Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Általános szabály a Polgári Törvénykönyvben, hogy a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A felelősségbiztosítás akkor téríthet, ha a tervező, a mérnök a kár okozásáért felelős (szakmai műhiba)! A koronavírus egy világjárvány, mely rendkívüli állapotokat eredményezett, ezért a felelősségbiztosítás biztosítottja nem felelős, így a biztosításnak közvetlen, a járvánnyal összefüggő térítési relevanciája nincs.

A Városligetben zajló beruházások időről időre politikai csatározások tárgyává válnak. 2013 óta folyamatosan változó jogszabályi környezetben zajlanak a munkálatok. Az Országgyűlés a Városliget törvény (2013. évi CCXLII. törvény) elfogadásával az építésügyi követelmények meghatározásának jogát a kerületi önkormányzattól a Fővárosi Önkormányzathoz telepítette át, és több lényeges előírás törvényi szabályozást kapott. A legfrissebb, 2020. májusi törvénymódosítás éppen a Fővárosi Önkormányzat egyik rendeletét írná felül. Az alábbi tájékoztatóban a főpolgármestert is érintő, a veszélyhelyzet miatti, de visszavont törvénymódosítási javaslatot is érintjük.

A készenlétbehelyezési folyamat egyszerűsítésének és más új fejlesztéseknek köszönhetően egyre könnyebbé válik az elektronikus építési napló használata. A változások elsősorban a lakossági építtetők számára jelentenek könnyebbséget, de a kivitelezők, a műszaki ellenőrök és a hatósági szereplők számára is még jobban kezelhető lesz a felhasználóbarát rendszer.

Megszűnt a 2020. március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet értelmében a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is működnek, azonban továbbra is be kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek a járványügyi helyzetben a bírósági munkatársak és az ügyfelek egészségének védelmét szolgálják.

A Kormány 2020. március 24-ei hatállyal újabb könnyítésekről döntött a nehéz gazdasági helyzetbe került adózók ellehetetlenülésének elkerülésére. Ez több ponton is lehetőséget ad az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvénytől való eltérésre.

Egyetlen beruházónak sem ismeretlen probléma, hogy az építkezés során óhatatlanul is igénybe kell venni a közterületet: például állványokat kell felállítani, deponálni kell az építési anyagot, darut kell építeni. A közterület használatára vonatkozó eljárás lefolytatására és a közterület-használati díjak megállapítására vonatkozó részletszabályokat az érintett önkormányzat jogosult rendeletében rögzíteni. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy egyes beruházásokat kiemel az önkormányzati rendeletek szabályozási köréből, és kimondja, hogy bizonyos esetekben a közterület használatáért nem kell díjat fizetni.

Az utóbbi időszakban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generált, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a rendeltetésmódosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása. Mivel a kérdés nem volt egyértelműen eldönthető, ezért a hatóságok már régóta várták azt a jogszabályt, ami rendezi ezt a kérdést. Ez a jogszabály a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2019. február 12-én hatályba lépett módosítása az építésügyi hatóság által kiállítandó hatósági bizonyítványokra (és az eljárásra) vonatkozó olyan új részletes szabályokat tartalmazott már, mely egyértelmű és világos keretek közé kívánta szorítani az egyre nagyobb számban előforduló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásokat, melyek épületek meglétének és elbontásának igazolása céljából kerültek kiadásra. A gyakorlatban a továbbiakban is felmerült problémákat a jogalkotó a 2020. március 18-ától hatályos módosítással rendezte.

Az építésügyi igazgatási feladatok 2013. márciusi átszervezése és az „új” hatóságok működésének megkezdése után már meg is jelentek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapján lefolytatott egy-egy lényeges eljáráshoz köthető új szabályokat állapítanak meg. Remélhetőleg megszűnnek azok az esetek, amikor a használatbavételi engedély után még hatósági bizonyítványt is be kellett szerezni az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

A 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban azonban kérdéses, hogy mi a helyzet azokkal a döntésekkel, amelyek még a hatásköri átalakítást megelőzően indultak. Ezeknél az ügyeknél van-e fellebbezési lehetőség? Táblázatos formában foglaltuk össze a lehetőségeket.

Az elmúlt hónapokban hatályba lépett új jogszabálymódosításokkal a Kormány jelentősen átszervezte az építésügyi hatóságok rendszerét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött építésügyi rendszer egyszerűsítése és átszervezése 2020. március 1. napjával végéhez ért a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetésével. Az eljárásjogi új szabályok a területrendezésre és tervtanácsi eljárásokra vonatkozó jogszabályokban is átvezetésre kerültek.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.

Jelentősen átszervezték 2020. március 1-től az építésügyi hatósági rendszert. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet – az építésügyi hatóságok átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek mellett – módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet is. A Reklám-elhelyezési rendeletben a reklámok elhelyezésével kapcsolatos módosításokat is találunk.

Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben 2019. október 24-étől hatályos rendelkezések egyik legmeglepőbb szabálya, hogy ha az egyszerű bejelentés a magánszemély építtető saját lakhatásának biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül történhet. Nagyon fontos azonban felhívnunk arra a figyelmet, hogy az építési napló vezetése és az építési napló készenlétbe helyezése nem ugyanaz a fogalom.

Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.

2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis. A Nyilvántartás célja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ezzel csökken a szerzői jogi viták esélye, és lerövidül a jogosultak felkutatásának ideje. A Nyilvántartással kapcsolatos tervezői feladatok vonatkozásában több kérdésünk is volt, amelyre a Lechner Tudásközpont válaszolt. Az alábbi cikkben a kérdések után láthatják a Lechner Tudásközpont válaszait. A tájékoztató kiegészült a 2020. március 1. napján feltöltött változásokkal.

2013. január 1. napjával a településrendezési eszközökre, illetőleg az azok készítésére vonatkozó előírások, valamint a településrendezési követelmények előírásai is jelentősen megváltoztak. A merőben új településrendezési-szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására az új szabályozást alapul vevő településrendezési eszközök elkészítéséig, mely átmeneti időszak paramétereit többször is módosították az elmúlt években.