08. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjai

Az ingatlan-nyilvántartási eljárások többségéért díjat kell fizetni. A díj átutalással is teljesíthető.

1.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjainak mértéke

Az első fokú ingatlan-nyilvántartási eljárás díjai:
- főszabály szerint: a változással érintett ingatlanonként 6.600 forint (2007. február 4-ig 5.000 forint, 2010. január 1-ig 6.000 forint volt, illetve a vagyoni értékű jogok törlése 2.000 forint volt);
- a jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12.600 forint (2010. január 1-ig 600 forinttal olcsóbb volt);
- a soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10.000 forint (a törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézésért nem kell külön díjat fizetni).
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat oldalanként 100 forintba kerül.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés díja: 10.000 forint [1996. évi LXXXV. tv. 32/A. § (1)-(6) bek.].

A társasház alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6.600 forint, de legfeljebb összesen 100.000 forint.

A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6.600 forint, de legfeljebb összesen 100.000 forint [1996. évi LXXXV. tv. 32/A. § (7)-(8) bek.].

2.
Kinek kell fizetnie a díjat?

A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni:
- aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában
- aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában
- aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában
- annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti.
Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (1)-(2) bek.].

3.
Mikor és kinek van díjmentessége?

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját - meghatározott keretek között - nem kell megfizetni a személyes díjmentességben részesülő szervezeteknek. A személyes díjmentességben részesülők köre 2010-re jelentősen leszűkült (pl. megszűnt a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság, az alapítvány díjmentessége).

Személyes díjmentességben részesül:
- a Magyar Állam,
- az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
- az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében  [1996. évi LXXXV. tv. 32/B. § (1) bek.].

Vannak olyan ügyek, amelyekért szintén nem kell díjat fizetni. Tárgyánál fogva díjmentes például:
- a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;
- a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;
- a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési támogatását, és a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;
- az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;
- a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;
- a birtok-összevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;
- a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;
- a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
A díjfizetési mentességre a kérelmezőnek az eljárás megindításakor kell hivatkoznia [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. §].

4.
Hogyan kell a díjat megfizetni?

A díjat teljesíteni lehet
- az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal pénztárába az eljárás megindításával egyidejűleg történő készpénzbefizetéssel vagy
- amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, szintén az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy
- az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel), illetve átutalással (ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát, a számlaszámok a 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet mellékletében találhatók) [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (8) bek.].

Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat a jogszerzőtől, illetve jogosulttá válótól kell behajtani [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (10) bek.].

Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás "Közlemény" rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (7) bek.].

5.
A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei

A díj megfizetésének elmulasztása esetén, vagy ha nem a teljes díjat fizetjük be, az illetékes járási hivatal a kérelem, illetve mellékleteinek átvételét nem tagadhatja meg, de az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (9) bek.].

Ha a hiánypótlási felhívás ellenére nem fizetjük be a díjat
- az elsőfokú eljárás, valamint a bejegyzés, feljegyzés és átvezetés tárgyában hozott járási hivatali határozat ellen benyújtott fellebbezés után járó díj megfizetésének elmulasztása esetén - ha a hiánypótlási felhívás kiadására kizárólag a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt került sor – az ingatlanügyi hatóság az eljárást a Ket. (2004. évi CXL. törvény) alapján végzéssel megszüntetheti [2004. évi CXL. tv. 31. § (1) bek. h) pont];
- ha az eljárásra jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági ítélet vagy hatósági határozat alapján kerül sor, a járási hivatal intézkedik a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásként történő behajtása iránt [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (10) bek.].

Soron kívüli ügyintézést kérelmezése esetében nem bocsát ki az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívást. A kérelem benyújtásakor teljesíteni kell a díjat vagy igazolni kell a befizetését, egyébként az ingatlanügyi hatóság nem is foglalkozik a soron kívüli ügyintézés iránti kérelemmel [1996. évi LXXXV. tv. 32/E. § (13)-(14) bek.].

6.
Mikor kapjuk vissza a díjat?

A díjat vissza kell téríteni
- ha a kérelmet az ügyfél az Inytv.-ben foglaltak szerint visszavonta, mielőtt abban a földhivatal érdemben intézkedett,
- a jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult,
- ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett (a többletet kell visszatéríteni),
- ha a soron kívüli ügyintézést nem engedélyezte a földhivatal vezetője, vagy az érdemi döntést határidőn belül nem hozta meg.
A visszatérítést hivatalból a többletbefizetésről történt tudomásszerzést követő nyolc napon belül kell elrendelni, és annak teljesítéséről az elrendelést követő harminc napon belül intézkedni kell. Az ügyfél megadhatja a bankszámlaszámát, vagy készpénz-átutalással kapja meg a visszatérített díjat [1996. évi LXXXV. tv. 32/F. §; 176/2009. (XII. 28.) FVM rend. 13. §].