Felelősségi károk valós példákkal - Fizet-e a biztosító? – 4. eset

Szerző: dr. Püski András dr. Püski András

Utolsó frissítés: 2018. november 21. szerda, 23:20

Közzétéve: 2018. november 21. szerda, 23:20

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer, alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

 

Miért kell fizetnie a tervezőnek?


A tervezői felelősségbiztosítás alapján a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a biztosított tervezőnek kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételeiben meghatározottak szerint mentesíti.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518. §-ában tiltja a jogellenes károkozást. A Ptk. 6:519. §-a értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni!
 

Milyen károkat okozhat egy tervező?


A potenciálisan bekövetkezhető károk nagyon változatosak és egyáltalán nem ritkák! Sérülhetnek vagy semmisülhetnek meg dolgok, tárgyak, személyi sérülés keletkezhet és keletkezhet tisztán pénzügyi veszteség is, mely nem sorolható sem a dologi kár sem a személyi sérülés körébe. Jelen konkrét esetben szerződésen kívüli károkozás történt tervezői hiba következtében.
 

A konkrét eset


A tervező, szakági tervezőként egy épület fűtési rendszerének megtervezésére kapott megbízást. A megtervezett épületről az átadást követően derült ki, hogy az ahhoz méretezett fűtési rendszer nem elégséges. Az épületet a kívánt hőfokra nem lehet felfűteni, emiatt penészesedés is jelentkezett. A megrendelő két féle kárral szembesült:
a) Kapacitás bővítésével összefüggő károk,
b) Penészedés által okozott károk.
 

A káresemény és a biztosítási esemény elhatárolása


Itt indokolt megjegyezni, hogy a biztosítási esemény és a káresemény két különböző fogalom. Jelen esetben a megrendelőt kár érte, mert a tervező hibájaként káresemény következett be, viszont a teljes kár megtérítését nem fedi le a biztosítási szerződés, így csak a kár egy részét hívhatjuk biztosítási eseménynek. Miért is? A biztosítási szerződés tartalmaz úgynevezett kizárásokat, mely esetekben a biztosító térítési kötelezettsége nem áll be. Az építőiparral kapcsolatba hozható biztosítások esetében az alábbi, vagy ehhez hasonló, kizárás olvasható:
 

A biztosító nem fedezi a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered.


Így a kárigényből a rendszer kapacitásának bővítésével összefüggő károk térültek, a penészesedés miatti igények kizárás alá estek, így nem minősültek biztosítási eseménynek.
 

Térítés a felelősségbiztosítási limit erejéig


A tárgyi esetben a tervező által megkötött biztosítási szerződés felelősségbiztosítási limit összege 5 millió forint káreseményenként és 10 millió forint évente. Ez azt jelenti, hogy egy káresemény kapcsán a maximálisan kifizethető kárösszeg 5 millió forint, míg egy évben a maximálisan kifizethető kárösszeg 10 millió forint. Tekintettel az áttervezés és a tényleges kapacitás bővítés költségeire, a káresemény a tervező 5 millió forint összegű, káronkénti kártérítési limitét kimerítette, hiszen az összeg meghaladta az 5 millió forintot. Ilyen esetben a kár fennmaradó részét a károkozónak kell saját költségére megtéríteni.

Az eset rámutat arra is, hogy mennyire fontos a felelősségbiztosítási limit megfelelő megválasztása. Az építőiparban lezajlott drasztikus áremelkedést feltétlenül le kell követni a felelősségbiztosítások aktualizálásával is, hiszen egy kár esetén, annak helyreállítása is sokkal komolyabb költséggel fog járni, mint a megelőző években.