Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

Budapest a korábban már elnyert, 2021-es vb megrendezése helyett - "beugróként" - a 2017-es vizes világbajnokságot fogja lebonyolítani. Az előre nem tervezett sportesemény miatt fel kell gyorsítani a beruházásokat, és az Országgyűlés úgy ítélte meg, hogy ez csak egy külön törvénnyel lehetséges, amely speciális rendelkezéseket ír elő a vb helyszíneire.

A területrendezési jogszabályok sem maradhattak érintetlenül a 2015. április 1. napjától hatályos kormányhivatali integráció során. A jogalkotó reményei szerint a változások az eljárások gyorsítását is szolgálják majd.

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a kormányhivatalok átalakításán túlmenően egyéb szervezeti változásokat is tartalmaznak. Az egyik ilyen újdonság, hogy a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezése a feladatkör átalakítása és a Lechner család többi tagjára való utalás miatt megváltozott.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó 2015. évi VI. törvény rendelkezései nyomán módosultak a végrehajtást szabályozó kormányrendeletek. A változások érintették az állami főépítész és a területi tervtanács működését is.

A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 14. pontja már egyértelművé tette, hogy hamarosan létrejön a Magyar Építészeti Tanács (MÉTA), és a testület felállítására 2015. áprilisi hatállyal sor is került. A MÉTA hasonló feladatokat lát el, mint a megszüntetett Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT), de a tagság összetétele jelentősen eltér.

A Kisajátítási törvény (2007. évi CXXIII. törvény) legutóbbi módosításában pontosításra kerültek azok az esetek, amikor a sportinfrastruktúra fejlesztése érdekében kisajátítható egy ingatlan. A módosítást – valószínűleg nem véletlenül – a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény tartalmazza.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó egyik fontos jogszabály az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény. A tipikus salátatörvény 39 törvényben vezeti át a hatósági elnevezések változásait, de például a Ket. módosítás nagyon lényeges kérdést érint. A 2015. évi VI. törvény egyebek mellett bevezeti a szakmai irányító miniszter fogalmát, a kormányhivatalokban megszünteti az ágazati szakigazgatási szerveket, valamint újraszabályozza a kormányhivatalok irányítását és ellenőrzését. Jelen tájékoztató a hatósági elnevezések változásait csak példálózva emeli ki.

A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. fejezete három szakaszban taglalja a várossá nyilvánítás kezdeményezésének előfeltételeit, a kezdeményezés értékelését, az eljárás szabályait. A módosító kormányrendelet a fejezeten belül külön szakaszban tételes és mérhető feltételeket állapított meg az átlagos városi fejlettségi szint értékelése során figyelembe veendő szempontokra.

Egy 2014. év végi BM rendelet megszüntette az összes miniszteri építészeti díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. márciusában megjelent rendelete ismét bevezette a legrangosabbakat, az Ybl-díjat, és ráadásul az elismeréssel járó pénzjutalmak összege is jelentősen emelkedett. Az új jogszabályban azonban már nem találhatjuk meg a hatóságokon folyó munka elismeréseként létrehozott Lechner Lajos-díjat, és több, korábban létező építészeti miniszteri díjat sem.

4120 Lakó- és nem lakóépület építése: ezen tevékenységi kör is szerepel a NAV elnökének listájában, mint 2015. évi ellenőrizendő terület. Azon vállalkozások, melyek építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozásában, illetve átalakításában érdekeltek, időről-időre adóhatósági vizsgálatok alanyává válhatnak. Tapasztalatom alapján a legnagyobb hibafaktort esetükben a tevékenységükkel kapcsolatos szolgáltatások áfa tartalmának helytelen megállapítása jelenti.

Az EU-n belüli harmonizált áfa-szabályok értelmezésében kiemelkedő jelentősége van az Európai Bíróságnak (EB). A harmonizáció miatt más tagállamok ügyeiben hozott döntéseket is érdemes követni: az alábbiakban egy régebbi román ügyben hozott, bontással és az áfa levonással kapcsolatos döntést ismertetünk. Jó, ha tudjuk, hogy a magyar adóhatóság sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a döntéseket!

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet határozza meg, hogy milyen tűzvédelmi képesítésű személy készítheti el a tűzvédelmi szabályzatot, ki oktathatja az abban foglaltakat, valamint mennyi időben kell ezt a személyt kötelezően foglakoztatni. Az alábbi tájékoztató a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolódó egyéb jogszabályi rendelkezéseket is ismerteti.

2015. márciusában az örökségvédelmi jogszabályváltozásokkal fontos módosítások léptek hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben is (Kivitelezési kódex). Főként a szervízkönyv és a jókarbantartási kötelezettség új előírásait kell megismerniük a műemlék építmények tulajdonosainak.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet – egyéb építésügyi jogszabályok mellett – érintette a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7) Korm. rendeletet is. A jogszabály a tervtanácsok működésében jelentős változásokat fog eredményezni.

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet is érintették a kulturális örökség védelmével összefüggő 2015. márciusi módosítások.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is több változás történt, így például új bizonyíték lett a Forster Központ szakértői véleménye. Az eltérő értelmezés kizárása érdekében a Kormány pontosította a rendezett telek fogalmának alkalmazását is.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény indokolása szerint a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében került sor a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjára. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnt. A belső integráció mellett az egyes területi államigazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba olvadtak be 2015. április 1-jével. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet a témát nem érintő építésügyi változásokat is tartalmaz, így például az Eljárási kódexet (a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet) érintően.

A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba.