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022. januárjától bevezetendő új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál fog „megnyílni”. Az Üvegkapu-rendelet 2022. február 19-étől módosult első alkalommal: szűkítették a kötelező alkalmazás körét.

Az elektronikus építési napló rendszerhasználati díjait 2014-ben állapították még, és azóta nem is változtak. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben található korábbi melléklet szerinti díjak a beruházásokat ugyan megkülönböztette a beruházás mérete szerint, de a legkisebb és az egymilliárd forint feletti építkezés díja között megközelítőleg húszezer forint volt a különbség. Az Üvegkapu Rendelet (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) által beiktatott új táblázat 50 %-kal csökkentette a 100 millió forintos számított építményértékű beruházások költségét. Az ennél nagyobb beruházások releváns díjemeléssel fognak találkozni.

A 2021. júliusa előtti gyakorlathoz képest teljesen új előírás, hogy a településterv és az ahhoz készítendő megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmi és műszaki követelményei nem kizárólag jogszabályban vannak meghatározva. A Miniszterelnökséget vezető miniszter már közzétette az ún. Településtervezési Szabályzat, amely a településtervek, a településképi rendelet, valamint az egyes sajátos jogintézmények összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésük technikai szabályait tartalmazza.

Az OTÉK III. fejezete tartalmazza az építmények létesítési előírásait, és itt találhatjuk meg a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket is. 2021. júliusában a rendelkezések kiegészültek az építmények rendeltetéséhez tartozó akusztikai követelményekkel.

Az építési telken az építési határvonalak körülhatárolják az építési helyet (tulajdonképpen egy területrészt a telken belül), ahová az épületünket elhelyezhetjük. A beépítési módot pedig az építési hely és a telek viszonya határozza meg, tehát alapesetben nem az épület pozíciója az, amely a beépítési módot meghatározza, hanem az építési helyé. Az építési helyet az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része kell, hogy körül vegye. Ezeket az előírásokat nem egységesen alkalmazták, ezért az OTÉK 2021. július felülvizsgálata az építési hely meghatározásának szabályaira is kiterjedt. Itt érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jövőben már a szomszédos ingatlanok felöli homlokzatra is elhelyezhető a meglévő épület hőszigetelése.

A szintterület számítása sok vitát váltott ki már eddig is a hatóságok és a tervezők között. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg a jövőbeni vitákat nem fogja megszüntetni, de egyértelműen növeli a tervezők mozgásterét. Az OTÉK alapján az önkormányzatok sajátos szintterület-számítási előírásokat is megalkothatnak, amellyel valószínűleg több képviselő-testület fog élni.  

A jogalkalmazás során problémákat vetett fel a beépítési magasság számításának OTÉK rendelkezése. A korábbi előírás szerint nem volt egyértelmű, hogy az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság alkalmazásával van erre lehetőség, vagy ezek körül a helyi építési szabályzatnak „választania kellett”. A 2021. július 16-ától hatályos szöveg elméletileg egyértelművé teszi, hogy milyen építési követelményt lehet alkalmazni. Az OTÉK-ba bekerült az egyes önkormányzatok által már használt utcai légtérarány fogalma is.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásaihoz kapcsolódóan a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Tervtanácsi rendelet) is módosításra került. A Tervtanácsi rendelet szövegében szinte kizárólag a településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetéseket találunk, de van egy nagyon lényeges, a tervtanácsok hatáskörét is befolyásoló változás is. A cikkben kitérünk az állami főépítész feladatkörének kiegészítésére is.  

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásai módosították a település arculatának, a településkép alakításának szabályait is. A településképi véleményezési eljárás tekintetében az Eljárási kódex is tartalmaz előírást, de a két jogszabály előírásaiban nincs teljes összhang.  

A településrendezés gyakorlati részleteit is érintő egyik legfontosabb kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). A jogszabályi hierarchia szerint az OTÉK magasabb rendű jogszabály, mint a helyi építési szabályzatok, azonban vannak olyan esetek, amikor maga az OTÉK engedi meg a rendelkezéseitől eltérő HÉSZ előírás megalkotását. Az OTÉK és a HÉSZ-ek viszonyát szabályozó előírások is változtak 2021. júliusában.  

A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény indította el az utóbbi évek legátfogóbb építési jogi változásait. A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatt az ágazati jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. A törvény szerinti új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét az új „Településrendezési kódex” (419/2021.(VII. 15.) Korm. rendelet) tartalmazza. Az alábbi cikkben érintett salátarendelet az OTÉK mellett több mint 70 építésügyi témájú kormányrendeletet is módosított.

Az egyre népszerűbb megújuló energiaforrások időben és mennyiségben változó energiatermelése miatt aktuális kérdés, hogy a megtermelt energia hogyan tárolható. 2021-ben a kormány a közösségi energiarendszer jogi alapjainak megteremtésével és pályázati programokkal támogatja az energiaközösségek, a megújulóenergia-közösségek és az aggregátorok létrejöttét, amik segítségével a megtermelt energia egy része helyben hasznosítható. A termelés helyéhez közel felhasznált energia növeli az ellátásbiztonságot és csökkenti az energia szállításával járó veszteségeket.  

A GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását. Ennek keretében kerül sor a Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztal alakuló ülésére. A Kerekasztal megnyitó előadását Dr. Palkovics László Miniszter Úr fogja tartani.