Kikerült a Méptv.-ből a stratégiai jelentőségű építési anyagok exportkorlátozása. Az teljesítménynyilatkozat új fogalma

A Méptv. módosításával megszűnt a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó különleges állami beavatkozás lehetősége. A változás hátterében uniós jogi kötelezettség áll: a korábbi szabályozás kivezetése az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletének teljes körű végrehajtásához és az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás lezárásához szükséges. A Méptv.-be bekerült a teljesítménynyilatkozat új fogalma is.

Magyar Közlöny: 2026. évi 142. szám
Módosuló jogszabály: 2023. évi C. törvény
Módosító jogszabály: 2026. évi LVII. törvény
Hatály: 2026. október 1.; 2028. január 1.

 

Az exportkorlátozó rendelkezések veszélyhelyzeti szabályozásból kerültek át a Méptv.-be

A szabályozás előzménye a 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet volt, amelyet a gazdaság újraindítása, illetve az építőipari ellátásbiztonság érdekében alkottak meg. A veszélyhelyzeti kormányrendelet az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelét előzetes bejelentési, illetve regisztrációs eljáráshoz kötötte.

A szabályozás meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosított a kivitel megakadályozására, és a magyar államot elővásárlási jog is megillette.

 

Az uniós jogba ütközött az exportkorlátozó rendszer

Az Európai Bizottság a szabályozás miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Álláspontja szerint a kivitelhez kapcsolódó bejelentési és állami beavatkozási rendszer korlátozta az áruk szabad mozgását.

Az Európai Bizottság keresete nyomán az Európai Unió Bírósága C-499/23. számú, Bizottság kontra Magyarország ügyben meghozott ítélete azt állapította meg, hogy a kialakított szabályrendszer adminisztratív terheket, büntetéseket és szállítási késedelmeket okozott, ami mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül, és ezzel közvetlenül sérti az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) áruk szabad mozgására és a közös kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezéseit, valamint az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

Az ítélet jelentősége, hogy megerősítette, hogy a tagállamok még válsághelyzetben sem hozhatnak olyan protekcionista, belső piacot korlátozó intézkedéseket, amelyek akadályozzák az alapvető árucikkek szabad áramlását az Európai Unión belül. A 2025. november 13-i ítélet teljes szövegét ITT érhetik el.

A 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendeletet ugyan az Országgyűlés 2025. július 20-ával hatályon kívül helyezte, a probléma azonban ezzel nem oldódott meg teljesen, mivel az EUB által kifogásolt szabályozási elemek egy része a Méptv.-ben tovább élt. Az Európai Bizottság ezért 2026. március 11-én az EUMSZ 260. cikke alapján hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, jelezve, hogy az EUB ítéletének végrehajtását nem tekinti teljesnek.

 

2026. október 1-jével a Méptv.-ből is törölték a stratégiai jelentőségű építési anyagok exportkorlátozását

Az Európai Bíróság döntése alapján az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a Méptv. 16. § 114a. és 114b. pontjait. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mostani módosítása kivezeti az EUB által kifogásolt szabályozási elemeket. Megszűnt a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség és az ehhez kötődő hatósági beavatkozás lehetősége, továbbá a magyar állam, illetve az erre feljogosított szerv vagy szervezet kivitelhez kapcsolódó elővásárlási joga.

Az építésgazdaságért felelős miniszter azon jogosultsága is megszűnt, amely alapján az ellátásbiztonság garantálásához feltétlenül szükséges időtartamra – legfeljebb egy évre – megtilthatta a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitelét. Kikerült továbbá a Méptv.-ből a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem tulajdonjogának átruházása esetén a magyar államot megillető elővásárlási jog is.

A módosítással hatályukat vesztik az ezekhez kapcsolódó részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazások is. Így megszűnt többek között a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem értékesítésére, az állami elővásárlási jog gyakorlására és a stratégiai jelentőségű építési anyagok körének meghatározására vonatkozó külön szabályozási lehetőség.

A törvény kivezette azt a rendelkezést is, amely alapján az építésgazdaságért felelős miniszter – kompenzáció biztosítása mellett – minimális termelés fenntartására kötelezhette a gyártót, azaz a „stratégiai jelentőségű építési anyag” és a „stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem” fogalommeghatározásait.

Egy kapcsolódó nyilvántartási rendelkezés pedig nem lép 2028. január 1-jén hatályba.

 

Nem szűnik meg minden építésgazdasági állami beavatkozási lehetőség

A módosítás ugyanakkor nem számolja fel a Méptv. valamennyi építésgazdasági intézkedését. A jogalkotói indokolás szerint továbbra is indokolt fenntartani azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a Kormány számára az azonnali intézkedést igénylő veszélyhelyzetek kezelését. Ilyen beavatkozást indokolhat különösen az emberek életét, egészségét vagy anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását, illetve a természeti környezetet és a természeti értékeket veszélyeztető helyzet [2023. évi C. tv. 202. § (2) bek.].

A törvényi indokolás az építésgazdasági intézkedések fenntartásának indokaként az azbeszttartalmú anyagok által okozott közegészségügyi veszélyek kezelését említi. A módosítás tehát elsősorban az EUB által kifogásolt, az építőanyagok kivitelét és tulajdonosi viszonyait közvetlenül korlátozó eszközöket szünteti meg, miközben az egyéb rendkívüli építésgazdasági beavatkozások jogi lehetőségét részben fenntartja.

 

Hatályát vesztette a stratégiai jelentőségű építési anyagok jegyzéke is

Az exportkorlátozó rendszer megszüntetésének logikus következménye a stratégiai jelentőségű építési anyagok körét meghatározó 33/2025. (XI. 4.) ÉKM rendelet hatályon kívül helyezése is (ITT az ÉKM rendelet 2026.09.30. napján hatályos állapota érhető el). Érdekesség, hogy ezt nem egy újabb miniszteri rendelet, hanem a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosításáról szóló 2026. évi LVII. törvény 9. §-a mondja ki.

Ez jogalkotási szempontból ugyan szokatlan megoldás, de nem szabálytalan. A jogalkotási törvény (Jat). alapján – az ott meghatározott korlátok között – magasabb szintű jogszabály alacsonyabb szintű jogszabályt hatályon kívül helyezhet. A miniszteri rendelet törvénnyel történő kivezetésének tehát nincs jogalkotási akadálya [2010. évi CXXX. tv. 10. § (3) bek.].

 

A teljesítménynyilatkozat új fogalma

2026. október 1-től az eddigi szűkszavú „teljesítménynyilatkozat” definíció kifejtésre került (a vonatkozó uniós jogszabályra és a hazai termékszabványra vagy műszaki értékelésre történő hivatkozással) és az alábbiak szerint ketté is bontotta a jogalkotó:
 

A teljesítménynyilatkozat-kiállítási kötelezettség az építési termék gyártókra vonatkozik, papíralapú és online is lehet, hatálya az új termékekre terjed ki. 2013. július 1. óta része az egységes Európai Uniós, építési termékek piacára vonatkozó jogalkalmazásnak (előtte „megfelelőségi nyilatkozat” elnevezésű dokumentumot kellett kiállítani).

Azzal, hogy az Országgyűlés a Méptv.-be beemelte a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” új fogalommeghatározását, egy uniós jogszabályi változást követett le. Az (EU) 2024/3110 rendelet (más néven az új CPR – Construction Products Regulation) az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogszabály, amely az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket határozza meg az Európai Unióban (2026. január 8-tól kell kötelezően alkalmazni). A rendelet a korábbi 305/2011/EU rendeletet váltja fel és modernizálja. Annak, hogy pontosításokkal megmaradt a „teljesítménynyilatkozat” definíciója is a Méptv.-ben, az az oka, hogy a régi EU-s rendelet bizonyos cikkei a zökkenőmentes átállás érdekében egészen 2040. január 8-ig hatályban maradnak, így a meglévő tanúsítványok és teljesítménynyilatkozatok nem veszítik el azonnal az érvényességüket. A termékek átállása fokozatosan történik meg az új műszaki előírások közzétételével.

A „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” az építési termék „digitális útlevele”, benne környezeti jellemzők is szerepelnek (például a termék teljes életciklusára – a nyersanyag kitermelésétől a gyártáson át a hulladékká válásig számított – karbonlábnyom). Az új építési termékek mellett az újragyártott termékekre, készletekre és a 3D-nyomtatási technológiákra is ki kell állítani, így az új CPR rendelet hatálya az építési termék gyártókon túl szélesebb körre (például a forgalmazókra, köztük az online platformokra is) kiterjed.