18.2. Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.06.22. 13:54

Közzétéve: 2013.10.14. 14:15

Az alábbi táblázatok a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet mellékletei alapján készültek, de a mellékletek szerinti felbontást alapul véve az egyes cselekményekhez kapcsolódó speciális jogszabályi előírásokat is rögzítik a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

Részletek »

10.6. Építési munkaterület átadása (visszaadása) az építtető részére

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:14

Közzétéve: 2013.10.14. 14:03

Az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárást követi az építési munkaterület átadása. A birtokbaadási eljárás szabályozása helyett a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet már az építési munkaterület átadására vonatkozó eljárásra vonatkozó előírásokat rögzít 2013. április 19-étől. Az építési munkaterület átadásának szabályait az e-napló vezetési kötelezettségtől függetlenül minden egyes esetben alkalmazni kell. Az építési munkaterület átadásának egyik jogszabályi feltétele a fővállalkozó kifizetése, és elmaradása - egy átmeneti időszakot követően ismételten - a használatbavétel akadályát képezi.

Részletek »

11.3. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás: az e-napló megnyitása (2013. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések)

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.02.12. 20:33

Közzétéve: 2013.10.14. 13:37

2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. Ettől függetlenül az építkezés megkezdéséhez kapcsolódóan maradtak feladatok.

Részletek »

12. Tájékoztató a vállalkozó földmérői tevékenységekről

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.02. 19:53

Közzétéve: 2013.09.27. 20:44

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.

Részletek »

2. A minimális építőipari rezsióradíj megállapításának hatása a közbeszerzési eljárásokra

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:08

Közzétéve: 2013.09.16. 09:28

A 2013. július 1-től hatályos új jogszabályok alapján a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) előírja az építés tárgyú közbeszerzési eljárások esetében a minimális rezsióradíj vizsgálatát. Az építésügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a minimális építőipari rezsióradíj mértékét, amelynek a 2013. évre vonatkozó legkisebb mértéke az általános forgalmi adó nélkül 2 383 forint/óra.

Részletek »

14. Pótmunka vagy többletmunka

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.07.12. 14:52

Közzétéve: 2013.08.25. 12:21

Örök kérdés, hogy a kivitelező és a megrendelő közötti vitát jelentő munka pótmunka vagy többletmunka. A két fogalmat gyakran keverik a gyakorlatban, ami nem meglepő, hiszen egyértelmű jogszabályi meghatározásuk a mai napig nincs. A megkülönböztetés lényege, hogy átalánydíjas szerződések esetében a vállalkozó többletmunka után nem követelhet vállalkozói díjat. A pótmunka és a többletmunka mellett ismernünk kell a műszaki szükségből felmerülő munka fogalmát és jelentőségét is. Fontos, hogy a Ptk. 2014. március 15. napjától változtatott a többletmunka meghatározásán.

Részletek »

16.4. A beépítés feltételei. A kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata az építési termék építménybe történő beépítése során

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.10.02. 13:31

Közzétéve: 2013.08.06. 14:30

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.

Részletek »

16.2. Építési termékkel kapcsolatos fontosabb fogalmak, magyar és EU jogszabályok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.10.02. 13:39

Közzétéve: 2013.08.06. 14:26

Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.

Részletek »

16.1.Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályai. Az alkalmazandó jogszabályok

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.01.30. 09:29

Közzétéve: 2013.08.06. 14:24

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étől az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

Részletek »

04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.08.04. 21:35

Közzétéve: 2013.08.03. 17:51

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

Részletek »

08.1. Műemlék épület felületének átalakítása, reklám elhelyezése

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.01.05. 16:26

Közzétéve: 2013.07.28. 12:09

Műemlék épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása – az általános örökségvédelmi szabályok teljesítésén felül – csak speciális feltételek mellett lehetséges.

Részletek »

03.1. A régészeti lelőhely

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.09.01. 16:58

Közzétéve: 2013.07.28. 11:56

A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására [2001. évi LXIV. tv. 7. § 7/A. pont]. A régészeti emlékek megőrzése talán nehezebb feladat, mint a műemlékek védelme, hiszen a legtöbb esetben nem is derül ki, hogy védelemre érdemes tárgy került vagy kerülhetett volna elő az építkezés során.

Részletek »

09. Műemlékvédelmi eszközök

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.01.05. 15:17

Közzétéve: 2013.07.28. 11:52

A KÖH a legfőbb ellensége volt a műemlékeket szándékosan elpusztító tulajdonosoknak és rongálóknak is, azonban a KÖH már nem vesz részt ebben az egyenlőtlen küzdelemben. A műemlékek magyarországi helyzete – eltekintve a szerencsés kivételektől – nem azt jelzi, hogy az örökségvédelmi hatóságok fölényben lennének a műemlékek megóvásáért zajló eljárásokban, az idő múlása és a beruházói gazdasági számítások általában nem kedveznek a műemlékek állagának. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy mire számíthat – a jogszabályok alapján – az, aki megszegi a műemlékekre vonatkozó szabályokat.

Részletek »

08. Milyen tevékenységekhez kell örökségvédelmi engedélyt kérni?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.02.22. 13:39

Közzétéve: 2013.07.28. 11:49

A műemlékekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályait a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben találhatjuk meg. A jogszabály meghatározza azokat a tevékenységeket, amelyek ugyan nem építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenységek, azonban az örökségvédelmi érdekből csak hatósági engedély birtokában lehet elvégezni.

Részletek »

07. Műemlékre és régészeti lelőhelyre vonatkozó engedélyezési előírások

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.01.05. 15:17

Közzétéve: 2013.07.28. 11:47

A műemléken végezhető kivitelezési munkák feltételei az utóbbi években lényegesen nem változtak, azonban az engedélyezéshez kapcsolódó előírások igen. A műemléken végzett építési munka és telekalakítás esetében már nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jár el, mivel ez a hatóság 2013. január 1-jétől megszűnt.

Részletek »

04. Hogyan lesz valami műemlék?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.01.05. 15:18

Közzétéve: 2013.07.28. 11:40

Az Örökségvédelmi törvény hatálya alá tartozó védett épületté vagy területté csak jogszabály alapján minősülhet valami. A kulturális örökség ingó elemeinek védetté nyilvánításának részletszabályait az Örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. tv.) és a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet tartalmazza [3/2002. (II. 15.) NKÖM rend. 6-11. §, Melléklet]. Jelen tanulmányban az ingatlanok, településrészek műemlékké nyilvánításának szabályait mutatjuk be.

Részletek »

03. Honnan tudható meg, hogy mi műemlék?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.01.05. 15:18

Közzétéve: 2013.07.28. 11:38

Ha ingatlant vásárolunk mindenképpen érdemes tudni, hogy műemlék-e a kinézett épület, vagy esetleg műemlék házban található lakásról van-e szól. Az ingatlan-nyilvántartásból elméletileg ki kell derülnie a műemléki jellegnek, de a tulajdoni lap bejegyzésétől függetlenül lehet valami műemlék. 2014. augusztusától a Lechner Lajos Tudásközpont feladatait Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vette át.

Részletek »

01. Mi az a műemlék?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.10.05. 09:39

Közzétéve: 2013.07.28. 11:35

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban az Örökségvédelmi törvény ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket. Az Országgyűlés 2015-ben bevezette a nyilvántartott műemléki érték fogalmát, amely egy kétlépcsős, fokozatos védetté nyilvántartást tesz lehetővé, így átalakult a korábbi műemléki fogalom is. Más a műemlék, más a műemléki érték és más az épített örökség, illetve építészeti érték fogalma.

Részletek »

03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.27. 08:59

Közzétéve: 2013.07.16. 23:18

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a megbízónak. Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSzSz szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt