Az Európai Unió közel nulla energiaigényű épületekkel veszi fel a harcot a klímaváltozás ellen. Az üvegházhatást növelő szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében 2016. és 2021. között öt fokozatban szigorították, szigorítják az új és a jelentősen felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az energetikai korszakváltás utolsó előtti, negyedik fokozatába léptünk 2019. január 1-jén: ettől a naptól fogva a hatósági épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket.

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.

A Kormány az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerének kialakítása érdekében új jogszabályokat alkotott meg. 2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert egy külön törvény és egy kormányrendelet határozza meg.

Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabály-változást hirdetnek ki. Nem volt ez máshogy 2018-ban sem: a december 28-án megjelent, Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosította többek között az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.

A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.

Nem minden ingatlantulajdonos tudja, hogy az önkormányzatok nem tudnak korlátlanul, minden következmény nélkül módosítani az adott telek építésügyi szabályain. Az Építési törvény 30. §-a előírja, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, akkor a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kártalanítást kell kapnia. 2019 januárjában két nagyon lényeges előírással egészültek ki a korlátozási kártalanítás rendelkezései, amelyeket minden érintettnek ismernie kell.

Miután az Építési törvény 2017. április 27-i hatállyal bizonyos esetekben eltörölte a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, a törvény és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései nem voltak összhangban a támfalépítés és a tereprendezés tekintetében. A jogalkotó a 2018. évi CXXXIX. törvényben szüntette meg az ellentmondást.

Az Építési törvény 2017. április 27-étől hatályos előírásai alapján vált lehetővé, hogy 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, új lakóépületet is lehessen egyszerű bejelentéssel létesíteni, illetve meglévő épületet bővíteni. A mérethatárt meghaladó épület létesítésének vagy bővítésének egyik feltétele, hogy azt kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából lehet végezni, de a jogszabályok eddig adósak voltak ezen feltétel pontos meghatározásával. Az új törvényi fogalom is hagy a gyakorlat számára megoldandó kérdéseket.  

A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.

A Kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367. számú törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek sajnálattal állapították meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor, ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általuk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg. A MMK, a MÉK és az ÉVOSZ az új törvénytervezet kiegészítését kérik.  

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 százalékos áfa valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát 2023. decemberéig, de az intézkedés részletei meglepték az érintetteket.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

Ezzel a szlogennel tartanak 2018. szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében. Az alulról induló kezdeményezés jó példa arra, hogy mit tehet egy helyi közösség a saját környezete érdekében.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.

Korábbi cikkünkben adtunk tájékoztatást a megépíthető magasházak, illetve toronyházak legmagasabb méretét meghatározó törvényi előírásokról. Az Étv. módosítása ugyan 90 méternél húzza meg a határt a létesíthető legmagasabb épületek esetében, azonban már ennél alacsonyabb, 65 méteres magasság felett is tervtanácsi véleményhez köti a magasba nyúló épületek építését. Az Étv. toronyházakkal kapcsolatos változásaival összhangban módosult a Tervtanácsi rendelet is, amelybe átvezették a magasházakkal kapcsolatos új előírásokat.

2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.