Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyszerű bejelentéssel épülő épületekre vonatkozó változásait, amely miatt a végrehajtási rendeleteket is módosítani kellett. Ezek érintik az építésfelügyeleti bírság rendeletet is, amely egy új bírságtétel beiktatását, és az ehhez kapcsolódó jogszabályi átvezetéseket tartalmazza.

A Szakmagyakorlási rendelet 2017. június 20. napjától hatályos változásai egyebek mellett megválaszolják az alábbi kérdéseket: mikor van szükség szakági felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr foglalkoztatására, csak szakági tervező készítheti-e el az egyszerű bejelentés esetén a szakági terveket, mikor kell a tervezésbe tartószerkezeti tervezőt bevonni?

Az Építési törvény és az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) 2017. április 27. napján hatályba lépett módosításai újabb kérdéseket vetettek fel, illetve a korábbi változások közül a hatóságok egyes rendelkezéseket nem egységesen alkalmaznak, ezért szükségesnek tartottam – a 2017. februárit követően újabb – állásfoglalás iránti kérelmet összeállítani. Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár úr részére megküldött levelembe a jogszabályok módosítására irányuló indítványokat is tettem.

Az Építési törvény egyszerű bejelentéssel épülő épületekre vonatkozóan 2017. április 27-én hatályba lépett változásai miatt a végrehajtási rendeleteket is módosítani kellett. A 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelettel több, az Építési törvényben található új rendelkezés részletszabályozása tisztázásra került. Az Eljárási kódex módosítása kitér egyebek mellett a fennmaradási engedélyezési eljárásra és az építési engedély alapján megkezdett építkezésekre.

Az egyszerű bejelenés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanra történő kiterjesztése miatti jogszabályváltozásokhoz az Eljárási kódexben egyéb módosítások is kapcsolódnak. Az építésügyi hatósági szolgáltatás átfogóan átalakításra került, a helyszíni szemle előírásai is módosultak, illetve egyértelmű lett a jókarbantartási kötelezési eljárás során eljáró hatóság kijelölése.

Mivel az egyszerű bejelentés módosított előírásai után új szabálytalan építési tevékenységek is megállapításra kerültek, így elengedhetetlenné vált a hatósági szankciók, így a bírságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítása is. A 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelettel mind az építésügyi, mind az építésfelügyeleti bírságok megállapítására vonatkozó végrehajtási rendeletek módosultak, és a kivitelezés leállításának esetei is bővültek.

Július 1-től a kérelmezők már csak online indíthatják el a közműegyeztetési folyamatot. A tervezők az e-közmű rendszerből tölthetik le a közművezeték-üzemeltetőktől származó térképi adatokat, valamint az egyesített közműnyilatkozatot.

A Magyar Közlöny 71. számában jelent meg a Kormány döntése, amely értelmében az állam megvásárolja a Budapest IX. kerület, Kinizsi utca 12. szám alatt található volt BÁV Székházat.

A Kormány 2017. júniusában megjelent rendelete tartalmazza az M2-es út Budapest és Vác közötti szakasza bővítésének, illetve felújításának nyomvonalát.

A 2017. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét a Magyar Közlöny 82. számában megjelent 15/2017. (VI. 7.) MvM rendelet tartalmazza.

2017. május 15-én az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szentendrei Tudásközpontjában tartotta alakuló ülését az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság. A testület fogja kidolgozni az építésügyi műszaki irányelveket.

Magyarország versenyképességének javítása érdekében az Országgyűlés törvényt fogadott el, amely a Kormány településrendezési és területrendezési bürokráciacsökkentést és költségcsökkentést célzó intézkedési terveivel összhangban a területfejlesztésről és területrendezésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényeket módosítja. Az Építési törvény az ipari és mezőgazdasági beruházások létesítésének egyszerűsítése érdekében is változott.

A Reklám-elhelyezési rendeletben meghatározza a reklámok közzétételére, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat, amelyeket a helyi településképi rendeletek készítése során figyelembe kell venni. Emiatt ismét módosult a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, például a reklám elhelyezéséhez minden esetben - a helyi rendelettől függetlenül - településképi bejelentést kell tenni.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a legutóbbi módosítása során a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásokkal egészült ki. A településképi törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtására megjelent a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet, a Reklám-elhelyezési rendelet.  

A Kúria Önkormányzati Tanácsa ismételten kimondta, hogy amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor az nem pusztán technikai előírás, hanem éppen a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését írja elő. Az OTÉK szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.

Az elmúlt évtizedekben nem készült részletes felmérés az építész szakmáról. Felmérések híján a legalapvetőbb információkat sem tudják egymásról a tervezők, pl. hogy mennyien hol, milyen beosztásban, milyen munkát végeznek, közülük hányan terveznek, kiviteleznek vagy végeznek hatósági vagy beruházói munkát. A kérdőív civil kezdeményezés, a koos.hu állította összeg, és az eredményt nyilvánosságra fogja hozni.

A 2017. április 27. napján hatályba lépett törvényi rendelkezések alapján várható volt, hogy egyes kormányrendeletek is módosulnak, illetve miniszteri rendelet megalkotása is szükségessé vált. Az első módosító rendelet az Egyszerű bejelentési rendeletet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet) érintette, és már a kihirdetésének napján (20 órakor) hatályba is lépett.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai közül elsősorban az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körének kiterjesztését érintő rész váltott ki nagyobb médiavisszhangot. A törvény bizonyos esetekben valóban eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Kétségtelen tény, hogy ez a legfontosabb eleme az új törvénynek, de számos más lényeges változásra is sor kerül. Az új rendelkezések 2017. április 27-én léptek hatályba.

Az Építési törvény 2017. március 28. napján kihirdetett újabb módosításai közül talán már mindenki hallott az egyszerű bejelentéssel építhető, bővíthető épületek körének kiterjesztéséről, de nagyon kevesen ismerik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokat érintő változásokat. Sok esetben a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület mint egyszerű bejelentési kritérium feltételek melletti megszüntetésénél is lényegesebb lehet a szakszerűtlen építési tevékenység fogalmának módosítása, vagy éppen a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak pontosítása. Az új rendelkezések alapján az építésfelügyeleti hatóság „elveszített” több hatáskörébe tartozó esetet, azonban a rendeleti szintű szabályozás még kiegészítésre, pontosításra szorul.