2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés viszont nem biztosítható minden esetben. Eddig csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek esetén és a műemlékekre nem vonatkozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, de egy őszi módosítással felmentést kaptak az állatkerti épületek is.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2020. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020. januárjában fontos intézkedéseket kell megtenniük. Így például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

2020 a korábbi évek – talán évtizedek – legjelentősebb változásait hozza az építésügy szereplőinek életébe. Már az egyszerű bejelentés új követelményeit kell alkalmazni, és emellett szinte új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ) kell a szakembereknek megismerkedniük. Fel kell készülni azokra a változásokra is, melyeket a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetése, valamint a fellebbezés lehetőségének kivezetése eredményez. A helyszíni jelenlét mellett AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI. A Magyar Építész Kamara után már a Magyar Ügyvédi Kamara is akkreditálta a rendezvényt.

Örök kérdés, hogy a kivitelező és a megrendelő közötti vitát jelentő munka pótmunka vagy többletmunka. A két fogalmat gyakran keverik a gyakorlatban, ami nem meglepő, hiszen egyértelmű jogszabályi meghatározásuk a mai napig nincs. A megkülönböztetés lényege, hogy átalánydíjas szerződések esetében a vállalkozó többletmunka után nem követelhet vállalkozói díjat. A pótmunka és a többletmunka mellett ismernünk kell a műszaki szükségből felmerülő munka fogalmát és jelentőségét is. Fontos, hogy a Ptk. 2014. március 15. napjától változtatott a többletmunka meghatározásán, majd 2017. január 1-jétől a Kivitelezési kódex fogalmai is módosultak. Szerencsére 2020. január 1-jétől a szabályozás duplikálása megszűnik, és már csak a Ptk. fogalmait kell alkalmazni.  

Bár a közvéleményt, és magát az érintetteket is elsősorban a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett, az építésügyi közigazgatási rendszer teljes átalakításáról szóló T/8017 számú törvényjavaslat foglalkoztatta az elmúlt időszakban, a napokban kisebb módosításokat tartalmazó kormányrendeletet hirdettek ki. A közeljövőben várható nagyobb építésügyi jogszabálymódosítást megelőzendően megjelent a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet a Hatásköri rendeletet (343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) és az Eljárási kódexet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is érintette.  

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. A támogatást 2019. december 30-ig, illetve/vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg határáig lehet igénybe venni az előfizetési szándékok bejelentésének sorrendjében, illetve időrendjében.

A vállalkozások és a kereskedők egy egyszerű regisztrációval bekerülhetnek abba a nyilvántartásba, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiválasztja a végrehajtási eljárásaiban közreműködő szervezeteket, kereskedőket. A regisztrációval a vállalkozás része lehet annak a gazdálkodói hálózatnak, ami a NAV megbízásából elvégez egyes speciális szakértelemhez, hatósági engedélyhez kötött feladatokat (takarítás, bontás, hulladék elszállítás). A sikeresen regisztrált kereskedők pedig első kézből juthatnak hozzá az árverésre kitűzött romlandó termékekkel kapcsolatos információkhoz.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújulóenergia-részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőket. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze volt a passzív szoláris nyereség beszámítása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. novemberi módosítása miatt azonban ezt a módszert a továbbiakban nem használhatjuk a megújulóenergia-részarány biztosítására.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

Az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek szabályozása terén 2019. október 24. napján bekövetkezett változás egy új típusú dokumentációt nevesít: egyszerű bejelentési dokumentáció. Az új típusú dokumentáció bekerült a kivitelezési dokumentációk közé, és a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemei is módosultak.

Az Otthonteremtési Program részeként – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti – megalkotott „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb hozott. 2019. október 24. napjától hatályosak a saját célra történő kivitelezés (a korábbi elnevezése: kaláka) és a társtulajdonosi nyilatkozat vonatkozásában bevezetett módosítások. Az alábbi cikkben áttekintjük ezeket változásokat, míg az építési napló és a kivitelezési dokumentáció új szabályainak részleteit az Építésijog.hu előfizetői ismerhetik meg.

2019. október 24. napi hatállyal módosult a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely az esetek döntő többségében kivezette a felelősségbiztosítási kötelezettséget. Véleményem szerint ez hiba volt, és a leginkább veszélyeztetett építtetői kört, a természetes személyként lakóházat építtetőket fosztja meg egy biztosítéktól. Valószínűleg az autótulajdonosok is örülnének annak, ha a kötelező felelősségbiztosítást nem kellene fizetniük, kérdés, mit gondolnának erről a változásról, ha náluk keletkezen kár.

A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet hatályba lépését követő napon a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalást adott ki, amelyből kiderült, hogy az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályt a kamarával nem egyeztették. A Magyar Mérnöki Kamara – téves számmal – felhívja a figyelmet egy pár hónappal korábban kiadott kormányhatározatra is. 2019. október 28. napján a Magyar Építész Kamara is kiadott egy állásfoglalást.

Mivel az egyszerű bejelentés megtételének és a kivitelezés folytatásának az előírásai változtak, ezért a hatósági bizonyítvány kiadásának a feltételei is módosultak, így például az építési munkaterület visszaadásának ellenőrzése. Érdekesség, hogy a hatósági bizonyítvány elektronikus építési naplóba való feltöltését írja elő a jogszabály, amelyre a legtöbb egyszerű bejelentés esetében már nincs lehetőség.

Az építésügy szereplői részére már maga a kérdés is fura lehet: már hogyan lehetne a kivitelezés legfontosabb dokumentuma nélkül új lakóházat építeni. Az egyszerű bejelentés esetében azonban ez bekövetkezett, és a 2016 óta élő jogintézmény már szinte megszokott módosításai között sajnos nem ez az egyetlen, elsőre meghökkentő új szabály.

Az egyszerű bejelentés jogintézményének 2016. évi bevezetése óta számtalan bizonytalan pontja volt, amelyeket a jogalkotó folyamatosan próbált rendezni, ennek köszönhetően több alkalommal is változtak az előírások. A 2019. október 22-én kihirdetett, és október 24-én hatályba is lépett kormányrendelet - nyolc jogszabályt érintve - teljesen átalakította az eddig ismert szabályokat. Az építésügy minden szereplőjének újra kell tanulnia mindazt, amit az egyszerű bejelentés kapcsán eddig elsajátított. Az Építésijog.hu portálon folyamatosan tesszük közzé a kapcsolódó tájékoztatókat.

Az egyszerű bejelentés szabályai - a 2016. januári bevezetését követő bő egy év alatt - öt alkalommal módosultak jelentősen, de azt követően nem volt érdemi változás. A legutóbbi, 2017. áprilisi változást követően viszont 2019. júliusi és szeptemberi hatállyal is találkozhatunk új rendelkezésekkel. Ismét bővítették a „csonka HÉSZ” rendelkezéseit, és további módosítások várhatók.