Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága 2020. augusztus 12-én, szerdán online konferenciát szervez „A hulladékgazdálkodási szabályszegések közigazgatási szankcionálásának aktuális kérdései” címmel.

A Kormány 2017. évben szabályozta átfogóan a reklámok elhelyezésének rendjét és egyben döntött arról is, hogy a szabályoknak nem megfelelő reklámokat (reklámtáblákat) legkésőbb 2020. december 31. napjáig lehetett reklámcélokra hasznosítani. Az élet, mint oly sokszor, most is közbeszólt és egy vírus közreműködésével változtatta meg az egész emberiség egészségügyi és gazdasági helyzetét. Mivel a reklám a modern gazdaság és a fogyasztói társadalom bombabiztos sarok köve, ezért a Kormány a jelenlegi jogszabályokat a gazdaságélénkítés jegyében módosította, eltolva ezzel az ez év végén lejáró moratóriumot is.

A humán egészségügyi veszélyhelyzet vége után több jogszabály-módosítás lépett hatályba, melyek az építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintették. A többségük a már korábban hatályba lépő változások lekövetése az anyagi jogi jogszabályokban, de találhatunk közöttük új előírásokat is.

2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat. 

A különleges gazdasági övezet fogalma eredetileg egy átmeneti időszakra (a COVID-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány miatti veszélyhelyzet időtartamára), és egy egyedi (Göd városát érintő) helyzet megoldására született meg. A kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően azonban a különleges gazdasági övezet átfogó és más településeken is alkalmazható jogintézménnyé vált. Egy teljesen új jogintézményről van szó, amely az építésügyi ágazati szabályozásban egy eddig nem alkalmazott gyakorlatot vezet be.

Az e-epites.hu oldalon az OÉNY felületén a "Keresés helyrajzi szám szerint" az egyik legpraktikusabb információt nyújtó keresési lehetőség, az ingatlanokkal kapcsolatos tájékozódás kiindulási alapja. Az ingatlan települése és helyrajzi számának pontos megadása után a lekérdezés megmutatja, hogy 2013. 01.01 óta az ingatlanra adtak-e ki építési vagy használatbavételi engedélyt, nyitottak-e elektronikus építési naplót, készült-e hozzá energetikai tanúsítvány, valamint az ingatlan esetleges örökségvédelmi vonatkozását. Az e-epites.hu rutinszerű használata során azonban 2020. június végén váratlan meglepetés ért: nem találtam meg a helyrajzi számon alapuló keresőt.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés helyett 2020. június 18-ától a 2020. évi LVIII. törvény (Átv.) rendelkezései szerinti ellenőrzött bejelentést lehet tenni. Az új eljárási típus bevezetésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra az engedélyezési eljárásokban speciális előírásokat kell alkalmazni, amellyel az engedélyezési eljárásból ellenőrzött bejelentésre lehet áttérni. A bejelentésre áttérés a kérelmezőnek a már megfizetett illeték egy részének visszatérítését is eredményezheti.

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzeti normák egyike volt a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet, amely lehetővé tette, hogy építési engedély helyett elektronikus úton tett bejelentéssel is lehet építési jogosultságot szerezni. A veszélyhelyzet megszűnésekor ugyan visszaállnak a korábbi engedélyezési eljárási szabályok, azonban egy teljesen újszerű megoldással létrehozták az alternatívaként működő, ellenőrzött bejelentés jogintézményét. Az új ellenőrzött bejelentés nemcsak az ún. egyszerű bejelentéstől tér el, de jelentős különbségek vannak a 2020. május 18-a és június 17-e között alkalmazandó rendelkezésekhez képest is.

A Kormány 2020. március 18-tól az építésügyi tényeket igazoló hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályokat módosította azzal, hogy mind a polgármesternek, mind az építésügyi hatóságnak adott hatáskört. Az új szabályokkal elsősorban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generáló, a rendeltetési mód igazolására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiállításának kérdése került volna rendezésre, azonban a társasházi ügyek ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges anyagi jogi jogszabály olyan hatósági bizonyítvány benyújtását is megkövetelte, amelynek kiadása igazából a módosított jogszabályok után sem tartozott egyik hatóság hatáskörébe sem. A jogalkotó egy 2020. június 18-án hatályba lépő jogszabállyal több vitás kérdést rendezett.  

A Kormány kihirdette a 229/2020. (V. 25.) Korm. rendeletet, mely 2020. június 1-én lép hatályba és módosítja a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A hatálybalépő módosítás átmeneti időszakra szabályozza a bíróságok eljárását, mivel benyújtásra került az Országgyűlés elé két, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényjavaslat, amelyek hosszabb távra határozzák meg a bírósági eljárások - átmeneti - különös szabályait.

A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán. Az előírásokat úgy módosították, hogy a 2020. április 23-a és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartam helyett már a veszélyhelyzet kihirdetésétől lejáró engedélyekre is alkalmazható az automatikus hatályhosszabbítás, és kitolták a kedvezmény alkalmazhatóságának időtartamát is. Fontos, hogy ez a szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztés és –rendezés alapvető céljait, intézményrendszerét és eszközeit, jogintézményeit, valamint eljárásrendjét határozza meg, melyek közül főként a szervezetrendszer kiegészítésére, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács felállítására irányul a jelen módosítás. A módosítás alapján Paks környéke is kiemelt térség lesz.

A koronavírus-járvány miatt a Kormány 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel veszélyhelyzetet hirdetett az ország területére vonatkozóan. A kialakult humánegészségügyi veszélyhelyzet és a nyomában fellépő gazdasági nehézségek miatt a Kormány folyamatosan hirdet ki veszélyhelyzeti normákat, amelyek a veszélyhelyzet időtartama alatti, speciális előírásokkal egyszerűsítik a közigazgatás, így az építésügyi eljárásokat is. 2020. május 18-a és 2020. június 17-e között egy új jogi aktust, az ellenőrzött bejelentés jogintézményét vezették be, kiváltandó az engedélyezési eljárásokat. Az alábbi tájékoztatóban alapvetően olyan információkat szeretnénk megosztani, amely alapján segítséget nyújthatunk az ellenőrzött bejelentés gyakorlati megvalósításában. A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentést 2020. JÚNIUS 17-e után MÁR NEM LEHET TENNI.  

A koronavírus-járvány miatt a Kormány folyamatosan hirdet ki veszélyhelyzeti normákat, amelyek a veszélyhelyzet időtartama alatti, speciális előírásokat rögzítik. Megismerhettük már az építési engedélyek hatályával kapcsolatos könnyítéseket, illetve a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket csökkentő rendelkezéseket. A 2020. május 18-ától hatályos rendelkezések beleillenek ebbe a sorba, hiszen a veszélyhelyzet időszakára szólnak, de ki is lógnak ebből, hiszen nem a könnyítést, hanem lényegben egy eljárási típus megszüntetését rögzítik. Egy elektronikus bejelentés helyettesítheti az építési engedélyezési eljárást. A 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet - a veszélyhelyzet megszüntetésével - 2020. június 18-án hatályát vesztette, de az ellenőrzött bejelentés nem szűnt meg, az előírásai törvényi szabályozást kaptak. Jelen cikkben a 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelettel bevezetett, veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentésről olvashatnak.

A 177/2020. (V. 4.) Korm. rendelet átmentileg módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendeletet. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes műszaki megoldások időszakos felülvizsgálatát nem kell végrehajtani.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A településképi és településrendezési eljárások jelentős részében nem lehetett elkerülni a tervezőkkel, építtetőkkel, partnerekkel való személyes egyeztetést, illetve a lakossági fórumok megtartását, amelyek a kihirdetett veszélyhelyzet miatt eddig komoly akadályba ütköztek. A Kormány az eljárások akadálytalan és biztonságos folytatása érdekében, a veszélyhelyzet idejére kötelezővé tette a településképi és településrendezési eljárások során az elektronikus ügyintézés alkalmazását.

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben a veszélyhelyzet idejére meghatározott, a közigazgatási perekre vonatkozó határidő számítás egyes kérdéseiről az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében az 1/2020.(IV.23.) KK véleményt alkotott.

Úgy gondoljuk, hogy sokaknak eszükbe jut a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzetben, hogy szívesen segítenének a rászorulókon. Valaki a szomszédjának vásárol be, valaki az utazásban segít, de az is érték, ha az emberi kapcsolatainkat igyekszünk rendezni: megkérdezzük, hogy a másiknak van-e esetleg valamire szüksége. Az önkormányzatok különösen nehéz helyzetben vannak, mert egy előre nem látható, és jelentős feladatot kaptak, de az anyagi lehetőségeik végesek. Aki akar, most tud tenni azért, hogy a településén jobb ellátást kapjanak azok, akik erre rászorulnak.

A közigazgatásban 2016. január 1-jétől vezették be a függő hatályú döntést új jogintézményként. Az új típusú döntés még a Ket. (2004. évi CXL. törvény) rendelkezéseibe került be, majd az Ákr. (2016. évi CL. törvény) is átvette. Az Országgyűlés 2020. áprilisában döntött a függő hatályú döntés teljeskörű megszüntetéséről, így egy átmeneti időszakot követően ilyen típusú határozatot már nem kell a hatóságoknak meghozniuk. Várhatóan a jogintézmény kivezetése nyomán szomorkodó, könnyes szemű építésügyi hatósági ügyintézővel nem lehet majd találkozni.