Veszélyhelyzet - A kihirdetett veszélyhelyzetek felsorolása, veszélyhelyzeti rendelkezések

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2023.01.21. 13:50

Közzétéve: 2023.01.08. 16:55

 

A veszélyhelyzet Alaptörvény szerinti fogalma


Az Alaptörvény kilencedik módosításával került sor a különleges jogrend alkotmányos szabályozásának reformjára. A 2022. november 1. napjától hatályos előírások egyebek mellett pontosították a védelemmel és biztonsággal összefüggő alkotmányos kötelezettségeket, valamint a korábbi hat helyett[1] három esetkörre szűkült a különleges jogrend.

Az Alaptörvény szerinti ún. különleges jogrend esetkörei
- Hadiállapot (49. cikk)
- Szükségállapot (50. cikk)
- Veszélyhelyzet (51. cikk)

Látható, hogy a veszélyhelyzet az ún. különleges jogrendek közé tartozó olyan jogintézmény, amely nem fegyveres konfliktushoz, vagy az állam elleni fegyveres támadáshoz kapcsolódik. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozó fontosabb szabályokat az Alaptörvény, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) tartalmazza.

Lényeges, hogy az Alaptörvény szerinti veszélyhelyzetről csak akkor beszélhetünk, ha azt a Kormány kihirdette. A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény - különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség - esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1) bek.].

 

A veszélyhelyzetre vonatkozó fontosabb előírások


A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki. A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll (erről a felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt) [Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (2)-(4) bek.].

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (2) bek.].

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg [Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (5) bek.].

A Kormány a veszélyhelyzetet megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (4) bek.].
 

A veszélyhelyzeti rendeletalkotás


A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) bek.]. Ez azért lényeges, mert egyébként a Kormánynak nincs jogosultsága arra, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témakörökben rendeletben alkosson jogszabályt.

Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti [Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (5) bek.]. Ha a Kormány a veszélyhelyzeti rendeletben foglalt előírásokat fenn kívánja tartani, és ez törvényalkotási hatáskör, akkor arra csak az Országgyűlés által elfogadott törvényben van lehetőség.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozhatja meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].
 

Kihirdetett veszélyhelyzetek


 

 

Indok

Kezdő nap (jogszabály)

Utolsó nap (jogszabály)

Kapcsolódó Építésijog.hu tájékoztatók

Első

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2020.
március 11.

(40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet)

2020.
június 17.

 

(2020. évi LVII. törvény)

Veszélyhelyzet miatti ellenőrzött bejelentés (építés) - 2020.05.18 - 2020.06.17.

 

Második

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2020.
november 4.

 

(478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet)

2021.
február 7.

 

(26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet)

A 300 és 1000 négyzetméter közötti, egyszerű bejelentéses lakóépületekre vonatkozó szigorúbb előírások

Harmadik

koronavírus-járvány (Covid-19, SARS-CoV-2)

2021.
február 8.

 

(27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet)

2022.
május 31.

 

(181/2022. (V. 24.) Korm. rendelet)

2022 februárjában is meghosszabbították egyes építési engedélyek hatályát

 

Az építtető dönthet a veszélyhelyzet időtartama alatt kiadott tűzvédelmi követelmények alkalmazásáról

 

Negyedik

Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus (orosz-ukrán háború)

 

2022.
május 25.

 

 

(180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet)

2022.
november 1.

 

 

(423/2022. (X. 28.) Korm. rendelet)

 

Ötödik[2]

Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus (orosz-ukrán háború)

 

2022. november 1.

 

 

(424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet)

2023. május 29. (jelenleg hatályos jogszabály szerint)

 

(479/2022. (XI. 28.) Korm. rendelet)

 

 

 

Veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenység tudomásulvételi eljárás


Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat, átalakításokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.

A tudomásulvételi eljárási szabályokat 2014. március 14-ig a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról szóló 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet is meghatározott (részben egyébként a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályaival átfedésben). 2014. március 15. napjától kizárólag az Eljárási kódexben találhatjuk meg a veszélyhelyzet esetén végzett építési tevékenységek tudomásulvételi eljárás szabályait.

Lásd még: Összehangolt védelmi tevékenység

 

[1] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítását megelőzően a különleges jogrend az alábbi esetkörökből állt:
- Rendkívüli állapot (48. és 49. cikk)
- Szükségállapot (48. és 50. cikk)
- Megelőző védelmi helyzet (51. cikk)
- Terrorveszélyhelyzet (51/A. cikk)
- Váratlan támadás (52. cikk)
- Veszélyhelyzet (53. cikk)

 

[2] A Harmadik és a Negyedik Veszélyhelyzet lényegében ugyanaz az időszak. Az Alaptörvény kilencedik módosítása miatt, jogtechnikailag volt indokolt a Negyedik Veszélyhelyzet 2022. november 1. napjával történő megszüntetése, és ezzel egyidejűleg az Ötödik Veszélyhelyzet kihirdetése.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt