2021 januárjában hírt adtunk arról, hogy azok az új épületek, amik nem felelnek meg a közel nulla energiaigény követelményeinek, fél év haladékot kaptak. Alig több, mint két hónappal később a fél év haladék másfél évre módosult, azaz 2022. június 30-ig kaphatnak használatbavételt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt a KNE követelményeknek nem megfelelő épületek.  

Az épületeket is felkészítik az elektromobilitás terjedésére. A tíznél több parkolóhellyel rendelkező új lakóépületek és a nem lakáscélú épületek esetén, illetve a húsznál több parkolóhellyel rendelkező meglévő, nem lakáscélú épületek esetén elektromos töltőpontokat kell kialakítani, és a jövőbeli töltőpontok kialakítását csatlakozópontokkal kell támogatni.

A 2020 utolsó napjaiban megjelent jogszabályváltozások között a Kormány az örökségvédelemmel kapcsolatos kormányrendeletek java részét is módosította, melyekkel összefüggésben a tervtanácsok működésére vonatkozóan is megjelentek jelentős változások. A 2021. január 1. napjával hatályba lépő rendelkezések számos helyi építészeti-műszaki tervtanácsot érintő olyan módosítást is tartalmaznak, melyek szükségessé teszik a tervtanácsi eljárásokra vonatkozó helyi rendeletek módosítását is.

Az épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetésmódosítása már évek óta nem volt engedélyköteles tevékenyég, és emiatt sok esetben hatósági kontroll nélkül változott az épületek rendeltetése. A jogszabályalkotó először a kereskedelmi egységek tekintetében hozta vissza a régi-új engedélyezési eljárást a rendeltetésmódosítások kapcsán, és a 2020. decemberi jogszabályváltozásokkal ismét előtérbe került a kérdés. 2021. március 1. napjával gyakorlatilag „hatósági engedély” nélkül nem lehet majd az ingatlanok rendeltetését módosítani, az új rendelkezésekhez pedig kötelezően hozzá kell majd igazítani a településképi rendeleteket is. Az új előírások érintik a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat is.

A szakma által régóta várt módosítás, hogy a szerkezetek hőátbocsátási tényező követelményei között pontosításra kerüljön a talajon fekvő padlóra vonatkozó követelmény. A módosítás kedvező környezetvédelmi szempontból is, mert akár több száz köbméter feleslegesen beépítendő műanyag váltható ki. Az eddig alkalmazott fogalom, a „talajon fekvő padló (új épületeknél)” egyes épületek esetében indokolatlan hőszigetelési vastagságot várt el az épület peremterületén belül. A módosítás különösen az ipari padlóval kialakított épületeknél jelent nagy könnyebbséget.

A 2021. január 1-től hatályos épületenergetikai változáscsomagban váratlanul és azonnali hatállyal jelent meg az épületek frisslevegő ellátására vonatkozó új követelmény. Sok szakmai szereplő hitetlenkedve fogadja, hogy kötelező lett a lakóépületek gépi szellőztetése. A légtechnikai rendszerrel biztosított szellőzés nem csak az új építések esetén növeli a beruházási költséget, hanem jelentős felújításokra is vonatkozik, sőt egyes esetekben nem jelentős felújításokra is kiterjed. A szakmában nagy vitákat generáló szabályzást 2021 márciusában már pontosították is.

Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve hosszútávon felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét. Az épület részére biztosított vezetékes víz minőségéért a vízóráig a vízmű felel. De ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Milyen építési termékek építhetők-be az épület ivóvízhálózatába.

Az egészség és a biztonság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapjainkban. Lételemünk a víz, ezért nem mindegy, milyen minőségben jut el a vízvételi csaphoz. Az ivóvíz minőségét a feladóhelyen szigorú szabályok szerint ellenőrzik, de a szolgáltató csak a vízóráig felelős az ivóvíz minőségéért. Ki felel a vízórától a csapig történő minőségbiztosításért? A csövek, idomok és perlátorok ivóvizet nem rontó minőségéért? Az Európai Unió 2020. december 16-i irányelve (hatályos 2021. január 12-től) hosszútávon nemcsak felére csökkenti az ivóvízben megengedhető ólomkoncentráció határértékét, de arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a megbízható vízminőség csak végponti szűréssel biztosítható.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatálybalépésével az építésfelügyeleti bírság rendeletben is szükség volt szövegpontosításra. Ezt tette meg az év végén megjelent salátarendelet, amely a törvény szerinti meghatározásokat és egyéb változásokat vezeti át számos jogszabályban.  

2021.január 1-től jelentősebb változások voltak az építésügyi eljárási szabályokban és a lakóépületek egyszerű bejelentésének szabályaiban. A Kivitelezési kódexet sem kerülték el a változások, de ebben szinte csak szövegpontosítások kerültek. Az egyik-másik módosítás a jogalkotó többéves adóssága volt, és az a furcsaság is előállt, hogy egyes részeket – azonos tartalommal – két kormányrendelet is módosította.

Az egyszerű bejelentés szabályrendszere a bevezetése óta eltelt öt évben már kilencedik alkalommal alakult át. A 2016-2017. évek voltak a változások tekintetében a legintenzívebbek, és tavaly nem is történt érdemi módosítás. A 2021. év azonban már újra változásokkal indul, amelyet egy 2020. december 29-i jogszabály tartalmaz. Lényeges, hogy az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) minden egyes egyszerű bejelentésre vonatkozó változásait nem szabad összekeverni a kizárólag a 2020. december 30-ától a kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó előírásokkal.  

Az építésfelügyeleti hatóságoknak 2021. január 1. napjától már a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bevezetett új előírások alapján kell kiállítaniuk és továbbítaniuk az egyszerű bejelentéssel létesült épületek hatósági bizonyítványát. Az engedélyezési eljárásokhoz hasonlóan a lakóépületeknél is módosult a fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat szerepe. A lakóházak építtetőit is nagy számban érintik az energetikai követelmények tekintetében bevezetett jogszabályi haladék.  

A 2020. decemberi építésügyi salátarendelet több ponton módosította az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek szabályrendszerét. 2021. január 1-jétől nyilvánosan hozzáférhetővé válnak az egyszerű bejelentés olyan dokumentációi, amelyek segítségével az érintett szomszédok és egyéb tulajdonosok már egy nagyságrendi képet kaphatnak arról, hogy mi fog épülni. A jogszabály pontosította az építési napló készenlétbe helyezésével kapcsolatos előírásokat is.  

2021. január 1-jén számos épületenergetika témájú rendeletmódosítás történt. A közel nulla energiaigényű követelményeknek megfelelő (röviden: KNE) épületekre vonatkozó módosítások közül külön kiemeljük a 25% megújulóenergia-részarány teljesítésére vonatkozó változást, hiszen ennek a követelménynek a teljesítése bizonyos projektek esetén szinte lehetetlennek tűnt, és a lehetséges megoldás régóta lázban tartja a tervezőket és fejlesztőket.

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus járvány miatt 2020 novemberében ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. Tekintettel arra, hogy a tavaszi veszélyhelyzet idején életbe léptetett, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2020. december 31-én hatályukat vesztették, az újabb járványügyi veszélyhelyzet fennállásáig szükségessé vált azokról ismételten rendelkezni. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településképi és településrendezési eljárások személyes jelenlétet nem igénylő lefolytatásának lehetőségeiről gondoskodik a veszélyhelyzet 2021. évi fennállásnak idejére.

Az OTÉK 2021 januártól hatályos módosítása a könnyítések mellett a beruházók számára komoly fejtőrést is fog okozni. A parkolóhelyek biztosítása tekintetében szigorításokra került sor, és az önkormányzati rendeleteket is módosítani kell a parkolók száma vonatkozásában adható kedvezményeket illetően.

Az év vége rendszerint jogszabályváltozások sokaságát hozza el az építésügyben is, nincs ez másképp idén sem. Egymás után megjelenő két kormányrendelettel, de mindkét esetben 2021. január 1-i hatálybalépéssel módosult az OTÉK. A módosítások között főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozunk. A legjelentősebb változások a kertvárosias lakóterületek beépítési lehetőségeinek bővítése, valamint a falusias lakóterületeken megállapítható beépítési magasság növelése. Továbbá 2021-től az OTÉK ismét lehetőséget ad a műanyag gyeprács zöldfelületbe történő beszámítására.

A 2021. január 1-jei KNE határidő előtt az utolsó pillanatban úgy döntött a kormány, hogy a mezőgazdasági épületekhez hasonlóan az alacsony energiaigényű logisztikai és ipari épületeknek sem kell megfelelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek.  

2020. decemberének utolsó napjaiban több ITM rendelet és kormányrendelet tartalmazott épületenergetika témájú módosítást. A jogszabályváltozások nem csak a közel nulla követelmények alkalmazásának határidejét módosították, de számos érdemi változást is eredményeztek az energetikai követelmények rendszerében. Az új előírások meglehetősen eltérő tematikája, és terjedelme miatt cikksorozatban ismertetjük a változásokat az Építésijog.hu oldalon. A folyamatosan megjelenő tájékoztatók elérhetők lesznek az alábbi összefoglaló anyagban elhelyezett linkeken keresztül.  

Évindító webinárium az új építési engedélyezési, településképi, kivitelezési és energetikai követelményekről. 2020 decemberének utolsó napjaiban egymás után jelentek meg az építésügyi salátarendeletek, nem maradt olyan lényeges – az építésügyet érintő – jogszabály, amelyben ne találnák fontos módosításokat (OTÉK, Kivitelezési kódex, Eljárási kódex, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, stb.).