Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás: kinek kell megkötnie?

Szerzők: Kiss Andor Kiss Andor, Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017. április 11. kedd, 10:10

Közzétéve: 2016. december 09. péntek, 23:14

Az elmúlt évtizedben már több próbálkozás volt a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésére, eddig sikertelenül, mivel a részletes, rendeleti szabályozásig a jogalkotó még soha nem jutott el. Az Építési törvény szeptember 1-jétől hatályos felhatalmazása alapján – hosszú várakozás után – a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent a tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás, és a rendelet már hatályba is lépett, így már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy ténylegesen létezzen is ez a kötelezettség. Az előírások már a hatályba lépést megelőzően változtak, az alábbi tájékoztató már a módosító rendelet módosítását is tartalmazza.


Magyar Közlöny: 2016. évi 84. szám, 2016. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, 312/2012. (XI. 8) Korm. rendelet, 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet, 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2017. január 1., 2016. december 29.

1.
A felelősségbiztosítások általános célja

Minden felelősségbiztosításnak az a célja, hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, károkozásokra. Az építési tevékenység végzése során a tervező, a vállalkozó kivitelező akaratlanul is okozhat olyan károkat, melyek rendezése egész pályafutásukat tönkre teheti. Az építtetők, megbízók, „harmadik személyek” joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy a tervező nem megfelelő magatartása, vagy a vállalkozó kivitelező hibás munkavégzése okozott sok millió forintos kárt a felépített, vagy a környezetében lévő ingatlanokban. A károkozásért jelenleg a tervező, kivitelező anyagilag is felelős. A kárt elszenvedők a bíróság előtt joggal kérhetnek kártérítést. A bíróság által megítélt kártérítések viszont olyan terhet jelenthetnek a tervezők és a vállalkozó kivitelezők számára, amelyet önerőből nem képesek kifizetni. Sok esetben a bírósági ítéleteket a károsultak nem tudják végrehajtani, mivel a károkozó cégeket felszámolják, megszüntetik, vagy csak egyszerűen nem áll rendelkezésükre elegendő fedezet.

A harmadik személynek okozott károk megtérítése azt jelenti, hogy ha például a szomszédos épületben kárt okoz maga az építkezés. Például az építéssel járó rázkódás, talajmozgás miatt meggyengül a szomszédos épület és megrepednek a falak.

2.
A bevezető jogszabály: a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet

Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2013. január 1-je óta hatályos egyik szakasza már korábban is lehetővé tette, hogy a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást írjon elő, de végül a hivatkozott kormányrendelet nem született meg [1997. évi LXXVIII. tv. 39. § (5) bek.]. Az Étv. egyik 2016. évi módosítása az Étv. 32. §-át – 2016. szeptember 1-jei hatállyal – azzal egészítette ki azzal, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet kormányrendelet szerinti módon felelősségbiztosításhoz kötné.

Az Étv. felhatalmazása alapján a kötelező felelősségbiztosítást, több jogszabály módosításával a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet vezeti be.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet még a hatályba lépése előtt változtatott az előírásokon.

3.
Kinek kell felelősségbiztosítást kötnie?

Fontos kihangsúlyozni, hogy kötelező felelősségbiztosítás kizárólag az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek esetében áll fenn. A jogszabály azért nem az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületet tartalmazza feltételként, mivel egy törvényjavaslat elfogadását követően 2017. január 1. napjától bővült az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységek köre (lásd: 2017-ben már a lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik).

Nem kell az összes tervezőnek, vállalkozó kivitelezőnek biztosítási szerződést kötnie, akik egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületen dolgoznak. Az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek tekintetében felelősségbiztosítást kell kötnie az építtetővel közvetlenül szerződésben álló
a) építésznek vagy más szakági tervezőnek a tervezési és tervezői művezetés tevékenységére;
b) a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységére [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (1) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

Vagyis a kötelező felelősségbiztosítás az alvállalkozókra nem vonatkozik egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység esetében sem.

Kérdésként felmerül, hogy a más tervező által vállalt tervezői művezetés esetében kell-e a tervezői művezetőnek felelősségbiztosítással rendelkeznie? Erre még nem tudjuk a pontos választ, de valószínűleg igen, mivel a kötelező felelősségbiztosítás a tervezői művezetői tevékenységgel okozott károkra is kiterjed.

3.
Az építési napló készenlétbe helyezése, megnyitása is befolyásolja a kötelezettséget

3.1. A 2016. évi szerződések

A tervezési és fővállalkozói szerződés dátuma önmagában még nem dönti el, hogy kell-e felelősségbiztosítást kötni, akár a 2016. évben megkötött szerződés esetében is fennállhat ez a kötelezettség (korábbi azért nem lehet a szerződés, mert 2016. január 1. napjától létezik az egyszerű bejelentés jogintézménye). Mivel a felelősségbiztosítás magához az elvégzett tevékenységhez kötődik, ezért a megkötésének kötelezettsége is az elektronikus építési naplóval áll kapcsolatban.

A tervezési szerződés esetében, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1. napját követően kerül sor, már szükséges a felelősségbiztosítás, akkor is, ha a szerződés aláírásának időpontjában még nem létezett ez a kötelezettség. Ha tehát például a 2016. augusztus 3-án aláírt tervezési szerződés alapján 2017. január 30-án sor kerül az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére, akkor a beruházás teljes folyamatában még nem lesz kötelező a tervezői felelősségbiztosítás, de ha például 2017. február 2-án helyezik készenlétbe a naplót, akkor már igen.

A fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni a felelősségbiztosítást, ha a 2016. évben megkötött kivitelezési szerződés alapján az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16. napját követően kerül sor [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/A. § (1) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.].

Érdemes megemlíteni, hogy a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet változtatta meg a fenti dátumokat, az eredeti szövegben ezek még fordítva szerepeltek.

Amennyiben a tervező vagy a kivitelező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, a fenti határidőkig kell azt a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az esetben a 3 éves utófedezeti kritériumnak a biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/A. § (2) bek.].

3.2. A 2017. évi szerződések

Ha a tervező és a fővállalkozó kivitelező az építtetővel 2017. január 1. napját követően köt szerződést, akkor már az építési napló készenlétbe helyezésétől, illetve megnyitásától függetlenül kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznie.

3.3. Felmerülő kérdések

Felhívjuk arra a figyelmet, hogy a fenti hatálybalépési feltételekkel nincs teljesen összhangban a kivitelezési és tervezési szerződés új kötelező tartalmára vonatkozó rendelkezés, ezért elképzelhető, hogy a jogalkotói szándék kizárólag a 2017. január 1. napját követően létrejött szerződések vonatkozásában kívánta előírni a kötelező felelősségbiztosítást, és csak akkor, ha az építési napló készenlétbe helyezésével, megnyitásával kapcsolatos határidők teljesülnek!

A 2017. előtt megkötött, de csak a jogszabályi határidőket követően megnyitott, készenlétbe helyezett építési naplóhoz kapcsolódó szerződés tekintetében előírt felelősségbiztosítás esetében az lesz kérdéses, hogy ennek a költségét ki viseli. A Felek ugyanis az aláírás időpontjában (ha az 2016. november 18-a előtti) még nem ismerhették ezt a kötelezettséget, ezért fel sem készülhettek rá, ennek költségéről a szerződésben nem is rendelkezhettek.

4.
Meddig kell megkötni a biztosítási szerződést?

A tervezőnek előre kell gondoskodnia a felelősségbiztosításról, mivel – ha kötelező – a felelősségbiztosítással legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor rendelkeznie kell [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (3) bek. a) pont; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.]. Itt figyelni kell a hatályba léptető rendelkezésekre, és praktikus olyan rendelkezést alkalmazni, ami biztosan jogszabályszerű lesz, minden jogszabályi dátumra figyelemmel (az aláíráskori biztosítás megléte értelemszerűen nem tud teljesülni egyetlen 2016. évben megkötött tervezési szerződés esetében sem).

Ha a tervező megköti a felelősségbiztosítást, de a tervezői szerződést mégsem írják alá a megrendelővel, akkor a tervezőnek – a jogszabály alapján – joga van a biztosítást felmondani a megkötéstől számított két héten belül [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (4) bek.; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bek.]. Itt tehát figyeljen arra a tervező, hogy a biztosítás létrehozása után két héten belül a tervezési szerződést is aláírják.

A fővállalkozó kivitelezőnek több ideje van a biztosítóval történő egyeztetésre, mivel legkésőbb csak a munkaterület átadásakor kell rendelkeznie felelősségbiztosítással, ezért neki elegendő a kivitelezési szerződés megkötését követően gondoskodnia a biztosítási szerződésről [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 6/A. § (3) bek. b) pont; 353/2016. (XI. 18.) Korm. rend. 5. § (1) bek.].

A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos kérdéseikkel (szerződéskötés folyamata, fedezet mértéke, biztosítási díj, stb.) fordulhatnak az Építésijog.hu által javasolt, biztosítási ügyekkel foglalkozó szakemberhez is:

Filadelfi Mihály
filadelfimihaly[kukac]gmail.com
+36 70 421 3003

LÁSD MÉG:

- Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás: károk és fedezet

- Az építésfelügyelet ellenőrzi a kötelező felelősségbiztosítást


Elsősorban kivitelezők, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök számára ajánljuk KIVITELEZÉS JOGSZERŰEN 2017 című, május 4-i konferenciánkat

A félnapos konferencián és szakmai konzultáción szó lesz az Építési törvény legújabb rendelkezéseiről (melyek épp a közeljövőben, április 27-én lépnek hatályba!), az építésfelügyelet szankcionálási lehetőségeiről, az e-naplóhoz kapcsolódó aktuális problémákról, a kivitelezési dokumentáció készítésének szabályairól, valamint a kötelező fővállalkozó kivitelezői felelősségbiztosításról.

RÉSZVÉTELI DÍJAK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ