Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az egyszerű bejelentés építésügybe történő bevezetésekor már szinte tudni lehetett, hogy az egyéb vonatkozó építésügyi előírások, jogszabályok ismét komolyabb változásoknak néznek elébe. A indok egészen „egyszerűen” az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő jogharmonizáció megteremtése a különböző rendeletek között. Az Eljárási kódexben is jelentős változások következtek be.

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján történhet 2016. január 1. napjától. A jogszabályalkotó felismerte a jogszabálycsomag hiányosságait és a januári változások óta dolgozott azok korrigálásán és pontosításán. 2016. július 1. napjától új szabályrendszer lép életbe.

2016. július 1-étől új kormányrendelet tartalmazza az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat, úgy, hogy azzal a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet egyben hatályát is veszíti. Az új előírások hatálybalépéséig azonban marad a régi jogszabály, és abban néhány fontos módosítás történt, létrehozva ezzel egy átmeneti időszakot. A június 14. és 30. napjai közötti egyszerű bejelentésekre ezeket az átmeneti szabályokat kell alkalmazni.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódóan az alábbiakban elérhető a MÉK és a MMK által megalkott, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeit és a tervezői művezetés részletes szabályait tartalmazó szabályzata.

A 2016. évi XXXVI. törvény elfogadását követően az építésügy szereplői rendszeresen kattinthattak a Magyar Közlöny oldalára, mivel az Étv. módosítását egy jelentős mennyiségű, kormányrendeleteket érintő változásnak is követnie kellett. A Magyar Közlöny 2016. június 13-i számában jelent meg az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely szinte az összes fontosabb építésügyi jogszabályt érinti.

Az Építési törvény 2016. május 13-ától hatályos módosításai óta már számítani lehetett arra, hogy az egyszerű bejelentés szabályaiban radikális változás következik be. A várva várt kormányrendelet a Magyar Közlöny június 13-i számában jelent meg, és lényegében megszünteti az építésügyi hatóságok közreműködésével történő egyszerű bejelentést.

A TSzSz a szakértői eljárásban a Felek (vállalkozó és megrendelő) közötti alapjogviszony szerződés alapján és a bankgarancia szövege figyelembe vételével vizsgálja a bankgarancia lehívásának indokoltságát. A szakértői eljárás részleteiről a Bankszövetség és az ÉVOSZ egyetértésével készült egy útmutató.

Már letölthető az elektronikus építési napló androidos mobilokra fejlesztett változata. Az alkalmazással a felhasználók okostelefonon vihetnek fel napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket a kivitelezés helyszínén, a megrendelők pedig saját készülékükön bárhol, bármikor nyomon követhetik az építkezés fázisait. Az építésügyi fejlesztés a hagyományos E-építési naplóval szinkronban működve, a nyilvános tesztidőszak tapasztalatait felhasználva május 19-től segíti az építőipari szereplőket.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot 2016. május 4-én írta alá a Köztársasági elnök, és a következő napon már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A legtöbb új rendelkezés az egyszerű bejelentést érintette. A módosításokat döntően 2016. május 13. napjától kell alkalmazni, de a kapcsolódó kormányrendelet(ek) kihirdetésére még nem került sor, ezért az új rendelkezések egyes részletszabályai még nem ismertek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatról már több tájékoztató jelent meg az Építésijog.hu portálon. Hamarosan az építésügy szereplőinek alaposan át kell tanulmányoznia az új előírásokat, mivel az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta a törvényjavaslatot.

A 2016. május 13-ától hatályos változásokat előíró 2016. évi XXXVI. törvény kapcsán készített tájékoztatók döntően az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó változásokat rögzítik, de az Építési törvény módosításának vannak olyan elemei is, amely valamennyi építési tevékenységet érinthetik. A módosító törvény átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

A 2016. évi XXXVI. törvény vezérfonala az egyszerű bejelentés továbbszabályozása. Az Építési törvény 2016. május 13. napjától hatályos szabályai között azonban vannak elsőre talán nem is feltűnő, de olyan elemek, melyek teljesen újszerűek az eddigi szabályokhoz képest.

A parlament 2016. április 26. napján megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény újabb módosítását. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Építész Kamara közleményt adott ki.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi harmonizáció elérte a statisztikai adatokkal kapcsolatos jogszabályokat is. Ennek megfelelően az országos statisztikai adatgyűjtéseiről és adatátviteleiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet előírásai között megjelent az egyszerű bejelentéssel épülő épületek típusa is, melyet a Kormány 60/2016.  (III. 25.) Korm. rendelete léptetett hatályba.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2016. január 7. napján hatályba lépett módosítása szerint az 1/1. számú mellékletben a gyorsforgalmi utak felsorolásai kiegészítésre kerültek egy új gyorsforgalmi út kategóriával, a gyorsúttal, mely kategória a törvényben az „R” jelet kapta. A módosításra a gyorsutakkal kapcsolatos jogszabályok miatt volt szükség, ugyanakkor a megváltozott jogszabályi környezet továbbra is felvet pár kérdést az új gyorsforgalmi utak szabályozásával kapcsolatban.

Tovább bővülnek az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) tevékenységei. A Miniszterelnökség által nyújtott központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósításra kerülő, nettó 100 millió forint becsült értéket meghaladó építési beruházások bizonyos eseteiben a beruházás építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációinak tervellenőrzésére, és építési műszaki ellenőrzésre a beruházónak az ÉMI-vel kell szerződnie. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeleti körében pedig a beruházást nyomon követi a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatóságának és nyilvános ellenőrzésének céljából.

Az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az Építési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be 2016. február 26-án az Országgyűléshez T/9369. számú törvényjavaslat számon. Jelen cikkünkben a tervezői, kivitelezői feladatokat érintő, a Magyar Közlönyben már megjelent módosításokat tekintjük át.

Sajátos megoldást választott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata arra, hogy a 2016. január 1. napjától hatályos Építési törvény rendelkezéseivel szemben megpróbálja a településkép védelmének szempontjait érvényesíteni. A településkép-védelmi adóról szóló önkormányzati rendelet a III. kerület honlapján már megtalálható, de csak 2016. április 1. napjától kell alkalmazni. A médai a januári tervezetet giccsadóként mutatta be, és ez a meghatározás a képviselő-testületi előterjesztésben változatlanul megtalálható.

Egy 2016. március 10-én kihirdetett törvény további egy évet biztosít a társaságoknak a törzstőkeemelésre. A módosítást megelőzően a határidő 2016. március 15. napja volt.

Az elektromos gépjárművek használatához szükséges fejlesztések biztosítását, és az allergén pollent termelő fák „kitiltását” rögzíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (OTÉK) 2016. március 10. napjától hatályos módosítása.