2026 januártól egyértelművé vált, hogy egy tervező után akár három felelősségbiztosítást is kötelező megkötni

A tervezői felelősségbiztosítást érintő jogszabályváltozással indult az új év. A tervezői felelősségbiztosítás új rendszere 2026. január 14-től lépett hatályba, és árbevétel alapú limitek, pontosított biztosításkötési kötelezettséget jelent. A módosítás most már egyértelműen megfogalmazza, hogy a tervezőnek külön-külön kell felelősségbiztosítással rendelkeznie az egyéni tervezőként, egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként végzett tervezésre. A kormányrendelet módosítása a jelenleg is hatályos gyakorlatot fogalmazta meg jogszabályi szinten. A pontosítás keretében megszűnt az a lehetőség, hogy a felelősségbiztosítást a tervező javára más személy is megkötheti.

Magyar Közlöny: 2025. évi 159. szám
Érintett jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet
Hatály: 2026. január 14.

 

A felelősségbiztosítás jogszabályi alapja

A tervezőket érintő felelősségbiztosítás kötési kötelezettség jogszabályi alapja változatlan marad. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024 október 1. napjától hatályos normaszövege, mind a tervezők, mind a kivitelezők vonatkozásában kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

A részletszabályokat a kivitelezők esetében a 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet (Kivitelezési kódex), a tervezők esetében a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) tartalmazza. A kötelező tervezői felelősségbiztosítási szabályait a Szakmagyakorlási kódex 15/F. § - 15/L. § -a szabályozzák.

A jogszabályi háttérről szóló részletes tájékoztatókat az alábbi cikkekben találhatja meg:
- Minden, amit a tervezők 2025. január 15-étől kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet!
- Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet

 

A felelősségbiztosítási kötelezettség a tevékenység jellegéhez kapcsolódik

A módosítás 2026. január 14. napjával lépett hatályba és kifejezetten a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben rögzített részlet szabályokat alakítja át, úgy, hogy gyakorlatilag általános jelleggel írja elő a tervező számára a felelősségbiztosítási fedezet meglétét. A korábbi normaszöveg nem tett különbséget a tevékenység végzéséhez szükséges egyes jogi formák között, csak általános jelleggel mondta ki, hogy a tervező köteles felelősségbiztosítást kötni.

A módosítást követően külön nevesítésre kerül az egyéni tervező, az egyévi vállalkozóként működő tervező és gazdasági társaságként működő tervező [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 15/F. § (1) bek.].
 

A tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni a) az egyéni tervező a saját tevékenységére, b) az egyéni vállalkozóként működő tervező a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére, valamint c) a gazdasági társaság a saját és a vele munkavállalói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységére.

A módosítás legfontosabb következményei:
1. A felelősségbiztosítás kötési kötelezettség, kifejezetten a tevékenység végzéséhez kötődik.
2. Megszűnik az a lehetőség, hogy a felelősségbiztosítást a tervező javára más személy is megkötheti.
3. Kötelező tartalmi elem lett, hogy a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a munkavállalókra, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban dolgozókra, alvállalkozókra, közreműködőkre.

A jogszabályi pontosítás alapján javasoljuk mindazon tervezőnek a felelősségbiztosítási szerződésének, szerződéseinek az áttekintését, aki több jogi formában is végzi a tervezői tevékenységét, akár a www.kotelezofelelosseg.hu szakembereinek bevonásával.

Ezen ponton ismét érdemes hangsúlyozni, hogy az alvállalkozók, közreműködők fedezetbe vonása nem jelent ”dupla” biztosítást. Gyakran elhangzik érvként, hogy amennyiben az alvállalkozó tevékenységére saját felelősségbiztosítással rendelkezik, a tervező által duplán van biztosítva. Ez a felvetés azonban téves. Dupla fedezetről csak akkor beszélhetnénk, ha az adott alvállalkozó vagy közreműködő a tervező felelősségbiztosítási szerződésében, mint biztosított kerülne megnevezésre.

 

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – terminológia egységesítése

Minimális módosítás, hogy a Szakmagyakorlási kódex szövege a munkaviszony szó helyett, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kifejezést használja [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 15/G. § (1) bek.]:
 

(1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. (2) A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.

 

Alkalmazkodás a piaci gyakorlathoz: az éves nettó árbevétel fogalmának beemelése

A kötelező felelősségbiztosítás 2025. évi bevezetésekor rengeteg félre értésre adott okot az éves nettó jövedelem megfogalmazás, ez a biztosítási szakmagyakorlat részére teljesen életidegen megfogalmazás volt. A 2026 januári módosítás igazodik a biztosítás szakmai gyakorlathoz, és az éves nettó árbevétel fogalmat használja.
 

Az új szabályozás értelmében az éves nettó árbevétel az első helyre kerül a limitek meghatározása szempontjából, a jövedelem csak másodlagos.

Az egyes felelősségbiztosítási limit kategóriák változatlanok maradtak [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 15/H. § (1) bek.]:

 

Biztosítás kategória	Éves nettó árbevétel / éves nettó jövedelem	Határozatlan tartamú szerződés esetén	Projekt alapú biztosítás esetén
1.	20 millió forintot nem haladja meg	10 millió forint / kár 20 millió forint / év	10 millió forint / kár / év 20 millió forint / tartam
2.	20 millió forinttól 100 millió forintig	20 millió forint / kár 40 millió forint / év	20 millió forint / kár 40 millió forint / tartam
3.	100 millió forinttól 1 milliárd forintig	50 millió forint / kár 100 millió forint / év	50 millió forint / kár 100 millió forint / tartam
4.	1 milliárd forint felett	100 millió forint / kár 200 millió forint / év	100 millió forint / kár 200 millió forint / tartam

 

Az éves nettó árbevétel fogalmának bevezetése és részletezése

A Szakmagyakorlási kódexben részletezésre került, hogy milyen tevékenységek számítandóak bele az éves nettó árbevétel körébe:
- építészeti-műszaki tervezés,
- tervellenőri tevékenység,
- tervezői művezetés.

Az éves nettó árbevételből le lehet vonni az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett tervezési, tervellenőrzési és tervezői művezetési tevékenységből származó nettó árbevételt vagy jövedelmet [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 15/H. § (2) bek.].

 

Már nem a kamarai névjegyzékbe kerüléshez, hanem a tervezési tevékenység megkezdéséhez szükséges a felelősségbiztosítás megkötése

A gyakorlatban a kötelező felelősségbiztosítás 2025. évi bevezetését követően gondot okozott, hogy azoknak a kamarai tagoknak külön kellett nyilatkozni arról, hogy miért kötnek felelősségbiztosítást, akik csak tudományos, oktatási tevékenységet végeztek, vagy tervtanácsi feladatokat láttak el.

A módosítást követően már nem a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hanem az építészeti-műszaki tervezési tevékenység megkezdésével egyidejűleg szükséges a fedezetigazolást benyújtani.

2026. január 14-től a biztosító társaságoknak 8 helyett 15 napjuk lesz a fedezetigazolás kiállítására [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 15/J. § (2) bek.].

 

Legalább évente egyszer ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét

A 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet az ellenőrzési kötelezettség körében is változást hoz. A tervezőt nyilvántartó területi kamara megkapta a jogot arra, hogy a biztosítási szerződés fennállását szükség szerint ellenőrizhesse, azzal, hogy évente egy alkalommal az ellenőrzés kötelező.

A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül köteles tájékoztatni az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról, és meg kell küldenie a fedezetet igazoló biztosítási kötvény másolati példányát. Ha az adott tervezőnek a kamarai nyilvántartás szerint nincs felelősségbiztosítása, akkor
 - a tervezőt nyilvántartó területi kamara ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben (a rögzítés időpontjával együtt), és
- a területi kamara titkára a szakmagyakorlóval szemben hatósági eljárást folytat le [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 43. § (1) bek. d) pont].

Ha a területi kamara titkára megállapítja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytató szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását [266/2013. (VII.11.) Korm.rend. 44. § (4) bek. h) pont; 2023. évi C. tv. 178. § (5) bek. a) pont].

 

Kiemelten fontos a szerződések aktualizálása és felülvizsgálata!

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2026. január 14. napjától hatályos módosítása nem új kötelezettséget vezet be, de strukturálisan újrarendezi a tervezői felelősségbiztosítás rendszerét.

A jogalkotó egyértelmű célja, hogy a felelősségbiztosítási fedezet ne formális megfelelési elem, hanem a tényleges szakmai kockázatokkal arányos, valós védelmet nyújtó eszköz legyen. Ennek érdekében a szabályozás a biztosításkötési kötelezettséget kifejezetten a tevékenység végzéséhez kapcsolja, pontosítja a biztosítottak körét, valamint az éves nettó árbevételt helyezi a biztosítási limitek meghatározásának középpontjába.

Továbbra is van lehetőség arra, hogy a tervező valós, kockázat arányos limitet igényeljen, amennyiben a kormányrendeletben meghatározott limit összegeket alacsonynak találja.

Fontos, hogy a tervező felelősségét a jogszabály nem korlátozza. Amennyiben az adott felelősségbiztosítási limit egy káresemény során kimerül, a tervezőnek saját forrásból kell megtéríteni az okozott kárt.

A módosítások egyúttal megnövelik a tervezők felelősségét is abban a tekintetben, hogy a meglévő biztosítási szerződések szakmai paramétereit – különösen a biztosított tevékenységet, az alvállalkozói kiterjesztést és a limiteket – felülvizsgálják, és szükség esetén a 2026. január 14. napjától hatályos előírásokhoz igazítsák.

Még mindig vannak olyan építészek, akik tévesen azt gondolják, hogy a 2025 előtt megkötött felelősségbiztosításuk megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. Amennyiben nem történt még meg a felelősségbiztosítása aktualizálása, akkor már ne halogassa tovább.

Lásd még: Minden tervezőnek fontos, hogy év végén aktualizálja a felelősségbiztosítási szerződését!

Az Építésijog.hu előfizetői a „Kötelező tervezői felelősségbiztosítási 1x1 – Gyakran ismételt kérdések-válaszok” összeállításban a felelősségbiztosítással kapcsolatos konkrét kérdésekre kaphatnak válaszokat. Az Euro-Sales Kft. folyamatosan bővíti a GYIK-ot. A GYIK jelenleg 14 kérdést-választ tartalmaz, és a 2026. január 14-én hatályos változásokat átvezettük a válaszokon. Lásd például:
- 13. kérdés: Egy időben több vállalkozással is tervezési tevékenységet végzek. Melyik vállalkozás kösse meg a kötelező tervezői felelősségbiztosítást?
- 14. kérdés: A 2026. január 14-i jogszabályban milyen határidőt találunk a felelősségbiztosítási szerződések jogszerű megkötésére, módosítására?

A IDE kattintva egyszerűen és gyorsan lehetőség nyílik ajánlatkérésre, szerződéskötésre. A www.kotelezofelelosseg.hu szakértői a felmerülő kérdéseket is készséggel megválaszolják, akár a meglévő szerződések felülvizsgálatát is elvégzik.
 
Kamarai konstrukciók, egyedi kedvezmények, tervezői felelősségbiztosítások kötése és felülvizsgálata, egyszerűen, on-line.

 

 

A kötelező felelősségbiztosítás szabályozásával foglalkozni fogunk az Építésijog.hu által szervezett alábbi konferencián és webináriumon is (az előadásokat 2026. FEBRUÁR 18-án lehet megtekinteni a helyszínen, vagy az élő közvetítést követni, illetve 2026. március 8-ig utólag is meg lehet majd tekinteni ezeket, és eddig megszerezhetők a MÉK pontok is):

_________________________________________________________________________________

Településtervek készítése és módosítása
Műemlékvédelem új jogi keretei
Tervezési alaptérkép és telekhatárok
A 2026 januártól módosított TÉKA alkalmazása

_________________________________________________________________________________

Kérdezhet az előadóktól személyesen, e-mailben vagy chat ablakban!

Valamennyi kérdést megválaszoljuk és az írásbeli válaszokat a részvevők számára hozzáférhetővé tesszük!

Két szakmai rendezvény egy napon - de március 8-ig, akár több alkalommal is megtekinthető módon (konferencia.epitesijog.hu - részletekért kattintson a képre).