A vízügyi, vízvédelmi hatósági jogköröket a katasztrófavédelmi hatóságok gyakorolják

Szerző: Jámbor László

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:39

Közzétéve: 2014.10.01. 10:42

A Kormány döntése értelmében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezetében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, az Országos Vízügyi Hatóság (OVH) 2014. szeptember 10. napján megszűnt. Az OVH jogutódjaként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez került a vízügyi hatósági és szakhatósági, továbbá a vízvédelmi hatósági és szakhatósági jogkör.

Részletek »

Termék vásárlása: módosult a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2014.09.28. 12:05

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek vonatkozó jótállási kötelezettséget szabályozza. A 2014. évi változásokból ez a jogszabály sem maradt ki, ráadásul két lépcsőben lépnek hatályba a módosítások: a jótállás gyakorlására vonatkozó előírások 2014. április 9-i változtak meg, míg a jótállással értett termékek felsorolását szeptember 15-i hatállyal egészítették ki.

Részletek »

14 napos elállási szabály az építőiparban

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2014.09.28. 11:46

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Fogyasztói szerződés rendelet) részletesen tartalmazza egyebek mellett a fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat. A kivitelezési szerződések esetében 2014. június 13. napjától kötelező tartalmi elem lett a 14 napon belüli munkakezdés kikötése, ellenkező esetben a kivitelezőnek várnia kell két hetet a munka megkezdésével. Az alábbi tájékoztatóban azt járom körül, hogy milyen kivitelezési szerződéseknél és milyen feltételek mellett érvényesül a 14 napon belüli elállás szabálya.

Részletek »

Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek jótállási kötelezettségei

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.28. 11:31

Közzétéve: 2014.09.28. 11:31

A lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek részére fontos előírásokat tartalmaz a módosított 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. A kötelező jótállás és a szigorúbb szerződési követelmények is csak akkor érvényesülnek, ha a céggel szerződő fél fogyasztónak minősül. Jelen tájékoztatóban a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2014. április 9. napjától hatályos változásait mutatom be.

Részletek »

Kötelező jótállás a közhasználatú épületekre. Egyes épületszerkezetekre szavatosság helyett 5 év és 10 év a jogszabályi jótállás időtartama

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2014.09.28. 11:27

A köztudatban a lakásépítések három éves jótállása, és az egyes építési termékekre vonatkozó öt és 10 éves szavatosság él. A 2014. március 15-e és a 2014. április 9-e után kötött szerződések esetében már egyik határidő sem alkalmazandó, illetve nem a korábbi szabályoknak megfelelően. Az alábbiakban a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításának és a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet hatályon kívül helyezésének a következményeit foglalom össze.

Részletek »

A Miniszterelnökség budavári elhelyezésének beruházása kiemelt jelentőségű ügy

Szerző: Jámbor László

Utolsó frissítés: 2018.09.09. 17:16

Közzétéve: 2014.09.27. 08:42

A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek lettek. A 227/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben találhatjuk meg, hogy a beruházáshoz kapcsolódó eljárásokban milyen speciális rendelkezéseket lehet alkalmazni. Érdekesség, hogy például az ügyben nem lesz tervpályázati eljárás és építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény sem, továbbá a megvalósítás során az OTÉK-tól és az Országos Tűzvédelmi Szabályzattól is el lehet térni.

Részletek »

Az építtető feladatai az elektronikus építési naplóval kapcsolatosan

Szerző: Birkás Zoltán

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2014.09.26. 13:20

Az e-építési napló bevezetése nehezen megoldható és időigényes feladat elé állítja az építtetőt. Miután megkaptuk az építési engedélyt, szembesülni fogunk azzal, hogy a jogszabály az építtetőt kötelezi arra, hogy az elektronikus építési naplót készenlétbe helyezze (aktiválja). A jogszabályok áttanulmányozása mellett azonban sok olyan praktikus tudnivaló van, amelyek ismeretében az építtető rengeteg időt és bosszúságot elkerülhet. Birkás Zoltán (Fre-Fre Kft.) összeállítása gyakorlati tanácsokkal segíti az építtetői kötelezettségek teljesítését.

Részletek »

Fizetni kell az e-építési napló használatáért

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.10.01. 10:43

Közzétéve: 2014.07.18. 19:17

2014. július 1-jét követően már fizetni kell akkor, ha elektronikus építési naplót kötelező az adott beruházás tekintetében vezetni. Az általános építmények (a nem sajátos építmények) tekintetében határozott meg a Kormány egy ún. rendszerhasználati díjat, amelyet az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően kell megfizetni. A rendszerhasználati díj összege a számított építményértéktől függ.

Részletek »

Bekerült az Építési törvénybe a telekalakítási eljárás módosításának felhatalmazása

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:39

Közzétéve: 2014.07.16. 07:29

Az Építési törvény tartalmazza azokat a felhatalmazásokat, amelyek alapján a Kormány, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter elfogadhatja a telekalakítási eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. A felhatalmazó rendelkezések közül hiányzott egy fontos elem, amelyet az Országgyűlés az Építési törvény legutóbbi módosításával pótolt.

Részletek »

Közlekedési építmények tekintetében csak 2015. január 1. napjától kell elektronikus építési naplót vezetni

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.28. 12:08

Közzétéve: 2014.07.02. 17:12

A közlekedési építményekre – a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében megjelölt sajátos építményfajták mellett – 2014. július 1-jétől kellett volna elektronikus építési naplót vezetni. A Kormány döntése értelmében a közlekedési építményekre még nem kell elektronikus építési naplót vezetni.

Részletek »

A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2014.06.12. 15:21

A Kormány átalakításának kezdő lépései két jogszabályban találhatók meg. Először az Országgyűlés a 2014. május 26-i ülésnapján elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt, amely csak a minisztériumok elnevezését tartalmazza. Ezt követően a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg az a kormányrendelet, amely az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét határozza meg. A jogszabályok szerint a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lett a felelős.

Részletek »

Termék vásárlása: szavatossági és jótállási igények érvényesítésének új szabályai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.09.28. 08:59

Közzétéve: 2014.06.12. 11:22

Az építőipar szereplői számára is lényeges jogszabály a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet, hiszen meghatározza, hogy egy termék megvásárlása esetében az igényérvényesítésre milyen kötelező előírásokat kell betartania az eladónak. Fontos, hogy ezek az előírások is csak a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések tekintetében alkalmazandók. A jogszabályt tehát az építőipari cég vásárlása során nem, de a magánszemély megrendelő és az üzlet közötti szerződések esetében érvényesül.

Részletek »

A Miniszterelnökséghez került az építésügy

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2014.06.11. 09:23

Megjelent a Magyar Közlöny 79. számában az a kormányrendelet, amely alapján a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy felügyelete. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lesz a felelős.

Részletek »

A tervező felelőssége a felvonók tervezése során

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2014.06.10. 17:32

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet részletesen meghatározza azokat a szempontokat, amelyekért a tervezőt teszi felelősség. Fontos kiemelni, hogy a 2014. június 4-éig hatályos 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet műszaki biztonsági követelmények betartására a tervezők tekintetében semmilyen tételes követelményt nem tartalmazott.

Részletek »

A felvonók engedélyező hatóságai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.07.02. 17:12

Közzétéve: 2014.06.10. 17:30

A felvonókkal kapcsolatosan a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet rendezte a korábban nem teljesen egyértelmű hatásköröket is. Ennek megfelelően változott például az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 8. és 9. melléklete az építésügyi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóság és a szakhatósági dokumentáció tekintetében. A felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – attól függően, hogy hol létesítik a berendezést – az építésügyi engedélyezési hatósági feladatokat és szakhatósági feladatokat is ellát.

Részletek »

A felvonók üzemeltetésére vonatkozó új rendelkezések

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2014.06.12. 15:31

Közzétéve: 2014.06.10. 17:29

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet az engedélyezési eljárás mellett módosította az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat is. Egyebek mellett a liftek üzemeltetőjének fontosabb kötelezettségeit, a karbantartásra vonatkozó előírásokat és a gépkönyv vezetésének szabályait is ez a 2014. június 5. napjától hatályos jogszabály tartalmazza. Az új jogszabály bevezeti a húszévenkénti szabványossági felülvizsgálatot is.

Részletek »

A felvonókra vonatkozó új jogszabály: a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.10.23. 16:37

Közzétéve: 2014.06.10. 17:26

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet teljes körűen újraszabályozza a felvonók, a mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezését, felügyeletét, nyilvántartását, ellenőrzését, üzemeltetését, és a műszaki-biztonsági követelményeket. Az ellenőri jogosultság megszerzése és a felvonók létesítését, felülvizsgálatát végző cégek működési feltételei is módosultak. Az új jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg (2014.06.05.) több kormányrendeletben érdemi változás történt.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt