Jelentősen átszervezték 2020. március 1-től az építésügyi hatósági rendszert. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet – az építésügyi hatóságok átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek mellett – módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet is. A Reklám-elhelyezési rendeletben a reklámok elhelyezésével kapcsolatos módosításokat is találunk.

Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben 2019. október 24-étől hatályos rendelkezések egyik legmeglepőbb szabálya, hogy ha az egyszerű bejelentés a magánszemély építtető saját lakhatásának biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül történhet. Nagyon fontos azonban felhívnunk arra a figyelmet, hogy az építési napló vezetése és az építési napló készenlétbe helyezése nem ugyanaz a fogalom.

Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.

2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis. A Nyilvántartás célja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ezzel csökken a szerzői jogi viták esélye, és lerövidül a jogosultak felkutatásának ideje. A Nyilvántartással kapcsolatos tervezői feladatok vonatkozásában több kérdésünk is volt, amelyre a Lechner Tudásközpont válaszolt. Az alábbi cikkben a kérdések után láthatják a Lechner Tudásközpont válaszait. A tájékoztató kiegészült a 2020. március 1. napján feltöltött változásokkal.

2013. január 1. napjával a településrendezési eszközökre, illetőleg az azok készítésére vonatkozó előírások, valamint a településrendezési követelmények előírásai is jelentősen megváltoztak. A merőben új településrendezési-szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására az új szabályozást alapul vevő településrendezési eszközök elkészítéséig, mely átmeneti időszak paramétereit többször is módosították az elmúlt években.

Az elmúlt években a lakóépületek építését ösztönző intézkedéseknek köszönhető építési hullám nyomán jelentős mértékben megnőtt az új lakóépületek építése az országban. Ez a tendencia legfőképpen Budapesten és a Budapesthez közeli agglomerációs településeken jellemző: az építések száma ezeken a helyeken igen magas. Az új lakások létesítésére sokszor már csak új lakóterületek kijelölésével van lehetőség, melyre már csak akkor van lehetőség, ha a lakóterületfejlesztési igényt a meglévő, beépítésre szánt területeken belül igazoltan nem lehet kielégíteni, és az ehhez szükséges infrastrukturális többletigényeket a település biztosítani tudja.

A kérdőív célja a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteinek és hozzáállásának felmérése, továbbá a házépítés és felújítás terén az utóbbi néhány évben szerzett tapasztalatok összegyűjtése. A felmérést az „Innovatív megoldások elterjesztése a fenntartható építés érdekében” (IS-SusCon) európai projekt keretében végezik, amelyet az ERASMUS + program támogat. A projekt célja a fenntartható épületek népszerűsítésére és támogatására szolgáló könnyen használható eszközök fejlesztésével kapcsolatos tanácsadás, a lakóépületekre összpontosítva. A projekt magyarországi résztvevői az Építésügyi és Minőségügyi Innovációs Kft (ÉMI), a BME és az LCA Center Egyesület. A kérdőív 2020. január 12. napjáig tölthető ki.

Ahogy arról korábban oldalunkon mi is beszámoltunk, az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-jétől kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá válnak. A 2019. évi CX. törvény után megjelentek a kormányrendeletek módosításai is, amelyek ezen módosításokat vezetik át az anyagi jogi jogszabályokban, valamint a gyakorlati megvalósításhoz is tartalmaznak előírásokat.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújuló energia részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőcsapatot. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze a távfűtés lehet, ahol erre lehetőség van. A jogszabály hosszabb távú felülvizsgálatát megelőzve a távhő jelenlegi szabályozási hátrányának feloldására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. november 29-én módosult.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés viszont nem biztosítható minden esetben. Eddig csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek esetén és a műemlékekre nem vonatkozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, de egy őszi módosítással felmentést kaptak az állatkerti épületek is.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2020. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük. Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2020 a korábbi évek – talán évtizedek – legjelentősebb változásait hozza az építésügy szereplőinek életébe. Már az egyszerű bejelentés új követelményeit kell alkalmazni, és emellett szinte új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ) kell a szakembereknek megismerkedniük. Fel kell készülni azokra a változásokra is, melyeket a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetése, valamint a fellebbezés lehetőségének kivezetése eredményez. A helyszíni jelenlét mellett AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI. A Magyar Építész Kamara után már a Magyar Ügyvédi Kamara is akkreditálta a rendezvényt.

Örök kérdés, hogy a kivitelező és a megrendelő közötti vitát jelentő munka pótmunka vagy többletmunka. A két fogalmat gyakran keverik a gyakorlatban, ami nem meglepő, hiszen egyértelmű jogszabályi meghatározásuk a mai napig nincs. A megkülönböztetés lényege, hogy átalánydíjas szerződések esetében a vállalkozó többletmunka után nem követelhet vállalkozói díjat. A pótmunka és a többletmunka mellett ismernünk kell a műszaki szükségből felmerülő munka fogalmát és jelentőségét is. Fontos, hogy a Ptk. 2014. március 15. napjától változtatott a többletmunka meghatározásán, majd 2017. január 1-jétől a Kivitelezési kódex fogalmai is módosultak. Szerencsére 2020. január 1-jétől a szabályozás duplikálása megszűnik, és már csak a Ptk. fogalmait kell alkalmazni.  

Bár a közvéleményt, és magát az érintetteket is elsősorban a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett, az építésügyi közigazgatási rendszer teljes átalakításáról szóló T/8017 számú törvényjavaslat foglalkoztatta az elmúlt időszakban, a napokban kisebb módosításokat tartalmazó kormányrendeletet hirdettek ki. A közeljövőben várható nagyobb építésügyi jogszabálymódosítást megelőzendően megjelent a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet a Hatásköri rendeletet (343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) és az Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is érintette.  

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. A támogatást 2019. december 30-ig, illetve/vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg határáig lehet igénybe venni az előfizetési szándékok bejelentésének sorrendjében, illetve időrendjében.