Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az engedély hatálya azért lényeges, mert ezen időtartam alatt végezhető építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt több alkalommal is érintette a jogalkotó az építési engedélyek hatályát, és 2021-től radikális változást léptetett életbe ezen a területen: megszüntette az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségét. Egy teljesen új szabályrendszert kell megismerni az építtetőknek, úgy, hogy már a korábban kiadott valamennyi építési engedélyhez kapcsolódó jogosultság is változik. A meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozását tartalmazza. A kiegészítő szabályok között 2020. év végén hatályba lépett módosítások, amelyeket a folyamatban lévő településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, fontos változásokat tartalmaznak az általános mezőgazdasági területen kijelölhető övezetekre és azok beépíthetőségére vonatkozóan.

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.  

A 2020 októberében az újonnan induló építőipari cégek száma nemcsak hogy évtizedes rekordot döntött, de a cégtörlések számához képesti különbség is soha nem látott magasságokba került.

A veszélyhelyzeti rendelkezések számos ponton csökkentették az építtetői kötelezettségeket, de van olyan rendelkezése is, amely a korábbinál nagyobb terhet jelent. Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentésének szabálya az általános trenddel ellentétes irányba változott. A gyakorlatban sokan összekeverik az egyszerű bejelentési dokumentációtól és a kivitelezési dokumentációtól való eltérésre vonatkozó előírásokat, amely összességében akár több millió forintos bírságot is eredményezhet. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a 2020. december 30-i hatálybalépésüktől 2022. június 30. napjáig megtett egyszerű bejelentés alapján végzett beruházásoknál kell alkalmazni.  

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben, 2020. december 30-ától jelentősen bővítette az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek körét. A jogszabály az egyszerű bejelentések tekintetében tartalmaz olyan előírásokat is, amelyeket a 2020. december 30-ától megtett valamennyi bejelentésre alkalmazni kell. A tervezői művezetés kötelező esetei a veszélyhelyzet időszakára nagyjából megszűntek, míg a jogszabály a kivitelezési dokumentáció szükségességét is a korábbi előírásoktól eltérően kezeli. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

  A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben 2020. december 30-ától jelentősen bővült az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek köre, hiszen már 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű és legfeljebb hat lakásos épületet is meg lehet valósítani. A Kormány azonban a nagyobb beruházás lehetőségét szigorúbb követelmények mellett teszi lehetővé, ezért elképzelhető, hogy a beruházók mégis inkább az építési engedélyt fogják választani. A tervezői művezetés szabályait és a kivitelezési dokumentáció szükségességét is eltérően kell ezeknél az építkezéseknél alkalmazni. A jogszabály tartalmaz egy új, kötelező bontási esetet is, amit viszont minden egyszerű bejelentésnél el kell rendelnie a hatóságnak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

2016-os bevezetése óta az egyszerű bejelentés szabályrendszere számtalan jelentős változáson esett át. Abban következetes volt a jogalkotó, hogy a lakóépületek közül is csak a kisebb építkezésekre, vagy a természetes személyek saját lakóházainak építésére tette lehetővé az építési engedélyezési eljárás helyett az előzetes hatósági eljárás nélküli beruházást. A 2020 őszén elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben ez a keret is jelentősen kitágult: 2020. december 30-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig sokkal több lakóépület létesülhet egyszerű bejelentéssel. A nagyobb épületek egyszerű bejelentéssel történő építési szándékát mérsékelheti, hogy a veszélyhelyzeti előírások több szigorítást is tartalmaznak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig megkezdett egyszerű bejelentéses beruházásokra lehet alkalmazni.

2014 óta lehetett tudni, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Sajnálatos módon még a legutóbbi időben is születettek olyan épülettervek, amelyek ezt nem vették figyelembe. Voltak olyan beruházások, amelyek az engedély kiadása vagy az egyszerű bejelentés időpontjában megfeleltek ugyan az energetikai követelménynek, de 2020-ig nem sikerült megszerezni a használatbavételhez szükséges hatósági döntést. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek először – 2021. január 6-tól hatályosan - fél év haladékot kaptak, majd 2021. márciusban a határnapot további egy évvel eltolták. Így az építtetők 2022. június 30. napjáig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

Nagyon gyakran találkozhatunk vele, hogy biztosítási szerződésünk évfordulója január 1. napjára esik. Az év vége felé közeledve mindenképp fontos, hogy a felelősségbiztosítási szerződések - megfelelő szakmai szempontból - aktualizálásra kerüljenek.

A Covid-19 okozta járványhelyzet miatt 2020 tavaszán elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben a Kormány számos jogalkotási eredménye a veszélyhelyzet megszűntével hatályát vesztette volna. A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összhangban szükséges volt szabályozási átmenetekről is gondoskodnia a jogalkotónak, amely az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi és örökségvédelmi eljárásokat is érintette.

A Budapesti Corvinus Egyetem, együttműködésben a Higher School of Economics (Oroszország), a Matej Bel University (Szlovákia), a Charles University (Csehország) kutatóival közbeszerzési kutatást folytat felmérve a piaci szereplők véleményét. A kérdéseket kutatók állították össze, azok tartalma nem országspecifikus, azaz olyan kérdőív készült, mely minden vizsgált országban értelmezhető a válaszadók számára. A kitöltési határidő: 2020. november 30.

A csatolt összefoglaló tartalmazza a 2021-évi legfontosabb adóváltozásokat, és az őszi adómódosító csomag Parlament felé benyújtott, de még nem elfogadott adóváltozásait. Az építőipar számára fontos változás a helyi iparűzési adóban az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozóan történik majd. Az október 13-án benyújtott tervezet még nem tartalmazza az 5%-os áfa szabályait.

238 cégtörlés mellett 511 új induló társas vállalkozással zárta a szeptembert az építőipar, és az 5 százalékos lakás ÁFA hatása még csak ezután jön. Szeptemberben újra magasba szöktek az építőipari cégalapítások. Az ősz első hónapjában 511 cégalapítás került közzétételre, ami 5 százalékkal meghaladja a rendkívül magas bázisnak számtó 2019-es havi átlagot is. A szeptember általában nem tartozik az erősebb cégalapítási hónapok közé, a 2020 szeptemberében regisztrált érték azonban az elmúlt 5 év legerősebb szeptemberét eredményezte cégalapítás tekintetében.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese állampolgári beadvány alapján indított közös vizsgálatot. Eszerint a panaszosok Verőcén évek óta folyamatos küzdelmet folytatnak a környékbeliek által jogellenesen gyűjtött, javarészt kezeletlen fahulladékkal való fűtés gyakorlata, és az abból származó súlyos levegőszennyezés megszűnéséért, ehhez azonban a hatóságok nem nyújtanak kellő segítséget.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az építésgazdasági szakmai szervezetek közös kérdőíve az építésgazdasági szakmai szereplők szakmai szervezetek, érdekképviseletek, kamarák tagjai, a tagok munkavállalói számára. A kérdőívet kitöltők meg tudják osztani a saját működési tapasztalataikat, elvárásaikat, javaslatokat tudnak tenni az optimálisnak tűnő jogszabályi környezet megteremtéséhez.

Oldalunkon írtunk már az öt lépcsőben szigorodó energetikai követelményekről, de most kiemeljük, hogy mi vonatkozik a 2021-től használatba vett minden új épületre. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a közel nulla energiaigényű (KNE) épületre vonatkozó 6 fő követelmény a vonatkozó rendeletben több helyen elszórva található meg, ami megnehezíti azt, hogy egységben lássuk az új előírásokat. Az átláthatóság kedvéért az alábbi tájékoztatónkban csak az új épületre vonatkozó követelményekkel foglalkozunk, tehát nem térünk ki a meglévő épület felújítására vagy bővítésére.

2014 óta – értékhatártól függetlenül –  öröklési és ajándékozási illetéket sem kell fizetni az örökhagyó, ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék után. A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a 2020. júliusától a testvérek közötti öröklés, ajándékozás is illetékmentessé vált. A törvény rögzíti, hogy az új szabályokat akár a hatálybalépése előtt megkötött ajándékozási szerződésekre, hagyatékokra is alkalmazni kell.

A Solar Decathlon a világ egyik legjelentősebb nemzetközi, egyetemek között megrendezett építőipari innovációs versenye, amelynek 2019-ben Szentendre adott otthont. Az általános gyakorlattól eltérően a kiállítási épületeknek egy jelentős része nem kerül elbontásra, hanem a Mintaházpark első házai lesznek.

A magyar kormány az építőipart kiemelt ágazatként kezeli, ennek nyomán öt stratégiai beavatkozási terület került meghatározásra, melyek elérése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága szakmai konzultációt kíván tartani 2020. augusztus 25-én az építőipari iparági szereplők számára a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 - az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó középtávú stratégiáról.