Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A Kormány 2015. július 1. napjával jelentősen átalakította a lakásépítési támogatás rendszerét. A legfontosabb változás a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) bevezetése, melynek igényléséhez szükségeses bizonyos építésügyi hatósági dokumentumok.

A 2015. április 1. napján hatályba lépett kormányhivatali integráció következtében a műemlékek építésügyi hatóságainál vitás volt, hogy milyen eljárási szabályokat kell alkalmazniuk. A 168/2015. (VI.30.) Korm. rendelet egyértelművé tette az Eljárási kódex vonatkozó rendelkezését. A Kormány a bontás tudomásulvételi eljárása vonatkozásában is elfogadott két lényeges pontosítást.

A Kormány a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet érintő pontosítást fogadott el, így egyértelmű vált az építésügyi hatóság illetékessége. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek módosításával egyes fővárosi kerületi önkormányzatok részére lehetővé vált, hogy alkalmazzák a 2012. novemberében már elfogadott, de akkor még hatályba nem lépett településrendezési eszközöket.

Az ÉpítésiJog.hu portálon elérhető a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. Az építésügyi és építésfelügyeletei hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Építésügyi kormányrendelet) is történtek módosítások, melyek többek között, a másodfokú hatóságok kijelölését is érintette a műemlékekkel kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy ez a módosítás még a 2015. áprilisi kormányhivatali integrációt megelőzően történt.

A kormányhivatalok szervezeti átalakulására 2015. április 1. napjától került sor. Fontos tudni, hogy a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változásokat rögzítő 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Eljárási kódex) is érintette. Egyebek mellett változtak a hiánypótlásra és a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó rendelkezések.  

2015. április 1. napjától a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változások mellett egyéb, érdemi építésügyi változásokat is történtek. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) egyebek mellett a liftek engedélyezése, az építésügyi szolgáltatás előírásai, az ügyféli kör meghatározása és a településképi vélemény jogorvoslati eljárásának szabálya is módosult.

A Kormányhivatalok szervezeti átalakításához kapcsolódóan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet érintette egyebek mellett a hatósági ügyintézők foglalkoztatási, valamint a vezető beosztásba kinevezett kormánytisztviselő kiadmányozási jogosultságának feltételeit.

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek sok helyen érintik az építésigazgatási feladatokat, a feladatok címzettjét, valamint az eljárások rendjét. Az alábbi részletek azokat a különösen érdekes változásokat tárgyalják, amik újdonságként jelentek meg a szabályozásban, és így az építésügy minden részvevőjét érintik.

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

Budapest a korábban már elnyert, 2021-es vb megrendezése helyett - "beugróként" - a 2017-es vizes világbajnokságot fogja lebonyolítani. Az előre nem tervezett sportesemény miatt fel kell gyorsítani a beruházásokat, és az Országgyűlés úgy ítélte meg, hogy ez csak egy külön törvénnyel lehetséges, amely speciális rendelkezéseket ír elő a vb helyszíneire.

A területrendezési jogszabályok sem maradhattak érintetlenül a 2015. április 1. napjától hatályos kormányhivatali integráció során. A jogalkotó reményei szerint a változások az eljárások gyorsítását is szolgálják majd.

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a kormányhivatalok átalakításán túlmenően egyéb szervezeti változásokat is tartalmaznak. Az egyik ilyen újdonság, hogy a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezése a feladatkör átalakítása és a Lechner család többi tagjára való utalás miatt megváltozott.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó 2015. évi VI. törvény rendelkezései nyomán módosultak a végrehajtást szabályozó kormányrendeletek. A változások érintették az állami főépítész és a területi tervtanács működését is.

A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 14. pontja már egyértelművé tette, hogy hamarosan létrejön a Magyar Építészeti Tanács (MÉTA), és a testület felállítására 2015. áprilisi hatállyal sor is került. A MÉTA hasonló feladatokat lát el, mint a megszüntetett Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT), de a tagság összetétele jelentősen eltér.

A Kisajátítási törvény (2007. évi CXXIII. törvény) legutóbbi módosításában pontosításra kerültek azok az esetek, amikor a sportinfrastruktúra fejlesztése érdekében kisajátítható egy ingatlan. A módosítást – valószínűleg nem véletlenül – a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény tartalmazza.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó egyik fontos jogszabály az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény. A tipikus salátatörvény 39 törvényben vezeti át a hatósági elnevezések változásait, de például a Ket. módosítás nagyon lényeges kérdést érint. A 2015. évi VI. törvény egyebek mellett bevezeti a szakmai irányító miniszter fogalmát, a kormányhivatalokban megszünteti az ágazati szakigazgatási szerveket, valamint újraszabályozza a kormányhivatalok irányítását és ellenőrzését. Jelen tájékoztató a hatósági elnevezések változásait csak példálózva emeli ki.

A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. fejezete három szakaszban taglalja a várossá nyilvánítás kezdeményezésének előfeltételeit, a kezdeményezés értékelését, az eljárás szabályait. A módosító kormányrendelet a fejezeten belül külön szakaszban tételes és mérhető feltételeket állapított meg az átlagos városi fejlettségi szint értékelése során figyelembe veendő szempontokra.

Egy 2014. év végi BM rendelet megszüntette az összes miniszteri építészeti díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. márciusában megjelent rendelete ismét bevezette a legrangosabbakat, az Ybl-díjat, és ráadásul az elismeréssel járó pénzjutalmak összege is jelentősen emelkedett. Az új jogszabályban azonban már nem találhatjuk meg a hatóságokon folyó munka elismeréseként létrehozott Lechner Lajos-díjat, és több, korábban létező építészeti miniszteri díjat sem.

4120 Lakó- és nem lakóépület építése: ezen tevékenységi kör is szerepel a NAV elnökének listájában, mint 2015. évi ellenőrizendő terület. Azon vállalkozások, melyek építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozásában, illetve átalakításában érdekeltek, időről-időre adóhatósági vizsgálatok alanyává válhatnak. Tapasztalatom alapján a legnagyobb hibafaktort esetükben a tevékenységükkel kapcsolatos szolgáltatások áfa tartalmának helytelen megállapítása jelenti.