12. Tájékoztató a vállalkozó földmérői tevékenységekről

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.02. 19:53

Közzétéve: 2013.09.27. 20:44

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.

Részletek »

2. A minimális építőipari rezsióradíj megállapításának hatása a közbeszerzési eljárásokra

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:08

Közzétéve: 2013.09.16. 09:28

A 2013. július 1-től hatályos új jogszabályok alapján a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) előírja az építés tárgyú közbeszerzési eljárások esetében a minimális rezsióradíj vizsgálatát. Az építésügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a minimális építőipari rezsióradíj mértékét, amelynek a 2013. évre vonatkozó legkisebb mértéke az általános forgalmi adó nélkül 2 383 forint/óra.

Részletek »

16.4. A beépítés feltételei. A kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata az építési termék építménybe történő beépítése során

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.10.02. 13:31

Közzétéve: 2013.08.06. 14:30

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.

Részletek »

16.2. Építési termékkel kapcsolatos fontosabb fogalmak, magyar és EU jogszabályok

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.10.02. 13:39

Közzétéve: 2013.08.06. 14:26

Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.

Részletek »

16.1.Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályai. Az alkalmazandó jogszabályok

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.01.30. 09:29

Közzétéve: 2013.08.06. 14:24

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étől az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

Részletek »

04.2.8. Ki lehet ügyfél az építésügyi hatósági eljárásokban?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.08.04. 21:35

Közzétéve: 2013.08.03. 17:51

Az ügyfél fogalmának konkrét meghatározásának hiánya, illetve a kötelező ügyféli kör szűkítése az építésügyi eljárásokban komoly fejtörést okoz a hatósági ügyintézőnek és az eljárás egyéb szereplőinek is. Az ügyfél kiemelten fontos az eljárásban, hiszen egyebek mellett fellebbezhet az engedély kiadása ellen, ezért abszolút nem mellékes, hogy valaki élhet-e az ügyféli jogokkal. Az ügyfél fogalmának és jogosultságainak meghatározása gyökeresen megváltozott 2013. január 1-jétől.

Részletek »

01. Mi az a műemlék?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.10.05. 09:39

Közzétéve: 2013.07.28. 11:35

Hajlamosak vagyunk minden régi épületet műemléknek tekintetni, azonban az Örökségvédelmi törvény ennél pontosabban, illetve kategóriákra bontva határozza meg a védendő értékeket. Az Országgyűlés 2015-ben bevezette a nyilvántartott műemléki érték fogalmát, amely egy kétlépcsős, fokozatos védetté nyilvántartást tesz lehetővé, így átalakult a korábbi műemléki fogalom is. Más a műemlék, más a műemléki érték és más az épített örökség, illetve építészeti érték fogalma.

Részletek »

03. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának előnyei és jogkövetkezményei

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.27. 08:59

Közzétéve: 2013.07.16. 23:18

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása és a szakvéleménye az átlagos szakértői véleménytől eltérő előnyöket biztosít a megbízónak. Ezeket az előnyöket érdemes pontosan ismerni és alkalmazni, hogy kihasználjuk a jogszabály adta lehetőségeket. Az biztos, hogy ha van esély az adósság behajtására, a TSzSz szakvéleménye alapján könnyebben lehet a követelést érvényesíteni, de azért vannak olyan rendelkezések, amelyek alkalmazása (alkalmazhatósága) sok kérdést vet fel.

Részletek »

01.Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a lánctartozás megakadályozásáért

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.27. 09:04

Közzétéve: 2013.07.16. 23:14

Az Országgyűlés az építésügyi lánctartozások – a gyakorlati életben körbetartozásnak is nevezett jelenség – megakadályozása érdekében létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő szervezet létezéséről minden tervezőnek, kivitelezőnek érdemes tudnia.

Részletek »

02.1.1. Az állam építésügyi feladatai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 17:48

Közzétéve: 2013.06.01. 21:31

Az építésügyi hatóságok és az önkormányzatok feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2014. június 6. napjától a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy.

Részletek »

04.2.9. Szakhatóságok és közműszolgáltatók közreműködése

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2015.02.09. 17:19

Közzétéve: 2013.06.01. 21:21

Az építésügyi hatósági eljárások szakhatóságok közreműködése mellett zajlanak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen kérdéskörben, melyik szakhatóságot kell megkeresnie ahhoz az építésügyi hatóságnak, hogy megalapozott döntést hozzon. A szakhatósági eljárásokra az Eljárási kódex részletes szabályokat rögzít.

Részletek »

04.2.8. Helyszíni szemlére vonatkozó előírások

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2018.02.26. 11:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:16

A helyszíni szemle tartásával tud ténylegesen meggyőződni arról a hatóság, hogy az ingatlanon milyen építmények találhatók, és ott milyen építési tevékenység folyik. Az építtető pedig a helyszíni szemle garanciális szabályainak alkalmazásával tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az ingatlan körülményei, állapota lehetővé teszik az általa kérelmezett engedély kiadását, illetve, hogy érvényesíteni tudja ügyféli jogait. A helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezések az Ákr. hatályba lépésével, 2018. január 1. napjától módosultak.

Részletek »

04.2.3.3. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági szolgáltatás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2017.03.29. 23:41

Közzétéve: 2013.06.01. 21:12

Az építtető 2013. január 1-jétől az engedélyezési eljárás megindítása előtt is „igénybe veheti” az építésügyi hatóság szakmai tudását. Az engedély benyújtása előtt már - a korábbi nem hivatalos egyeztetések helyett – a hatóság és az építtető jogszabályban rögzített eljárási előírások mellett kérheti a hatóság szakmai nyilatkozatát. 2016. január 1. napjától közel fél évig az építésfelügyeleti hatósághoz is lehetett fordulni.

Részletek »

09. A hatóság döntései

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:40

Közzétéve: 2013.06.01. 16:41

Ha a hatóság érdemben foglalkozik az üggyel (akár kérelemre, akár hivatalból), és a sikeresen tisztázza a tényállást, a közigazgatási eljárás következő lépése a hatósági döntés. Érdemes tudni, hogy mikor lesz jogerős a döntés, és mit jelent a kézbesítési vélelem.

Részletek »

02. Az ügyfél és a jogutódlás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2016.07.14. 20:08

Közzétéve: 2013.06.01. 15:27

A Ket. részletesen foglalkozik az ügyfél fogalmával és az ügyfelek körének meghatározásával.

Részletek »

01. Jókarbantartási kötelezési eljárás. Szervizkönyv

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.02. 17:56

Közzétéve: 2013.06.01. 14:53

A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése és az ehhez kapcsolódó hatósági hatáskörök 2013. január 1-jétől az építésfelügyeleti hatósághoz kerültek. A szükséges építési munkálatok elrendeléséhez kapcsolódó eljárási szabályok lényegében nem változtak, de az építésfelügyeleti hatóság már el tudja rendelni a szervizkönyv pótlását is.

Részletek »

13.3. A kivitelezési dokumentáció tartalma

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018.01.10. 16:05

Közzétéve: 2013.06.01. 14:36

A kivitelezési dokumentáció formai és tartalmi követelményeit 2017. január 1. napjától már nem a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg. A jogszabályban maradtak rendelkezések, azonban a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi és formai követelményeit kamarai szabályzatok rögzítik.

Részletek »

01. Az építési folyamatban résztvevők

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.11.02. 17:33

Közzétéve: 2013.06.01. 11:39

A kivitelezési szereplőinek főként az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2014. január 1-jétől a résztvevők közül törölték a beruházáslebonyolítókat, és átalakult a szakmagyakorlási tevékenységek listája is.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt