EZT OLVASTA MÁR?
×

Újabb OTÉK módosítás. Akár engedélyezési eljárás nélkül is épülhetnek a nemzetbiztonsági célú építmények

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2015.09.24. 14:27

Közzétéve: 2015.09.24. 14:27

Magyarországon válsághelyzet került kihirdetésre az országban és Európában tapasztalható tömeges bevándorlásra tekintettel. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a határ menti területeken elengedhetetlen a menekültek ideiglenes elhelyezését biztosító építmények megépítése, működtetése. Mivel rendkívüli helyzetről van szó, és az építmények szükségességét, kialakítását, helyét mindig az adott helyen kialakuló helyzet befolyásolja, így szükségszerűvé vált az építésügyi jogszabályok módosítása, melyet a Kormány a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelettel végzett el.


Magyar Közlöny: 2015. évi 127. szám
Érintett jogszabály: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet, 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet
Hatályos: 2015. szeptember 15.

1.
Befogadó állomások telkei különleges területek


Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint a városok és a községek igazgatási területeit építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekbe (területfelhasználási egységbe) kell sorolni. Ezen területeken belül az OTÉK különböző építési övezeteket, övezetek állapít meg, melyből az egyik ilyen építési övezet, a beépítésre szánt területen belül a különleges terület.

A különleges területek azok a területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Ezen területek csoportjába sorolta a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkeket. Ezen telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál el lehet térni az OTÉK előírásaitól, és a telek beépítettsége elérheti a maximális 100 %-os mértéket is. A válsághelyzetben építendő építmények kialakításával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy azok kiépítésénél a vonatkozó szabályoktól eltérően, azokat figyelmen kívül hagyva valósíthatóak meg. Ez a rendkívüli eljárás azért indokolt, mivel egy válsághelyzet egy olyan havária, amely nem tud igazodni a hosszabb távú terveken és a rendes jogrendben kialakított településrendezési szabályokhoz, általánosságban az az ilyen helyzetben szükséges gyors cselekvést csak akadályozná [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 24. § (3)-(4) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 1.§].

2.
Nemzetbiztonsági célú építmények fogalmát már rögzíti jogszabály


Egy korábbi tájékoztatónkban jeleztük, hogy jogalkalmazási problémákat jelenthet az, hogy nincs jogszabályi meghatározása annak, hogy a nemzetbiztonsági célú ideiglenes befogadó állomások nemzetbiztonsági építménynek minősülnek. A 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet a fogalmi hiányosságot is pótolta.

Az, hogy a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatos építmények, illetve azok létesítéseinek speciális feltételeit különleges előírások teszik lehetővé a településrendezéssel kapcsolatos szabályokban még csak részleges szabályozásnak minősül, hiszen ez csak a telekre vonatkozó beépítési szabályok megállapítására, avagy azoktól való eltérésre ad felhatalmazást. A különleges területen felépítendő építményeket, melyek a válsághelyzet kezelésének céljából épülnek, a nemzetbiztonsági célú építmények kategóriájába sorolták be az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet kiegészítésével. A nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttesek körébe tartozik először is a nemzetbiztonsági szolgálatok által használt, vagy e célból létesített épület, épületegyüttes, avagy terület, amely felett a tulajdonosi, vagyonkezelői jogot, valamint a tulajdonosi joggyakorlóval, illetve vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják. Másodszor, hogy a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló építmények is ebbe a csoportba tartoznak [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/B. § (1a) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 3. § (1) bek.].

3.
A nemzetbiztonsági célú építmények speciális engedélyezési eljárása


A Kormány a nemzetbiztonsági célú építményekkel kapcsolatos építési engedélyezési eljárás során az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21) Korm. rendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az építési engedélyezési eljárással kapcsolatos hatósági jogkört a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának vezetője gyakorolja az említett építményekre vonatkozóan (állandó jelleggel, tehát a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartamán kívül sem az általános építésügyi hatóság jár el) [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/B. § (2)-(3) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

A módosító kormányrendelet kitért a nemzetbiztonsági célú építmények engedélyezési eljárása során a betartandó különleges eljárási cselekmények, valamint a kialakított átmeneti szállás jellegű, a tömeges bevándorlás során érkezett személyek elhelyezését szolgáló épületek kialakításának főbb előírásaira is.

4.
Akár engedélyezési eljárás nélkül is felépülhetnek a befogadó állomások


Az építési engedélyezési eljárás során, az építésügyi hatóságnak három napon belül helyszíni szemlét kell tartania és a szemlén résztvevő szakhatóságnak az állásfoglalását elektronikus úton, helyben, ha ez nem lehetséges, akkor a szemlét követő napon kell megadnia. Egyben rögzítésre került, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) előírása szerint az engedélyezési eljárás úgy is lefolytatható, hogy a településrendezési eszközök eltérő szabályokat írnak elő. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha az engedélyezési eljárást a hatályos településrendezési eszköz meggátolná, úgy azt a hatóság figyelmen kívül lehet hagyhatja. Amennyiben pedig jogszerűtlen építési tevékenységgel valósul meg a fenti építmény, úgy az Eljárási kódexben, a vészhelyzet esetén történő tudomásulvételi eljárást kell alkalmaznia az eljáró hatóságnak. A tudomásulvételi eljárás lehetővé tételének indoka valószínűleg az, hogy ha nincs idő a válsághelyzetben arra, hogy az épületre engedélyezési eljárást folytassanak le, akkor a vészhelyzet esetén betartandó hatósági aktus alkalmazandó, ami a megépült épület hallgatólagos tudomásulvételével jár, építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/B. § (2)-(3) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

Fontos kiemelni, hogy a speciális eljárási lehetőségek a nemzetbiztonsági célú építmények esetében is kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartama alatt alkalmazhatók [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/B. § (3) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

Bár álláspontunk szerint az OTÉK-ban kellett volna szabályozni, mégis a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendbe került be, hogy a nemzetbiztonsági célú építményekkel szemben milyen alapvető telepítési követelmények vannak. A szállás jellegű, átmeneti tartózkodásra szolgáló építményeknek úgy kell megvalósulniuk, hogy lehetővé tegyék a pihenést (alvást), tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat. Véleményünk szerint lényeges, hogy a fenti körülírás nem határozza meg, hogy hány ellátandó menekültre kalkulálva kell az épület paramétereinek megfelelniük [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 3/B. § (4) bek.; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 3. § (2) bek.].

5.
Honvédelmi és katonai célú építmény fogalma


A Kormány egy régi hiányosságot is megszüntetett azzal, hogy a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21) Korm. rendeletbe egy új fogalmat emelt be.

Az új fogalom a honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, épületegyüttes, amelyek olyan építmények, amelyek sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport, üdülési, lakás, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. A honvédelmi és katonai célú építményhez tartoznak az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is.

A változás lényegi része, hogy mivel eddig fogalomként csak a honvédelmi és katonai célú ingatlan szerepelt, mely meghatározás tulajdonképpen a földrészletre vonatkozott, az most kiegészült a hasonló használatra szánt épületek, valamint az épületekhez, és működtetésükhöz szorosan kapcsolódó utak, vasutak és egyéb építmények fogalmával is. A módosítás gyakorlati magyarázata az lehet, hogy az ország határain létesítendő nemzetbiztonsági építményeken túl olyan épületek létesítése is indokolt, mely a válsághelyzet kezelésében résztvevő honvédség elhelyezését és logisztikai igényeit is biztosítja. Az ilyen jellegű (tehát nem feltétlenül katonai területen létesülő) épületek engedélyezésére is kiterjed mostantól a 40/2002. (III. 21) Korm. rendelet, és így az építményekkel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások hatósági jogkörét is a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának vezetője gyakorolja [40/2002. (III. 21.) Korm. rend. 2.§ 1. pont; 260/2015. (IX. 14.) Korm. rend. 2.§].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt