A 177/2020. (V. 4.) Korm. rendelet átmentileg módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendeletet. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes műszaki megoldások időszakos felülvizsgálatát nem kell végrehajtani.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A településképi és településrendezési eljárások jelentős részében nem lehetett elkerülni a tervezőkkel, építtetőkkel, partnerekkel való személyes egyeztetést, illetve a lakossági fórumok megtartását, amelyek a kihirdetett veszélyhelyzet miatt eddig komoly akadályba ütköztek. A Kormány az eljárások akadálytalan és biztonságos folytatása érdekében, a veszélyhelyzet idejére kötelezővé tette a településképi és településrendezési eljárások során az elektronikus ügyintézés alkalmazását.

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben a veszélyhelyzet idejére meghatározott, a közigazgatási perekre vonatkozó határidő számítás egyes kérdéseiről az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében az 1/2020.(IV.23.) KK véleményt alkotott.

Úgy gondoljuk, hogy sokaknak eszükbe jut a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzetben, hogy szívesen segítenének a rászorulókon. Valaki a szomszédjának vásárol be, valaki az utazásban segít, de az is érték, ha az emberi kapcsolatainkat igyekszünk rendezni: megkérdezzük, hogy a másiknak van-e esetleg valamire szüksége. Az önkormányzatok különösen nehéz helyzetben vannak, mert egy előre nem látható, és jelentős feladatot kaptak, de az anyagi lehetőségeik végesek. Aki akar, most tud tenni azért, hogy a településén jobb ellátást kapjanak azok, akik erre rászorulnak.

A közigazgatásban 2016. január 1-jétől vezették be a függő hatályú döntést új jogintézményként. Az új típusú döntés még a Ket. (2004. évi CXL. törvény) rendelkezéseibe került be, majd az Ákr. (2016. évi CL. törvény) is átvette. Az Országgyűlés 2020. áprilisában döntött a függő hatályú döntés teljeskörű megszüntetéséről, így egy átmeneti időszakot követően ilyen típusú határozatot már nem kell a hatóságoknak meghozniuk. Várhatóan a jogintézmény kivezetése nyomán szomorkodó, könnyes szemű építésügyi hatósági ügyintézővel nem lehet majd találkozni.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény az utóbbi időben többször is kiegészült, azzal a céllal, hogy a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítását egyszerűsítse. Az új előírások a beruházást akadályozó körülmények közül két fontos esetet szabályoznak.

Általános szabály a Polgári Törvénykönyvben, hogy a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A felelősségbiztosítás akkor téríthet, ha a tervező, a mérnök a kár okozásáért felelős (szakmai műhiba)! A koronavírus egy világjárvány, mely rendkívüli állapotokat eredményezett, ezért a felelősségbiztosítás biztosítottja nem felelős, így a biztosításnak közvetlen, a járvánnyal összefüggő térítési relevanciája nincs.

A Városligetben zajló beruházások időről időre politikai csatározások tárgyává válnak. 2013 óta folyamatosan változó jogszabályi környezetben zajlanak a munkálatok. Az Országgyűlés a Városliget törvény (2013. évi CCXLII. törvény) elfogadásával az építésügyi követelmények meghatározásának jogát a kerületi önkormányzattól a Fővárosi Önkormányzathoz telepítette át, és több lényeges előírás törvényi szabályozást kapott. A legfrissebb, 2020. májusi törvénymódosítás éppen a Fővárosi Önkormányzat egyik rendeletét írná felül. Az alábbi tájékoztatóban a főpolgármestert is érintő, a veszélyhelyzet miatti, de visszavont törvénymódosítási javaslatot is érintjük.

A készenlétbehelyezési folyamat egyszerűsítésének és más új fejlesztéseknek köszönhetően egyre könnyebbé válik az elektronikus építési napló használata. A változások elsősorban a lakossági építtetők számára jelentenek könnyebbséget, de a kivitelezők, a műszaki ellenőrök és a hatósági szereplők számára is még jobban kezelhető lesz a felhasználóbarát rendszer.

Megszűnt a 2020. március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet értelmében a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is működnek, azonban továbbra is be kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek a járványügyi helyzetben a bírósági munkatársak és az ügyfelek egészségének védelmét szolgálják.

A Kormány 2020. március 24-ei hatállyal újabb könnyítésekről döntött a nehéz gazdasági helyzetbe került adózók ellehetetlenülésének elkerülésére. Ez több ponton is lehetőséget ad az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvénytől való eltérésre.

Egyetlen beruházónak sem ismeretlen probléma, hogy az építkezés során óhatatlanul is igénybe kell venni a közterületet: például állványokat kell felállítani, deponálni kell az építési anyagot, darut kell építeni. A közterület használatára vonatkozó eljárás lefolytatására és a közterület-használati díjak megállapítására vonatkozó részletszabályokat az érintett önkormányzat jogosult rendeletében rögzíteni. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy egyes beruházásokat kiemel az önkormányzati rendeletek szabályozási köréből, és kimondja, hogy bizonyos esetekben a közterület használatáért nem kell díjat fizetni.

Az utóbbi időszakban az építésügyi hatóságok és a polgármesterek között gyakori vitát generált, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a rendeltetésmódosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása. Mivel a kérdés nem volt egyértelműen eldönthető, ezért a hatóságok már régóta várták azt a jogszabályt, ami rendezi ezt a kérdést. Ez a jogszabály a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2019. február 12-én hatályba lépett módosítása az építésügyi hatóság által kiállítandó hatósági bizonyítványokra (és az eljárásra) vonatkozó olyan új részletes szabályokat tartalmazott már, mely egyértelmű és világos keretek közé kívánta szorítani az egyre nagyobb számban előforduló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásokat, melyek épületek meglétének és elbontásának igazolása céljából kerültek kiadásra. A gyakorlatban a továbbiakban is felmerült problémákat a jogalkotó a 2020. március 18-ától hatályos módosítással rendezte.

Az építésügyi igazgatási feladatok 2013. márciusi átszervezése és az „új” hatóságok működésének megkezdése után már meg is jelentek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) alapján lefolytatott egy-egy lényeges eljáráshoz köthető új szabályokat állapítanak meg. Remélhetőleg megszűnnek azok az esetek, amikor a használatbavételi engedély után még hatósági bizonyítványt is be kellett szerezni az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez.

A 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban azonban kérdéses, hogy mi a helyzet azokkal a döntésekkel, amelyek még a hatásköri átalakítást megelőzően indultak. Ezeknél az ügyeknél van-e fellebbezési lehetőség? Táblázatos formában foglaltuk össze a lehetőségeket.

Az elmúlt hónapokban hatályba lépett új jogszabálymódosításokkal a Kormány jelentősen átszervezte az építésügyi hatóságok rendszerét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött építésügyi rendszer egyszerűsítése és átszervezése 2020. március 1. napjával végéhez ért a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetésével. Az eljárásjogi új szabályok a területrendezésre és tervtanácsi eljárásokra vonatkozó jogszabályokban is átvezetésre kerültek.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.

Jelentősen átszervezték 2020. március 1-től az építésügyi hatósági rendszert. A 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet – az építésügyi hatóságok átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek mellett – módosította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet is. A Reklám-elhelyezési rendeletben a reklámok elhelyezésével kapcsolatos módosításokat is találunk.