01. Mi az a szerződésszegés?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.03.29. 09:30

Közzétéve: 2008.09.09. 17:55

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

Részletek »

01.1. A szerződésszegés általános szabályok szerinti jogkövetkezményei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.26. 14:33

Közzétéve: 2014.09.26. 14:33

A Ptk-ban található szerződésszegési esetek részletesen meghatározzák, hogy milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogosult. Vannak azonban olyan jogkövetkezmények, amelyek valamennyi szerződésszegési esetben alkalmazhatók, ezeket hívják a szerződésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezményeknek.

Részletek »

02.1. Kötelezett késedelme

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.05.05. 18:04

Közzétéve: 2008.09.09. 17:55

Ha valaki későn teljesíti szerződésből eredő kötelezettségét, akkor is jogkövetkezményekkel kell számolnia, ha esetleg erre az esetre a szerződés nem tartalmazna rendelkezést.

Részletek »

02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.03. 18:53

Közzétéve: 2014.04.23. 14:51

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.

Részletek »

02.3. Jogosult késedelme a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.06. 17:25

Közzétéve: 2008.09.09. 17:56

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat.

Részletek »

03.1. Hibás teljesítés. A kellékszavatosság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.10.01. 12:43

Közzétéve: 2008.09.09. 17:57

A leggyakoribb szerződésszegés az, amikor ugyan teljesíti a fél a megállapodásban foglaltakat, de nem megfelelő minőségben vagy nem a megígért tartalommal. A hibás teljesítés jogkövetkezményeit az ún. kellékszavatosság szabályai határozzák meg. A Ptk. a hibás teljesítés fogalmát is átalakította. A Ptk. már egységesen szabályozza a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezményeket: a kellékszavatosságot, a jótállást és a kártérítést.

Részletek »

03.2. Hibás teljesítés. A termékszavatosság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.11. 09:44

Közzétéve: 2014.04.23. 15:09

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik. Fontos tudni, hogy mi minősül a termék hibájának, és hogy ki a gyártó. Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) Indokolása is utal rá, hogy az új Ptk. lényegi változtatások nélküli ültette át a 2014. március 15-étől hatályon kívül helyezett termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezéseit a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai közé. A termékfelelősség mellett létezik, egy új jogintézmény: a termékszavatosság. A termékszavatosság a fogyasztónak minősülő személyek részére biztosít egy korábban nem létező kijavításra vagy kicserélésre irányuló igényérvényesítési lehetőséget.

Részletek »

03.3. Hibás teljesítés. A jótállás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.10.01. 12:39

Közzétéve: 2014.04.23. 15:12

Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között rendezi, mivel a gyakorlatban a jótállás szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslásának eszközévé vált.

Részletek »

03.3.1. Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.10.01. 12:31

Közzétéve: 2014.09.28. 11:13

A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A kivitelezési (építési), a tervezési, valamint a szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége. Érdemes tudni, hogy ezek nem szinonimák, viszont számos előírásban egyezik és különbözik a két fogalom. Jelen anyagban táblázatba foglaltan hasonlítottam össze a jótállást és a szavatosságot, egyebek mellett feltüntetve a jogszabályi alapot, azt, hogy mire vonatkozik, és az igényérvényesítési időket. Kizárólag az építőipari tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át, a termékek megvásárlásához kapcsolódó jótállásra, szavatosságra nem térek ki.

Részletek »

03.3.2. Mi a hasonlóság a jótállás és a szavatosság között?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.28. 11:18

Közzétéve: 2014.09.28. 11:18

A jótállás és a szavatosság megegyezik az igényérvényesítési lehetőségekben, vagyis abban, hogy a megrendelő milyen igényeket érvényesíthet a vele szerződő vállalkozóval, tervezővel és egyéb szereplővel szemben. Abban tehát nincs eltérés, hogy például a megrendelő jótállás alapján kérhet kicserélést, de szavatosság alapján nem.

Részletek »

03.3.3. Kötelező jótállás az építőiparban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.10.01. 11:22

Közzétéve: 2014.09.28. 11:53

Az építőipari tevékenységekkel kapcsolatosan jelenleg két jogszabály ír elő kötelező jótállást. Az alábbiakban a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit áttekinthető, táblázatos formában foglalom össze.

Részletek »

03.4. Hibás teljesítés. A jogszavatosság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.05.05. 18:05

Közzétéve: 2014.04.23. 15:14

A kötelezettnek azt is biztosítania kell, hogy a jognak vagy követelésnek a jogosult által történő megszerzését, illetve gyakorlását harmadik személy joga ne akadályozza vagy korlátozza. Az új Ptk. a jogszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a hibás teljesítés szabályai között helyezte el, mivel a jogszavatosság is a megfelelő teljesítést szolgálja, illetve a teljesítés hibájáért való helytállásból eredő kötelezettségeket határozza meg.

Részletek »

04. A teljesítés lehetetlenné válása és a teljesítés megtagadása

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.04.23. 15:15

Közzétéve: 2008.09.09. 17:57

Előfordulnak olyan esetek, amikor a szerződést azért nem lehet teljesíteni, mert valamelyik fél ezt lehetetlenné teszi, illetve meg is tagadhatják a teljesítést. Mindkét szerződésszegésnek minősülő esetet külön szabályozza a Polgári Törvénykönyv.

Részletek »

06. A kártérítés szabályai a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) szerint

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.04.23. 15:26

Közzétéve: 2008.09.09. 17:59

A régi Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozott a kártérítési jogosultság szabályaival. Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehetett. Attól függően, hogy különböző felelősségről van szó, a vonatkozó rendelkezések szinte ugyanazok.

Részletek »

07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.02. 10:03

Közzétéve: 2014.04.23. 16:12

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

Részletek »

09. Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk-ban

Szerző: Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.03.08. 08:33

Közzétéve: 2014.05.29. 11:09

Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt