A koronavírus miatt rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el a bíróságokon (Frissítés: 2020.03.20.)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2020.03.23. 10:04

Közzétéve: 2020.03.17. 19:11

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.


Magyar Közlöny: 2020. évi 42. szám
Új jogszabály: 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet
Hatály: 2020. március 15.
 

Rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15. napjától


A Kormány 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én, 15 órakor léptette hatályba Magyarország egész területére a veszélyhelyzetet. A vészhelyzet során elrendelt konkrét intézkedéseket újabb jogszabályok határozzák meg, ezek közé tartozik 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet is.

A Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára figyelemmel a 2020. március 15-én hatályba lépett kormányrendelettel rendkívüli ítélkezési szünet került elrendelésre [45/2020. (III. 14.) Korm. rend. 1. §].

Az ítélkezési szünet általános rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza. Az ítélkezési szünettel kapcsolatban problémaként az merül fel, hogy a Korm. rendelet nem töltötte ki tartalommal, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet mit jelent. Az a gyakorlat számára mindenképpen bizonytalanságot okoz, hogy a Pp. a nyári és a téli ítélkezési szünetet szabályozza, a rendkívüli ítélkezési szünet fogalma nem szerepel a jogszabályban. Azokban az ügyekben, ahol még a régi Pp. (a 2018. január 1. napjától hatályon kívül helyezett polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény) alkalmazandó, ott méginkább érdekes a helyzet, mert a régi Pp. ítélkezési szünetről nem, csak törvénykezési szünetről rendelkezik.
 

A rendkívüli ítélkezési szünet következményei vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnökének határozatára (OBHE határozat) van szükség, mert a közeljövőben nem várható az eljárási törvény(ek) módosítása. Emiatt érdemes a birosag.hu oldalon megjelenő közleményeket is figyelemmel kísérni.


A nyári és téli ítélkezési szünet minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka. A Kormány rendkívüli ítélkezési szünetet hirdetett ki, de az eljárási szabályok részben megegyeznek a nyári és téli ítélkezési szünetre vonatkozó előírásokkal, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama más, és jelenleg csak a kezdő dátumot ismerjük: 2020. március 15.

Az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések a polgári perekben


Az ítélkezési szünet időszakában nem kerül sor bírósági tárgyalásokra, valószínűleg a már kitűzött tárgyalásokat sem tartják meg [2016. évi CXXX. tv. 148. § (1) bek.]. Azokban az ügyekben, ahol a tárgyalás már ki van tűzve vagy a tárgyalás kitűzésének nem lenne akadálya, ott sor kerülhet az eljárás félbeszakadásának megállapítására is [2016. évi CXXX. tv. 119. § (1) bek. e) pont].

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35.SZ/2020. (III. 15.) számú határozata szerint a bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünet alatt nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést sem. A személyes jelenlétet igénylő halaszthatatlan eljárási cselekményeket lehetőség szerint távmeghallgatás útján kell lefolytatni.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 37.SZ/2020. (III. 17.) számú határozatában rögzítette a határidők számítását: az órákban, napokban, munkanapokban meghatározott határidők március 15-ével megszakadnak, és a rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követő napon újrakezdődnek. Ha például a peres fél 8 napos határidőt kapott a szakértői véleménnyel kapcsolatos észrevételek megtételére úgy, hogy azt 2020. március 17-én kellett volna megtennie, akkor a mulasztása nem következik be a rendkívüli ítélkezési szünet megszüntetését követő 8 nap elteltéig. Ha az újrakezdés alatt az OBHE határozat csak a számolás újraindítását érti, akkor csak 2 nap lesz a beadvány benyújtására a ítélkezési szünet lejártát követően, hiszen ennyi maradt még az ítélkezési szünet elrendelését megelőzően a határidőből.

Ez részben eltér a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseitől, mert a Pp. szerint ha a határidő lejárta az ítélkezési szünet időtartamára esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le [2016. évi CXXX. tv. 148. § (2) bek.; [2016. évi CXXX. tv. 146. § (5) bek.].


Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 37.SZ/2020. (III. 17.) számú határozat kimondta, hogy ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a rendkívüli ítélkezési szünet alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha pedig még ez a nap is a rendkívüli ítélkezési szünet idejére esik, a határidő a rendkívüli ítélkezési szünetet követő első napon jár le. Az építésügyben ilyen határidőre példa lehet, ha ingatlan adásvételi szerződés megtámadására vonatkozó kereseti kérelmet kellene benyújtani, és mondjuk a feltűnő értékaránytalanság felismerésére 2019. márciusában került sor.

A fenti (dőlt betűvel is jelzett) számítási módot már másnap felülírta a 39.SZ./2020. (III. 18.) OBHE határozat. Ez arról szól, hogy hatályon kívül helyezte a 37.SZ/2020. (III. 17.) OBHE határozat I. pontját, amelyben a határidők számítását szabályozta. A hatályon kívüli helyezés oka, hogy „a civilisztikai ügyszakokban a határidők számítására normatív szabályozás készül”. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg hamarosan törvényben rendezik a határidők számítását illetően, amelyet legkésőbb a veszélyhelyzet megszüntetésének napjáig kellene hirdetni.

Az ítélkezési szünet rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,
b) a felek ezt közösen kérték, vagy
c) törvény azt kizárja [2016. évi CXXX. tv. 148. § (3) bek.].

Ha az ítélkezési szünet időtartama alatt a félnek vannak kötelezettségei, erre a bíróságnak a felet külön is figyelmeztetni kell [2016. évi CXXX. tv. 148. § (4) bek.].

Az építésügyi polgári pereket érintő soron kívüli eljárásra sor kerülhet például az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása  [2016. évi CXXX. tv. 104. § (1) bek.]. Előzetes bizonyításnak van helye az érdekelt fél kérelmére a per megindítása előtt vagy annak folyamatban léte alatt - a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően -, egyebek mellett akkor, ha a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna [2016. évi CXXX. tv. 334. § a) pont; 2016. évi CXXX. tv. 338. §]. Előzetes bizonyítás tipikusan a kivitelezési szerződések hibás teljesítésének bizonyítása esetében merülhet fel, annak érdekében, hogy a hibát a szakértő meg tudja állapítani, és a javítási munkálatokat minél előbb el lehessen kezdeni.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 37.SZ/2020. (III. 17.) számú határozat alapján egyébként a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatt az egyes ellátandó feladat minden olyan ügybeli intézkedés megtétele bíróságon kívüli munkavégzés keretében, amely nem igényli tárgyalás tartását, így különösen
a) keretlevél visszautasítása,
b) kereset közlése,
c) hiánypótlási felhívás,
d) ideiglenes intézkedés,
e) végrehajtás felfüggesztése tárgyában döntéshozatal,
f) írásbeli ellenkérelem elmulasztása következményeinek alkalmazása,
g) perfelvételi szakban a perfelvételi tárgyalás kivételével bármely eljárási cselekmény foganatosítható,
h) érdemi tárgyalás szakában a tárgyalást nem érintő eljárási cselekmények foganatosítása.

Valamennyi ügyre vonatkozó speciális eljárási szabály, hogy a bíróság az áttétel tárgyában (ha nem megfelelő bíróságon nyújtották be a keresetet), vagy éppen a bíró kizárása ügyében is soron kívül kell eljárni [2016. évi CXXX. tv. 174. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 18. § (4) bek.].

A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perben, a birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság szintén soron kívül határoz. Ezekben az esetekben a bíró szükség esetén a feleket meghallgatja, de valószínűsíthetően erre – a veszélyhelyzet miatt – csak a legritkább esetben kerül majd sor [2016. évi CXXX. tv. 567. § (1) bek.].

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pernek azt nevezzük, amikor a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a bíróság szintén soron kívül jár el A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben a bíróság soron kívül jár el [2013. évi XXXIV. tv. 8/A. §; 2013. évi XXXIV. tv. 8/G. § (1) bek.]. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per, és a végrehajtási igényper esetében is soronkívüli a bírósági eljárás [2016. évi CXXX. tv. 533. §; 2016. évi CXXX. tv. 558. §].

Közigazgatási peres eljárásban a keresetet az ítélkezési szünet alatt is be kell adni!


A közigazgatási peres eljárásban a Pp. (vagyis a fentiekben ismertetett) előírásait kell alkalmazni egy nagyon lényeges eltéréssel: a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti [2017. évi I. tv. 36. § (1) bek. f) pont; 2017. évi I. tv. 36. § (4) bek.]. Főként a 2020. március 1. napját követő, új jogorvoslati rendszerben oda kell figyelni arra, hogy a hatósági döntéssel szembeni kereset határidőben benyújtásra kerüljön. Jelenleg a közigazgatási határozatok még megszülethetnek, és azokkal szemben 15 napon belül be kell adni a keresetet még a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatti is.

Ahogy láthattuk, a bíróság a határidőben benyújtott keresettel sem köteles foglalkozni az ítélkezési szünet alatt. Az ideiglenes intézkedésre és az előzetes bizonyításra sem a Pp. előírásait kell alkalmazni, és a Kp. előírásaiban nem találunk soron kívüli eljárásra vonatkozó kötelezést, így ezeknél – a Pp. alapján soron kívüli kérelmekkel – sem biztos, hogy történik bírósági döntés [2017. évi I. tv. 36. §; 2017. évi I. tv. 54-55. §].

A helyzetet csak fokozza, hogy a közigazgatási és munkaügyi perekben 2020. április 1-től egyébként is jelentős változás következik be, így várható, hogy a közigazgatási ügyek feltorlódnak majd az elkövetkezendő pár hónapban.

A RENDKÍVÜLI ÍTÉLKEZÉSI SZÜNET MIATTI, A KÖZIGAZGATÁSI PERES ELJÁRÁSOKBAN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEKKEL IS FOG FOGLALKOZNI A 2020. MÁRCIUS 24-I, ONLINE ÚTON KÖZVETÍTETT SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSÜNK.


 

Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól


Online közvetített továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára

 

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Az online közvetített előadásokkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.


A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:

  • Milyen „beleszólása” van a szomszédnak az egyszerű bejelentéssel vagy az építési engedéllyel folytatandó építkezésbe?
  • Mit jelent az illeszkedés követelménye?
  • Lehet-e a negatív településképi véleménnyel szemben jogorvoslattal élni?
  • 2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok? Milyen utat jár be a hatósági döntéssel kapcsolatos kereset?
  • Hogyan történik 2020. márciusától a fennmaradási engedélyezési eljárás?
  • Milyen feltételek mellett lehet a közigazgatási bíróságtól azonnali jogvédelmet kérni?
  • Egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében lehet-e közigazgatási bírósághoz fordulni?


AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

IDŐPONT: 2020. MÁRCIUS 24., 13.30-TÓL 19.10-IG

 

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ1,5 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)

ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ8 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat) 


A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt