Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) több lényeges módosítás vezetett be. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek körének szűkítés melletti további módosításokat az alábbi cikkben mutatjuk be (például új statisztikai adatlap, engedélyezési dokumentáció tartalmának módosítása).

Az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggően több törvény módosításáról is döntött. A 2015. évi CXL. törvény – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a környezetvédelmi törvény mellett – összesen tíz jogszabályban rögzített speciális rendelkezéseket a tömeges bevándorlás esetére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is kiegészült, azzal a céllal, hogy a Kormány egyedileg, az általános előírásoktól függetlenül hozhasson döntést a nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen beruházások megvalósításáról.

Magyarországon válsághelyzet került kihirdetésre az országban és Európában tapasztalható tömeges bevándorlásra tekintettel. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a határ menti területeken elengedhetetlen a menekültek ideiglenes elhelyezését biztosító építmények megépítése, működtetése. Mivel rendkívüli helyzetről van szó, és az építmények szükségességét, kialakítását, helyét mindig az adott helyen kialakuló helyzet befolyásolja, így szükségszerűvé vált az építésügyi jogszabályok módosítása, melyet a Kormány a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelettel végzett el.

Az Eljárási kódex veszélyhelyzetben végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.