Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

10. Kötelező bejelenteni az adatváltozásokat!

Az ingatlan adatainak, a bejegyzett jogosult nevének és lakcímének a megváltozását az ingatlanügyi hatóságnak be kell jelentenünk.

1.
Változás a jogosult nevében és címében

Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

Hivatalból vezeti át az ingatlanügyi hatóság
- az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában – ide nem értve a művelés alól kivett területet – és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,
- a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett
azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.

A jogosult a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni. Nincs szükség külön bejelentésre, ha a változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri [1997. évi CXLI. tv. 27. § (1)-(5) bek.].

2.
Változás az ingatlan adataiban

A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ágváltozásból eredő földminőség változás esetén a járási hivatal megváltoztathatja, ha az ingatlan-nyilvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 63. §].

Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak
- az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában – ideértve a művelés alól kivett területet is – és a föld minőségében bekövetkezett változást,
- a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.
Nincs szükség külön bejelentésre, ha a változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri [1997. évi CXLI. tv. 27. § (2) és (5) bek.].

Területváltozás:
- a földrészletek összevonása (egyesítése),
- a földrészletek megosztása (felosztása),
- a földrészletek határának módosítása (rendezés)
akkor is, ha ez a módosítás az érintett földrészletek területének nagyságát nem módosítja [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 62. § (1) bek.].
Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli [2012. évi XLVI. tv. 14. § (2) bek.].

Művelési ág változás:
- a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át;
- a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik;
- a terület beruházási célterületté válik;
- a terület beruházási területté válik;
- a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították;
- a művelés alól kivett területet mező- és/vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tették, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe a legkisebb területi mértéket eléri;
- ha a földrészleten belül az alrészlet legkisebb területi mértékét el nem érő művelési ág területe a határvonalának megváltozása miatt az alrészletre irányadó legkisebb területi mértéket eléri, vagy meghaladja [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 62. § (2) bek.].

A termőföld minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (erózió, talajjavítás stb.) tartósan megváltozott. Amennyiben a termőföld nyilvántartott minősége a művelési ággal egyidejűleg változott meg, csak a művelési ág változást kell bejelenteni. [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 62. § (3) bek.].

Nincs szükség külön bejelentésre:
- ha a változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri;
- az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások esetében, mivel ezeket az eljáró hatóság jelenti be a járási földhivatalnak [1997. évi CXLI. tv. 27. § (4)-(5) bek.].

3.
Az ingatlan adataiban történő változás átvezetéséhez szükséges okiratok

Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez szükséges:
- külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély, jóváhagyás igazolás, illetve megkeresés,
- az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz.

Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani a járási hivatalhoz, ha
- a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2 -t,
- egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
- egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
- ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik [1997. évi CXLI. tv. 28. § (1)-(2) bek.].

Építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárással érintett épületváltozást (építést, bővítést, bontást) csak jogerős használatbavételi engedély, jogerős fennmaradási engedély, jogerős bontási engedély, használatbavételi tudomásulvételről szóló tájékoztató végzés vagy bontási tevékenységről elvégzéséről szóló végzés birtokában, a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.

Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljáráshoz nem kötött rendeltetésmód változással járó épületváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 65. § (3)-(3a) bek.].

4.
Az ingatlan adataiban történő változás bejelentésének elmulasztása

A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét a járási hivatal hivatalból is ellenőrizheti. A helyszíni ellenőrzés időpontjáról értesíteni kell az érdekelt tulajdonost, vagyonkezelőt, használót.

Bejelentés hiányában is átvezeti a járási hivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez.

Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül felszólítja a kötelezettet a változás átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására. Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről.

A hivatalból indult eljárás költsége csak akkor nem terheli a mulasztó személyt, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett. Érdemes tudni, hogy 2006. január 1-jétől a meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül [1997. évi CXLI. tv. 28. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 65-67. §; 2012. évi XLVI. tv. 14. § (3)-(4) bek.].