04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.08.04. 21:35

Közzétéve: 2013.08.03. 17:51

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

Részletek »

03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.27. 08:59

Közzétéve: 2013.07.16. 23:18

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a megbízónak. Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSzSz szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

Részletek »

01.Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.27. 09:04

Közzétéve: 2013.07.16. 23:14

Az Országgyűlés az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia.

Részletek »

02.1.1. Az állam építésügyi feladatai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 17:48

Közzétéve: 2013.06.01. 21:31

Az építésügyi hatóságok és az önkormányzatok feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2014. június 6. napjától a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy.

Részletek »

04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2015.02.09. 17:19

Közzétéve: 2013.06.01. 21:21

Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.

Részletek »

04.2.8. Helyszíni szemlére vonatkozó előírások

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.26. 11:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:16

A helyszíni szemle tartásával tud ténylegesen meggyőződni arról a hatóság, hogy az ingatlanon milyen építmények találhatók, és ott milyen építési tevékenység folyik. Az építtető pedig a helyszíni szemle garanciális szabályainak alkalmazásával tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ingatlan körülményei, állapota lehetővé teszik az általa kérelmezett engedély kiadását, illetve, hogy érvényesíteni tudja ügyféli jogait. A helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezések az Ákr. hatályba lépésével, 2018. január 1. napjától módosultak.

Részletek »

04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.03.29. 23:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:12

Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.

Részletek »

09. A hatóság döntései

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:40

Közzétéve: 2013.06.01. 16:41

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

Részletek »

01. Az építési folyamatban résztvevők

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.02. 17:33

Közzétéve: 2013.06.01. 11:39

A kivitelezési szereplőinek főként az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2014. január 1-jétől a résztvevők közül törölték a beruházáslebonyolítókat, és átalakult a szakmagyakorlási tevékenységek listája is.

Részletek »

05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.01.10. 16:35

Közzétéve: 2013.06.01. 10:56

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.

Részletek »

18. Kötelezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.07.13. 19:59

Közzétéve: 2013.06.01. 09:34

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság 2013. január 1-jétől részletesen szabályozott, és a korábbitól eltérő esetekben is elrendelhet kerítéssel és támfallal kapcsolatos építési tevékenységet az építtetővel, az érintett telek vagy épület tulajdonosával szemben. Az új rendeletben már szerepelnek azok a szempontok is, amelyeket a hatóságoknak a kötelezési eljárásban figyelembe kell venniük, ezáltal az eljárások kiszámíthatóbbá válnak az érintettek részére. Ezt az eljárást nem szabad összekeverni a polgármester által elrendelhető településképi kötelezéssel.

Részletek »

17.1. Az építésfelügyeleti ellenőrzés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.02.21. 16:00

Közzétéve: 2013.06.01. 09:26

Az építésfelügyeletet hajlamosak vagyunk összekeverni az építésügyi hatósággal, pedig egymástól nagyon eltérő szervekről van szó. Az építésfelügyelet feladatai alapján kaphatná akár a „hatósági műszaki ellenőr” elnevezést is, hiszen az építkezés minőségét ellenőrzi, ezzel az építtető (mint fogyasztó) érdekeit is képviseli a kivitelezővel szemben.

Részletek »

15.6. Az építésügyi bírság

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.01.10. 19:53

Közzétéve: 2013.06.01. 09:15

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2015. március 12. és 2016. január 1. napján következtek be lényeges változások.

Részletek »

11. Bontási tudomásulvételi eljárás (2013. január 1. - 2016. június 13.)

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.14. 09:14

Közzétéve: 2013.06.01. 08:41

A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. 2013-tól az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2016. június 14-i hatállyal megszüntette ezt az eljárási formát, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. június 13-ig megindított eljárások szabályait tartalmazza.

Részletek »

09. Használatbavétel-tudomásulvételi eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:02

Közzétéve: 2013.06.01. 08:35

A használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységek köre jelentősen csökkent 2013. január 1-jétől. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni. A tudomásulvételhez kapcsolódó részletes eljárási szabályok meghatározására döntően 2013. október 1-jei hatállyal került sor.

Részletek »

04.2.3.1. Az építtető és az ÉTDR. Engedély iránti kérelem

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.03. 20:19

Közzétéve: 2013.06.01. 08:04

Az ÉTDR az a felület, amelyet minden építtetőnek meg kell ismernie, ha engedélyezési eljárást kíván indítani. Fontos tudni, hogy 2018. január 1. napjától csak az ÉTDR rendszer használatával, illetve személyesen, elektronikus adathordozón benyújtott elektronikus levelében (az ÉTDR által biztosított elektronikus formanyomtatvány segítségével) lehetséges beadni építésügyi kérelmet. Az alábbiakban összefoglaljuk az engedély iránti kérelem benyújtásának közös szabályait.

Részletek »

03.2. Telekalakítási engedély

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.14. 15:39

Közzétéve: 2013.05.30. 18:28

Mielőtt megvásároljuk a telket, nemcsak a környéket, a közlekedési lehetőségeket vagy éppen a szomszédokat kell alaposan feltérképeznünk, hanem azt is, hogy a telekre egyáltalán felépíthető-e a kívánt épület. Ha az adott ingatlan erre nem alkalmas, még lehetőségünk van – ha ezt a körülmények lehetővé teszik – telekalakítási engedéllyel létrehozni a megfelelő területet. A telekalakítási eljárás szabályozása jelentősen módosult 2010. január 1-jétől (hiszen ezt követően a földhivatalok végzik a telekalakítási engedélyre irányuló kérelmet elbírálását), illetve 2013. január 1-jétől.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt