Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Sok félreértés adódik abból, hogy az érintettek az ingatlan vásárlása során összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Az alábbi összefoglalóban 2011-ig visszamenőleg megtalálhatják a NAV által készített, az ingatlan eladásra és vásárlásra vonatkozó illetékfizetési és adózási előírásokról szóló tájékoztatókat.

December 14-én a Nemzetgazdasági Miniszter benyújtotta a T/8196. számú törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról. A javaslatot december 15-én már el is fogadta az Országgyűlés, illetve a törvény a Magyar Közlöny 197. számában jelent meg. A javaslat hivatalos indokolása szerint a nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. Ennek elősegítése érdekében a Javaslat az új építésű lakások áfa kulcsának csökkentésére és az építésügyi szabályok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.

Az energetikai tanúsító felelős az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, és a valós állapotnak megfelelő tartalomért. Ennek ellenére növekvő tendenciát mutat a nem szakszerűen elkészített - helyszíni bejárás nélküli, nem a valóságnak megfelelő állapotokat tükröző - tanúsítványok száma. Fontosnak tartjuk összegezni, hogy miért és hogyan kell szakszerű energetikai tanúsítványt készíteni.

2024. január 1-jétől komoly változások következnek be a CSOK, a falusi CSOK, illetve a Babaváró hitel szabályaiban, ezekről itt írtunk korábban. 2023. szeptember 1-jétől azonban – még mielőtt a nagyobb módosítások hatályba lépnének – számos ponton módosul több családtámogatással kapcsolatos jogszabály is. A jelen cikkben ezek közül foglaljuk össze a legfontosabbakat.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.

Ügyvédeknek, műszaki ellenőröknek, tulajdonosoknak vagy ügyintézőknek érdemes használni a Hiteles Energetikai Tanúsítvány előlapján található QR kódot a tanúsítvány alapadatok hitelességének ellenőrzésére.  Hiteles tanúsítvány esetén nem lehet eltérés a tanúsítvány előlapján található adatok és az online felületen található adatok között

Az ingatlan értékesítését alapvetően háromféleképpen kezeli az általános forgalmi adó rendszer: a tranzakció lehet egyenes adózás alá eső, adómentes értékesítés vagy a fordított adózás szabályai szerint adóköteles ügylet. A helyes adózási mód alkalmazását több körülmény mellett az ingatlan – építésügyi hatóság által történt – minősítése is befolyásolja.

Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő vízminőségi probléma a csapvíz ólomszennyezése. Egy ingatlan vásárlása során a legtöbb esetben mégsem merül fel az szempontként, hogy van-e ólom a vízvezetékekben, ami nagy hiba. Főként a gyermekek és a várandós anyák egészségére jelent veszélyt az ólomszennyezés. Az alábbi tájékoztatóból kiderül, hogy az ingatlan megvásárlását megelőzően hogyan lehet tájékozódni az esetleges ólomszennyezésről.

Év végén minden állami támogatásra pályázót az a kérdés foglalkozatott, hogy melyek azok a konstrukciók, amelyek továbbra is elérhetők lesznek 2023-ban is. Ígéret ugyan volt, de a válaszra sokáig kellett várni, a vonatkozó jogszabályok változásáról szóló rendelet csak 2022. december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben [59/2022. (XII.28.) sz. Korm. rendelet]. Fontos tudni, hogy az otthonfelújítási támogatás ugyan megszűnt, de két speciális esetben 2023. március 31-ig még igényelhető.

Azt már mindenki tudja, hogy 2016. január 1. napjától kezdődően 5%-os általános forgalmi adó számítható fel az olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése esetén, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. Fontos kérdés, hogy milyen áfakulcsot kell alkalmazni a 2016. január 1. napját megelőzően kifizetett előleg után. Az alábbi cikkben elérhető a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által közzétett tájékoztató.

Ha valaki lakást, lakóházat vásárol illetékkedvezményt tud igénybe venni akkor, ha egy éven belül el is adott lakástulajdont, az is lehet, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie. Az ún. cserepótló kedvezmény szabályai 2015. január 1. napjától a vásárlóra nézve kedvezőbbé váltak, de egyben nagyobb terhet is jelenthetnek.

Aki már állt sorban a közműszolgáltatók ügyfélszolgálati irodájában, az meg tudja erősíteni, hogy ennél hasznosabb dolgot is tudott volna ezen idő alatt csinálni. Mivel itt lényegében csak egyszerű adatrögzítésről van, a legtöbb cég már az online megoldást is lehetővé tette, de interneten keresztül is minden szolgáltatónál újra és újra meg kellett adnunk az adatainkat. A 2022. január 1-jétől bevezetett e-bejelento szolgáltatás ezt az adminisztrációs terhet lényegesen csökkenti azáltal, hogy összegkapcsolja a rendszerbe bekerülő közműszolgáltatók adatbázisát, és a lakcímnyilvántartást. Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás miatt az ügyvédeknek is új tájékoztatási kötelezettséget vezettek be. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója összefoglalja a lakásépítés esetén elérhető lakáscélú állami támogatási formák igénybevételének legfontosabb feltételeit. A családi otthonteremtési támogatás (CSOK) és az adó-visszatérítési támogatás (új lakás építésekor visszaigényelhető áfa) részletei is megismerhetők az összefoglalóból.

2020 júliusától hatályos az a miniszteri rendelet, amely a lakások villamos berendezésén felülvizsgálatát írja elő bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor. Erről a jogszabályi kötelezettségről nagyon kevesen tudnak, amelynek valószínűleg az az oka, hogy nincs konkrét jogszabályi szankciója a tulajdonos mulasztásának. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy egy jogszabályi kötelezettség minden esetben polgári jogi felelősséget is keletkeztet.

A zöld hitelcélok azóta keresik a méltó helyüket a hitelek között, amióta megjelent, és villámgyorsan el is fogyott az NHP Zöld hitel. A mostani zöld kedvezmények ugyan nem tudják megközelíteni a zöld hitel 2,5%-os kamatát, de jelenleg nem is ilyen szinteken állnak a hitelkamatok. Megnéztük, hogy milyen feltételek mellett igényelhetők fogyasztóbarát lakáshitelek zöld célra, és jól járunk-e ezzel.

Az új zöld hitellel nagyon kedvező feltételek mellett vásárolható vagy építtethető új ingatlan. De mi történik, ha kiderül, hogy az új lakás mégsem éri el az előírt energetikai besorolást és nem teljesíti a primer energiaigényre vonatkozó követelményeket? Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és mi történik a zöld hitelünkkel? Aktuális kérdés az is, hogy mi történik akkor, ha a bankunk a kölcsönszerződés aláírása előtt jelzi, hogy mégsem tud zöld hitelt biztosani. A BiztosDöntés.hu hitelszakértőjének segítségével ennek jártunk utána.

Magyarországon az ingatlant vásárlóknak megvan a lehetősége arra, hogy ingatlanvásárlás előtt elkérjék az eladótól az ingatlan hiteles energetikai tanúsítványát (röviden: HET), majd az energetikai jellemzők és a felújítási potenciál ismeretében válasszanak az eladásra váró ingatlanok közül. Az ingatlan adásvételhez a legtöbb esetben - a 176/2008. Korm. rendelet alapján - kötelező a tanúsítvány elkészítése, így az alapos tájékozódás a lakás vagy épület energiahatékonyságáról nem jelent plusz költséget az adásvétel során a vevő számára.

A családi házaknál használt építési technológiák és épületgépészeti megoldások gyors változása miatt a házvásárlás előtt állók számára nem kevés idő és energia képbe kerülni a számukra legmegfelelőbb megoldásról. Az ő feladatukat szeretnénk megkönnyíteni néhány általunk fontosnak tartott szempont kiemelésével.

Ha lakást szeretnénk építeni vagy vásárolni, akkor mindenképpen érdemes kihasználni az állami támogatásokat, hiszen ezzel jelentősen csökkenthetjük a terheinket, illetve kevesebb piaci hitelt kell majd felvennünk a terveink megvalósításához. A biztosdontes.hu alábbi cikkben azt foglalja össze, hogy az állami támogatásoknak milyen előnyei és hátrányai vannak, illetve hogyan érdemes az állami támogatásokat és a piaci hiteleket együttesen igényelni.

2020. január 1-jétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése után, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.