Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (Beruházási törvény) és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (Beruházási rendelet) szabályaival a Kormány a felelősségi köröket egyértelműen meghatározó struktúrát kívánt kialakítani a kormányzati magasépítési beruházások előkészítésére. A cél, hogy a beruházás valós bekerülési költségének meghatározása után kerüljön csak biztosításra a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás. A rendelet kimondja, hogy 2019-től a Kormány kizárólag a megfelelően előkészített, kivitelezési dokumentációval rendelkező kormányzati magasépítési beruházások megvalósítását hagyja jóvá. A Budapesten megvalósuló állami-kormányzati városfejlesztési beruházásokra sajátos előírásokat kell alkalmazni.

A 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet jelölte ki azt a száz százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, amely közreműködik az állami magasépítési beruházások előkészítési folyamatában és lefolytatja a beruházások kivitelezési szakaszát. A Kormány egy olyan szervezet létrehozásra törekedett, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a központi költségvetési forrásból megvalósuló mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások költséghatékony, határidőre történő megvalósítását. A Beruházási Ügynökség feladatait a 2000. évben alapított BMSK Zrt. látja el.

2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény és a 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

2020. január 1-jétől ismételten a normál, 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes, 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése után, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Az új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazható 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) kapcsán több kérdés is felmerül. Vonatkozik-e a kedvezményes adómérték az építési telek értékesítésére, amennyiben azon a későbbiekben lakóingatlan építése történik? Amennyiben a lakással együtt garázst is értékesítenek, a kedvezményes adómérték a garázs értékesítésére is alkalmazható-e?

Ha Ön az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység során építész tervező, szakági tervező, vagy fővállalkozó kivitelező, akkor rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Az alábbiakban megismerheti, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban, on-line megkötni a kötelező felelősségbiztosítást. Az Építésijog.hu előfizetői kedvezményben is részesülnek.

A kivitelezési dokumentáció elkészítésének kötelező esetei és a jogszabályi kötelező tartalmi előírások a mai napig a kevésbé ismert előírások közé tartoznak. A gyakorlatban csak kiviteli tervnek nevezett dokumentumot sokszor a költségigénye miatt „spórolja” meg az építtető, miközben nem tudja, hogy a hiánya jelentős bírságot eredményezhet, illetve a kivitelezővel szembeni igényérvényesítés akadályát is képezheti. 2017. január 1. napjától jelentős változások következtek be, ezért az alábbi tájékoztatóban a 2016. december 31. napján hatályos előírásokat ismerhetik meg.

2015.október 30-án lépett hatályba az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, mely kiegészíti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályait. Cikkünk az új szabályozásról, a jogszabályok összefüggéseiről szól, célja hogy felhívja a figyelmet a legfontosabb újdonságokra.

A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján átfogó módosításokon esett át  az Eljárási kódex. Az egyik legszembeötlőbb változás a bontás tudomásulvételi eljárás komplett megszűntetése, hatályon kívül helyezése volt, mely eljárást sok építmény bontása során alkalmazni kellett. A hatályba lépett változások után sok kérdés vetődött fel, hogy akkor most hogyan kell eljárni a korábban az eljárás hatálya alá tartozó lakóépületek bontása során? Cikkükben végigmegyünk a legfontosabb tudnivalókon.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a július 1. napja és 2016. december 31. napja között megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemelésére további egy év áll rendelkezésre: 2017. március 15-től nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A változásokat megelőzően már legalább három millió forint törzstőkével rendelkező kft-k esetében azonban a létesítő okiratot 2016. március 15-ig kell összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kell. A szükséges módosítás érdekében keresse meg a könyvelőjét és az ügyvédjét, ne hagyja az utolsó pillanatra az ügyintézést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója összefoglalja a lakásépítés esetén elérhető lakáscélú állami támogatási formák igénybevételének legfontosabb feltételeit. A családi otthonteremtési támogatás (CSOK) és az adó-visszatérítési támogatás (új lakás építésekor visszaigényelhető áfa) részletei is megismerhetők az összefoglalóból.

A társasházközösségnek az Szja tv. és az Áfa tv. egyes rendelkezéseiből következően, a foglalkoztatásból eredő biztosítási kötelezettséghez kapcsolódóan a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében szabályozott szociális hozzájárulási adó, továbbá magánszemélynek juttatott, járulékkötelezettség alá nem eső jövedelem után az Eho. tv. alapján keletkezhetnek adó- és járulék-kötelezettségei. A NAV vonatkozó információs füzete az alábbiakban letölthető.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) alapján négyféle típusú eljárás jelenik meg az építkezéseknél. 2016. január 1. napjától megjelent a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés is, amelynek előírásait a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.

Azt már mindenki tudja, hogy 2016. január 1. napjától kezdődően 5%-os általános forgalmi adó számítható fel az olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése esetén, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. Fontos kérdés, hogy milyen áfakulcsot kell alkalmazni a 2016. január 1. napját megelőzően kifizetett előleg után. Az alábbi cikkben elérhető a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által közzétett tájékoztató.

Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.

December 14-én a Nemzetgazdasági Miniszter benyújtotta a T/8196. számú törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról. A javaslatot december 15-én már el is fogadta az Országgyűlés, illetve a törvény a Magyar Közlöny 197. számában jelent meg. A javaslat hivatalos indokolása szerint a nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. Ennek elősegítése érdekében a Javaslat az új építésű lakások áfa kulcsának csökkentésére és az építésügyi szabályok egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat is tartalmaz.

Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.