Fővállalkozó kivitelező

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016. szeptember 22. csütörtök, 18:53

Közzétéve: 2010. augusztus 13. péntek, 21:52

1.
Fővállalkozó kivitelező fogalma

Fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést (2014. március 14. napjáig építési szerződést) kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § l) pont].

A Kivitelezési kódex 2009. október 1-jétől hatályos szövegében jelent meg a fővállalkozó kivitelező fogalma. Ez a fogalom egy kicsit megzavarta a kialakult elnevezéseket, hiszen így jogszabály szerint a generálkivitelező és a megrendelővel közvetlenül szerződést kötő burkoló is fővállalkozó kivitelező lett. Talán hasznosabb lett volna a gyakorlatban már kialakult elnevezéseket jogszabályi szinten is rögzíteni, mint a gyakorlattól eltérő fogalmat beépíteni a Kivitelezési kódexbe.

A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) bekezdés 1. pont 1.3. alpontja 2013. április 19-ei hatállyal módosította a fővállalkozó kivitelező fogalmát. Fővállalkozó kivitelező csak az az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó lehet, aki (amely) építőipari kivitelezési tevékenységet is végez.

2.
Mi a régi Ptk. szerinti fővállalkozás?


Fővállalkozás: önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (1959. évi IV. tv. 401. §).

A fővállalkozási szerződés általánosságban tehát azt jelenti, hogy a fővállalkozó vállalja az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozó munkavégzésének összehangolását és a munkafeltételek megteremtését. A fővállalkozó lesz a felelős a szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is, ha a teljesítéshez szükséges terveket (vagy annak egy részét) nem ő készítette. A fővállalkozás fenti fogalma érvényesül a tervezési, kutatási, utazási és szerelési szerződések esetében.

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy a kivitelezési (2014. március 15-ig építési) szerződések esetében a gyakorlat ettől eltérő meghatározást alakított ki, sőt, egy építkezés kapcsán kötött fővállalkozási szerződés tartalma egyáltalán nem merül ki csupán a tevékenységek összehangolásában.

A Ptk. (a 2013. évi V. tv.) a fővállalkozás fogalmát már nem is határozza meg, teljes mértékben a felekre döntésére bízza, hogy milyen tartalmú vállalkozási szerződést kívánnak megkötni.

3.
Kivitelezési (építési) szerződések csoportosítása


Az építési szerződés több típusát különböztetjük meg. A pontos fogalmak nincsenek jogszabályban rögzítve, ezért az egyes szakkönyvek különféle meghatározásokat tartalmaznak. Dr. Husti István az alábbi típusokat különbözteti meg:
a) egyszerű vállalkozás, amikor a megrendelő olyan tevékenységek elvégzését rendeli meg a vállalkozótól, amelyet a vállalkozó saját szervezetével el tud végezni;
b) társvállalkozás, amikor a megrendelő különböző tevékenységek elvégzését különböző vállalkozóknál rendeli meg, akik azt saját szervezetükkel el tudják végezni, de a munkájukat a megrendelőnek kell összehangolnia (tradicionális szerződés típus);
c) generálvállalkozás, amikor a különböző tevékenységek elvégzését egyetlen vállalkozótól rendeli meg, aki azokat saját szervezetével nem képes megoldani, ezért maga is újabb vállalkozókat von be (alvállalkozókat), akiknek a munkáját saját maga köteles összehangolni, és akiknek a munkájáért a megrendelővel szemben köteles felelősséget vállalni (kulcsrakész típusú szerződés)
d) fővállalkozás, amikor a fővállalkozótól teljesítményi és minőségi adatokkal meghatározott létesítmény létrehozását rendeli meg és a fővállalkozó ezek megvalósulásáért felelősséget vállal (dr. Husti István: Beruházási kézikönyv vállalkozóknak, vállalatoknak. Műszaki könyvkiadó, Budapest 1999., 448-449. o.).

4.
Fővállalkozási szerződés mint kivitelezési (építési) szerződés


Kivitelezési szerződés esetében tehát a fővállalkozási szerződés alapján – a kialakult gyakorlat szerint – a fővállalkozó kötelezettsége lehet a kiviteli tervek elkészítése is, ezért tulajdonképpen a fővállalkozási szerződés építési és a tervezési szerződéses elemeket is magában foglal. A megrendelő megálmodja az épületet, majd a fővállalkozó lebonyolítja a tervezést és a kivitelezést is, vagyis a fővállalkozó egy épület, építmény „kulcsrakész” elkészítéséért vállalja a felelősséget.

5.
Generál-kivitelezési szerződés


A generál-kivitelezési szerződés az építési szerződés olyan speciális fajtája, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszerzésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítani. A generálkivitelező nem végez terveztetést, csak a kivitelezés tartozik a feladatkörébe, a generál-kivitelezési szerződés esetében a beruházó (megrendelő) köt szerződést a tervezővel (generáltervezővel). Ebben a konstrukcióban a tervező nem áll szerződéses jogviszonyban a generálkivitelezővel.

A fővállalkozó (generálkivitelező) abban különbözik az alvállalkozótól, hogy a fővállalkozó (generálkivitelező) közvetlenül a megrendelő vállalkozója, az alvállalkozó pedig a megrendelővel nincs szerződéses kapcsolata. Az alvállalkozó a fővállalkozóval (generálkivitelezővel) van szerződéses jogviszonyban.

Amint láttuk, a Kivitelezési kódex 2009. október 1-jétől hatályos szövegében már találhatunk fővállalkozó kivitelező fogalmat is. Ez a fogalom egy kicsit megzavarta a kialakult elnevezéseket, hiszen így jogszabály szerint a generálkivitelező és a megrendelővel közvetlenül szerződést kötő burkoló is fővállalkozó kivitelező. Talán hasznosabb lett volna a gyakorlatban már kialakult elnevezéseket jogszabályi szinten is rögzíteni, mint a gyakorlattól eltérő fogalmat beépíteni a Kivitelezési kódexbe [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. §].

Ki kell hangsúlyoznunk, hogy – talán éppen azért, mert egyértelmű jogszabályi fogalma nincs – a fővállalkozási és a generál-kivitelezési szerződésekben nem mindig azokat a feltételeket találjuk, mint amit a fenti fogalmak alapján látnunk kellene. A gyakorlat kicsit megkeverte ezeket a fogalmakat. Ettől függetlenül használják is őket bátran, és ne lepődjenek meg, ha például a fővállalkozási szerződés alapján a megrendelő köteles a kiviteli terveket is szolgáltatni. Ha a felek ezt a kötelezettséget a szerződésben rögzítették, a megrendelő akkor is köteles a terveket szolgáltatni, ha éppen ettől ez a szerződés nem lehetne fővállalkozási szerződés. Itt utalunk ismételten arra, hogy soha nem a szerződés címe, vagy a felek elnevezése dönti azt el, hogy melyik félnek mit kell tennie, és mire terjed ki a felelősségük, hanem maga a szerződés szövege, a felek szándéka és akarata.

Lásd még:

- 07.1. Ki lehet kivitelező?

- 07.2. A kivitelező feladatai és felelőssége