A Budapesti Corvinus Egyetem, együttműködésben a Higher School of Economics (Oroszország), a Matej Bel University (Szlovákia), a Charles University (Csehország) kutatóival közbeszerzési kutatást folytat felmérve a piaci szereplők véleményét. A kérdéseket kutatók állították össze, azok tartalma nem országspecifikus, azaz olyan kérdőív készült, mely minden vizsgált országban értelmezhető a válaszadók számára. A kitöltési határidő: 2020. november 30.

A csatolt összefoglaló tartalmazza a 2021-évi legfontosabb adóváltozásokat, és az őszi adómódosító csomag Parlament felé benyújtott, de még nem elfogadott adóváltozásait. Az építőipar számára fontos változás a helyi iparűzési adóban az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozóan történik majd. Az október 13-án benyújtott tervezet még nem tartalmazza az 5%-os áfa szabályait.

238 cégtörlés mellett 511 új induló társas vállalkozással zárta a szeptembert az építőipar, és az 5 százalékos lakás ÁFA hatása még csak ezután jön. Szeptemberben újra magasba szöktek az építőipari cégalapítások. Az ősz első hónapjában 511 cégalapítás került közzétételre, ami 5 százalékkal meghaladja a rendkívül magas bázisnak számtó 2019-es havi átlagot is. A szeptember általában nem tartozik az erősebb cégalapítási hónapok közé, a 2020 szeptemberében regisztrált érték azonban az elmúlt 5 év legerősebb szeptemberét eredményezte cégalapítás tekintetében.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese állampolgári beadvány alapján indított közös vizsgálatot. Eszerint a panaszosok Verőcén évek óta folyamatos küzdelmet folytatnak a környékbeliek által jogellenesen gyűjtött, javarészt kezeletlen fahulladékkal való fűtés gyakorlata, és az abból származó súlyos levegőszennyezés megszűnéséért, ehhez azonban a hatóságok nem nyújtanak kellő segítséget.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az építésgazdasági szakmai szervezetek közös kérdőíve az építésgazdasági szakmai szereplők szakmai szervezetek, érdekképviseletek, kamarák tagjai, a tagok munkavállalói számára. A kérdőívet kitöltők meg tudják osztani a saját működési tapasztalataikat, elvárásaikat, javaslatokat tudnak tenni az optimálisnak tűnő jogszabályi környezet megteremtéséhez.

Oldalunkon írtunk már az öt lépcsőben szigorodó energetikai követelményekről, de most kiemeljük, hogy mi vonatkozik a 2021-től használatba vett minden új épületre. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a közel nulla energiaigényű (KNE) épületre vonatkozó 6 fő követelmény a vonatkozó rendeletben több helyen elszórva található meg, ami megnehezíti azt, hogy egységben lássuk az új előírásokat. Az átláthatóság kedvéért az alábbi tájékoztatónkban csak az új épületre vonatkozó követelményekkel foglalkozunk, tehát nem térünk ki a meglévő épület felújítására vagy bővítésére.

2014 óta – értékhatártól függetlenül –  öröklési és ajándékozási illetéket sem kell fizetni az örökhagyó, ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék után. A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a 2020. júliusától a testvérek közötti öröklés, ajándékozás is illetékmentessé vált. A törvény rögzíti, hogy az új szabályokat akár a hatálybalépése előtt megkötött ajándékozási szerződésekre, hagyatékokra is alkalmazni kell.

A Solar Decathlon a világ egyik legjelentősebb nemzetközi, egyetemek között megrendezett építőipari innovációs versenye, amelynek 2019-ben Szentendre adott otthont. Az általános gyakorlattól eltérően a kiállítási épületeknek egy jelentős része nem kerül elbontásra, hanem a Mintaházpark első házai lesznek.

A magyar kormány az építőipart kiemelt ágazatként kezeli, ennek nyomán öt stratégiai beavatkozási terület került meghatározásra, melyek elérése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága szakmai konzultációt kíván tartani 2020. augusztus 25-én az építőipari iparági szereplők számára a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 - az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága 2020. augusztus 12-én, szerdán online konferenciát szervez „A hulladékgazdálkodási szabályszegések közigazgatási szankcionálásának aktuális kérdései” címmel.

A Kormány 2017. évben szabályozta átfogóan a reklámok elhelyezésének rendjét és egyben döntött arról is, hogy a szabályoknak nem megfelelő reklámokat (reklámtáblákat) legkésőbb 2020. december 31. napjáig lehetett reklámcélokra hasznosítani. Az élet, mint oly sokszor, most is közbeszólt és egy vírus közreműködésével változtatta meg az egész emberiség egészségügyi és gazdasági helyzetét. Mivel a reklám a modern gazdaság és a fogyasztói társadalom bombabiztos sarok köve, ezért a Kormány a jelenlegi jogszabályokat a gazdaságélénkítés jegyében módosította, eltolva ezzel az ez év végén lejáró moratóriumot is.

A humán egészségügyi veszélyhelyzet vége után több jogszabály-módosítás lépett hatályba, melyek az építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintették. A többségük a már korábban hatályba lépő változások lekövetése az anyagi jogi jogszabályokban, de találhatunk közöttük új előírásokat is.

2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat. 

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

Az e-epites.hu oldalon az OÉNY felületén a "Keresés helyrajzi szám szerint" az egyik legpraktikusabb információt nyújtó keresési lehetőség, az ingatlanokkal kapcsolatos tájékozódás kiindulási alapja. Az ingatlan települése és helyrajzi számának pontos megadása után a lekérdezés megmutatja, hogy 2013. 01.01 óta az ingatlanra adtak-e ki építési vagy használatbavételi engedélyt, nyitottak-e elektronikus építési naplót, készült-e hozzá energetikai tanúsítvány, valamint az ingatlan esetleges örökségvédelmi vonatkozását. Az e-epites.hu rutinszerű használata során azonban 2020. június végén váratlan meglepetés ért: nem találtam meg a helyrajzi számon alapuló keresőt.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés helyett 2020. június 18-ától a 2020. évi LVIII. törvény (Átv.) rendelkezései szerinti ellenőrzött bejelentést lehet tenni. Az új eljárási típus bevezetésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra az engedélyezési eljárásokban speciális előírásokat kell alkalmazni, amellyel az engedélyezési eljárásból ellenőrzött bejelentésre lehet áttérni. A bejelentésre áttérés a kérelmezőnek a már megfizetett illeték egy részének visszatérítését is eredményezheti.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzeti normák egyike volt a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé tette, hogy építési engedély helyett elektronikus úton tett bejelentéssel is lehet építési jogosultságot szerezni. A veszélyhelyzet megszűnésekor ugyan visszaállnak a korábbi engedélyezési eljárási szabályok, azonban egy teljesen újszerű megoldással létrehozták az alternatívaként működő, ellenőrzött bejelentés jogintézményét. Az új ellenőrzött bejelentés nemcsak az ún. egyszerű bejelentéstől tér el, de jelentős különbségek vannak a 2020. május 18-a és június 17-e között alkalmazandó rendelkezésekhez képest is.

A Kormány 2020. március 18-tól az építésügyi tényeket igazoló hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályokat módosította azzal, hogy mind a polgármesternek, mind az építésügyi hatóságnak adott hatáskört. Az új szabályokkal elsősorban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generáló, a rendeltetési mód igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállításának kérdése került volna rendezésre, azonban a társasházi ügyek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges anyagi jogi jogszabály olyan hatósági bizonyítvány benyújtását is megkövetelte, amelynek kiadása igazából a módosított jogszabályok után sem tartozott egyik hatóság hatáskörébe sem. A jogalkotó egy 2020. június 18-án hatályba lépő jogszabállyal több vitás kérdést rendezett.  

A Kormány kihirdette a 229/2020. (V. 25.) Korm. rendeletet, mely 2020. június 1-én lép hatályba és módosítja a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A hatálybalépő módosítás átmeneti időszakra szabályozza a bíróságok eljárását, mivel benyújtásra került az Országgyűlés elé két, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényjavaslat, amelyek hosszabb távra határozzák meg a bírósági eljárások - átmeneti - különös szabályait.

A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán. Az előírásokat úgy módosították, hogy a 2020. április 23-a és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartam helyett már a veszélyhelyzet kihirdetésétől lejáró engedélyekre is alkalmazható az automatikus hatályhosszabbítás, és kitolták a kedvezmény alkalmazhatóságának időtartamát is. Fontos, hogy ez a szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.