Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

12. Bírósági felülvizsgálat építésügyi hatósági döntésekkel szemben

2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.

A keresettel kapcsolatos jogszabályi előírások

A kereset benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat az alábbi jogszabályokban találhatjuk meg:
a) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
b) a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
c) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)
d) 2024. szeptember 30. napjáig előterjesztett keresetlevelek esetében az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv.)
 

Ki nyújthatja be a keresetet?

Aki a keresetet benyújtja, azt hívjuk felperesnek.

A per megindítására jogosult az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti (tipikusan az az ügyfél, aki nem fogadja el a hatóság döntését, például az építtető, ha az építésügyi hatóság nem adta ki az építési engedélyt). Fontos hangsúlyozni, hogy a döntéssel szembeni kereset benyújtásának személyi köre nincs leszűkítve az ügyfelekre, vagyis az is benyújthat keresetet például egy építési engedéllyel szemben, aki az engedélyezési eljárásban nem volt ügyfélként bevonva.

Az ügyfeleken túlmenően a Kp. tételes felsorolást tartalmaz a per megindítására jogosultakról (pl. az ügyészség, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, bizonyos feltételekkel a civil szervezetek [2017. évi I. tv. 17. §].

A közigazgatási perben alperes az a közigazgatási szerv lesz, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította, vagyis az az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság, amely a támadott döntést hozta [2017. évi I. tv. 18. §].

Az ún. érdekelt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, illetve az, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. Az érdekelt a mások között folyamatban lévő perbe beléphet, így megismerheti az ügyben keletkezett iratokat, és nyilatkozatokat is tehet [2017. évi I. tv. 20. § (1) bek.]. Érdekelt lehet például egy bontási kötelezésről szóló perben az ingatlan tulajdonosa, ha a keresetet nem ő adta be. Az építési engedéllyel szembeni eljárásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosai is beléphetnek érdekeltként, ha a megelőző eljárásban ügyfelek voltak.

A Kp. szerint a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróságnak értesítenie is kell [2017. évi I. tv. 20. § (4) bek.].
 
 

Milyen hatósági döntéssel szemben nyújtható be kereset?

Az ügyfél, illetve a kereset indítására jogosult személy a véglegessé vált döntés (határozat), valamint az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésekkel szemben indíthat közigazgatási pert [2016. évi CL. tv. 114. § (1) bek.].

Önálló jogorvoslatnak van helye az alábbi végzésekkel szemben:
 

Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésekkel szemben nincs bírósági felülvizsgálati lehetőség [2016. évi CL. tv. 114. § (1) bek.].
 

Milyen határidővel nyújtható be a kereset?

Az Ákr. szerint a döntés közlését követő 30 napon belül lehet a keresetet benyújtani. Fontos, hogy nem munkanapokkal kell számolni a keresetindítási határidőt!

2024. szeptember 30-ig az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehetett megtámadni [1997. évi LXXVIII. tv. 53/I. §]. A hatályos Méptv. ilyen speciális rendelkezést már nem tartalmaz, ezért 2024. október 1-je óta az építésügyi hatósági döntésekkel szembeni kereset beadására is 30 nap áll rendelkezésre.

Néha előfordul, hogy a hatóság téves tájékoztatást ad a döntésében a határidőről. A Kp. szerint a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően nyújtotta be [2017. évi I. tv. 39. § (3a) bek.]. Ha például a hatóság tévesen 45 napos keresetindítási határidőt írt a határozatában, akkor ennyi idő áll az ügyfél rendelkezésére.

Fontos, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti. A bírósági eljárásokban hiába nem telnek a határidők az ítélkezési szünet alatt, a keresetlevelet erre tekintet nélkül be kell adni [2017. évi I. tv. 39. § (4) bek.]. 

 

Mit kell tartalmaznia a keresetnek?

A keresetet tartalmazó okiratot nevezzük keresetlevélnek [2017. évi I. tv. 39. § (1) bek.].

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti [2017. évi I. tv. 39. § (2) bek.]. A birosag.hu oldalon ide kattintva érhetők el a nyomtatványok.

A keresetlevél-minta kitölthető formában: Közigazgatási per megindítása iránti keresetlevél DOCX

Azért arra már előre felhívjuk a figyelmet, hogy nem lesz egyszerű a kitöltése, mert olyan fogalmakkal fog találkozni a leendő felperes, amelyeknek a magyarázatával nem lesz tisztában (pl. közigazgatási cselekménnyel okozott jogsérelem). A kilenc oldalas terjedelem is ijesztő lehet első ránézésre, de a minta arra mindenképpen jó, hogy megismerje a kereset kötelező tartalmi elemeit.

A Kp. alapján a keresetlevélnek tartalmaznia kell
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot (például a felperes a határozatot postai úton, 2024. november 18. napján vette kézhez),
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható ,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (például bontási kötelezés esetében a felperes azt kéri, hogy a bíróság az alperes kötelezést tartalmazó határozatát semmisítse meg) [2017. évi I. tv. 37. § (1) bek.].

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik (csak olyan iratokat érdemes csatolni, amelyek a hatósági eljárásban még nem használtak fel, hiszen az alperesnek a teljes iratanyagot be kell juttatnia a bírósághoz),
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja (vagyis a meghatalmazást kell benyújtani), illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges (ha például azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztenek a keresetben, akkor a kérelem indokoltságát alátámasztó jövedelemigazolást, kivitelezői árajánlatot, stb.) [2017. évi I. tv. 37. § (2) bek.].
 

A felperesnek kell megjelölnie, hogy a döntés miért jogszabálysértő!

A közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálata csak jogszabálysértésre hivatkozva kérhető. A felperes a keresetében hivatkozhat:
a) anyagi jogszabálysértésre;
b) eljárási jogszabálysértésre;
c) arra, hogy a hatóság a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezte.
 

A felperesnek kell felkutatnia, és a keresetében leírnia, hogy szerinte mely jogszabályhely alapján jogszabálysértő a közigazgatási döntés. A bíróságnak nem feladata, hogy felkutassa a jogszabálysértéseket, és nem is jogosult arra, hogy olyan jogszabálysértéseket vizsgáljon, ami a keresetben nem szerepelt.

A kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási perben is érvényesül. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felperes által megjelölt jogszabálysértés szabja meg a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a bíróság a közigazgatási határozatot felülvizsgálhatja.

Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem teljes körű, annak irányát a felperes által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. Hiába találná a bíróság más okból jogszabálysértőnek az alperesi határozatot, arra nem alapíthatja a döntését (ez természetesen nem vonatkozik a hivatalból észlelendő jogszabálysértésekre)[1].

A felperes a jogszabálysértés körében konkrét jogszabályi rendelkezés megsértését is megjelölheti, ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez a megjelöléshez kötve van a bíróság. Különösen akkor nincs kötve a bíróság a fél nyilatkozatához, ha az tévedésen alapul, illetőleg nem fedi a fél valóságos akaratát. Nem akadálya a felülvizsgálatnak az, ha a fél a keresetlevélben nem jelöli meg azt a konkrét jogszabályhelyet, amelyre a keresetet alapítja, de keresetéből a kifogásolt jogszabálysértés egyértelműen megállapítható. A közigazgatási perekben is érvényesül az az elv, amely szerint a kérelmeket, nyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni [2/2011. (V. 9.) KK vélemény].
 
 

Hová kell küldeni a keresetlevelet?

A döntést hozó építésügyi hatósághoz, illetve a településképi döntést hozó településképi önkormányzathoz kell benyújtani a keresetlevelet. Az szokott félreértést okozni, hogy a keresetlevelet az illetékes törvényszéknek kell címezni, de ez nem jelenti azt, hogy a bírósághoz kell közvetlenül benyújtani a keresetet.

A bírósághoz közvetlenül csak akkor lehet megküldeni a keresetet, ha
a) a jogi képviselő nélkül eljáró felperes küldte meg a bírósághoz tévesen [2017. évi I. tv. 39. § (1) bek.], vagy
b) a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékában írták azt, hogy a bírósághoz lehet benyújtani a keresetet [2017. évi I. tv. 39. § (3a) bek.].
 
 

Milyen költségei vannak a kereset benyújtásának?

Az építésügyi hatóság vagy a képviselő-testület döntésével szemben bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30 000 forint [1990. évi XCIII. tv. 45/A. § (1) bek.]. A felperest illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy a kereset benyújtásakor nem kell az illetéket megfizetni, csak akkor, ha a bíróság elutasítja a keresetet [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek. h) pont].

Az illeték mellett nem szabad megfeledkezni az alperesi perköltségről sem. Ha a bíróság elutasítja a keresetet, akkor a felperesnek az alperesnél felmerülő, a képviselő jogtanácsos költségeit is meg kell térítenie. Ennek összege az adott ügyhöz és a jogtanácsos által kifejtett tevékenységhez igazodik.

Amennyiben a felperes ügyvédet bízott meg, a jogi képviselő költségei is fel fognak merülni. A bíróság az alperes által megtérítendő perköltség összegét a felperes által megjelölt igény alapján állapítja meg, de egyáltalán nem biztos, hogy a törvényszék a felperes által igényelt és igazolt ügyvédi munkadíjat teljes mértékben el fogja fogadni. A bíróság a perköltség mérlegelés során figyelembe veszi a felperesi képviselő által ténylegesen kifejtett munkavégzést, a perben tartott tárgyalások számát, és egyéb szempontokat is, így a pernyertesség esetében sem garantált, hogy a felperes megkapja az általa kifizetett ügyvédi munkadíjakat az alperestől [2017. évi I. tv. 35. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 82. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 83. § (1) bek.; 32/2003. (VIII. 22.) IM rend. 3. §].

Azt is végig kell gondolni, hogy ha olyan körülményt vitatunk, amelyet csak igazságyi szakértő tud eldönteni, akkor még szakértői díj is fel fog merülni. Hacsak nincs a felperesnek költségmentessége, a szakértői díjat - ami bizony általában több százezer forint -, a felperesnek kell megelőlegeznie. Nagyon ritka az az eset, hogy a bíróság az alperest követezi a szakkérdés bizonyítására.
 
 

Melyik bíróság jár el az ügyben?

2020. március 31. napjával megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. A vonatkozó tájékoztatás ide kattintva érhető el.

Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elérhetőségei ide kattintva érhetők el, és a birosag.hu oldalon megtalálható az összes többi eljáró törvényszék címe is.

 

A keresettől függetlenül a döntés végrehajtható!

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs [2017. évi I. tv. 39. § (3a) bek.].
 

Ez azt jelenti, hogy a hatóság döntését a bírósági eljárásban születő ítélet meghozatalát megelőzően végre lehet, és kell is hajtani. Ha például bontási kötelezést tartalmaz a határozat, az épületet a keresetlevél benyújtása mellett is le lehet bontatni.

A keresettel egyidejűleg ún. azonnali jogvédelem iránti kérelem terjeszthető elő, arra hivatkozva, hogy közvetlenül fenyegető hátrány elhárítására van szükség (például a jogszerűtlen döntés alapján végrehajtandó bontás). A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv (a kormányhivatal vagy az adóhatóság) tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította. Ezért is lényeges az azonnali jogvédelem iránti kérelmet legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg előterjeszteni. Az is lehetséges, hogy először beadják az azonnali jogvédelem iránti kérelmet, majd – a törvényes határidőben – a keresetlevelet.

A hatósági tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - hatályban maradnak, így ha például a bírság összegét az adóhatóság már behajtotta, azt nem kell a felperesnek visszafizetni a bírósági döntésig [2017. évi I. tv. 52. § (1)-(2) bek.].

Az azonnali jogvédelem iránti kérelem mellett/helyett a Kp. szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtására is van lehetőség [2017. évi I. tv. 54. §].