Az ügyvédek, elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek 2023. szeptember 21-től már nem használhatják az IKR rendszert a közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálatának kezdeményezéséhez. A vármegyei (fővárosi) kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal döntésével szemben benyújtható keresetlevelek beküldése csak az e-Papír szolgáltatáson keresztül történhet.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az azonban kérdésként merült fel, hogy az igazgatási szünetet követő munkaszüneti nap hogyan számítandó. Érdemes tudni, hogy a közigazgatási kereset benyújtására is hosszabb időnk van. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk a földhivatali és tervtanácsi eljárások részletszabályaira is.

A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától – a korábbi megyei szinten kialakított közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett – elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. 2022. március 1-től a Fővárosi Ítélőtábla vette át a Kúria egyes jogorvoslati feladatait.

A Kormány 2020. március 11-én az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány (koronavírus) megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet során teendő intézkedések között már a bíróságokra vonatkozó ítélkezési szünet elrendelésére is sor került. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy mit jelent az ítélkezési szünet a folyamatban lévő, az építési jogot érintő közigazgatási és polgári peres eljárásokban. Az előírások rövid időn belül már módosultak is.

2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

Az 1/2017. (I. 17.) AB határozat a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességét állapította meg. Az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés módosított tartalommal fogadta el a törvényjavaslatot, amelyet néhány nappal később már a Magyar Közlönyben is kihirdettek.

2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk.