Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2015. július 1-től igényelhető a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK). A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés db) pontja és 11. § (1) bekezdés n) pontja értelmében a kedvezmény – egyéb feltételek fennállása mellett – akkor igényelhető, ha az igénylő köztartozásmentes adózónak minősül.

Az ingatlan értékesítését alapvetően háromféleképpen kezeli az általános forgalmi adó rendszer: a tranzakció lehet egyenes adózás alá eső, adómentes értékesítés vagy a fordított adózás szabályai szerint adóköteles ügylet. A helyes adózási mód alkalmazását több körülmény mellett az ingatlan – építésügyi hatóság által történt – minősítése is befolyásolja.

Az ország összes tulajdoni lapja ma már számítógépes adatbázisban is megtalálható, és valamennyi járási hivatalban a TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer üzemel. A járási hivatalokat (földhivatalokat) köti össze a TakarNet hálózat, amely lehetővé teszi az ingatlanok adatainak elektronikus elérését.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv., Inytv.) rögzíti, hogy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanról, illetve a jogosultakról, kötelezettekről milyen adatokat kell kötelezően rögzíteni. Jogszabály tartalmazza azt a felsorolást is, hogy a milyen bejegyzéseket találhatunk, ezeket nevezik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak és tényeknek.

Akinek már magyarázkodnia kellett a vevőjének azért, mert rossz cím szerepelt a tulajdoni lapon, az örömmel értesül olyan egységes nyilvántartás bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazt a címet ismerje valamennyi hatóság. Ennek az egységes nyilvántartásnak a kialakítását célozza a 2015. január 1-jén elindult központi címregiszter (KCR). Az alábbi tájékoztatóból azt is megtudhatják, hogy mit jelent a tulajdoni lapon feltüntetett „felülvizsgálat alatt” megjegyzés.

2015. március 1-jén lépett hatályba a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (felváltva a 228/2009. (X. 16.) Korm. rendeletet), mely vélhetően egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárást fog eredményezni. Az új jogszabály az eljárás irányítását sokkal inkább a felek kezébe adja.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős hatással van a cégekre is. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény azonban megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben. A jogalkotó a kft-k és rt-k részére pedig még további egy évet adott: ezen cégeknek csak 2016. március 15-ig kell elkészíteniük a kötelező módosításokat.

A tűz elleni védekezés nem újkeletű, a tűzvédelem pilléreit tartalmazó előírás 1788-ban került kiadásra. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet volt az első OTSZ rövidítésű jogszabály, és több lépésben jutottunk el a 2015. március 5. napjától hatályos OTSZ 5.0 alkalmazásáig. Jelen összefoglalóban az új OTSZ tartalmára is kitérünk.

Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.

Az alábbiakban a Flamella Kft. által készített diasort érhetik el. A tűzvédelmi tevékenységet végző cég fejezetenként, diasorban állította össze azokat az információkat, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ 5.0 vagy új OTSZ) hatályba lépésével a tervezőknek, kivitelezőknek ismerniük kell. A tájékoztató ábrákkal, táblázatokkal segíti elő az új rendelkezések elsajátítását.

Ha valaki lakást, lakóházat vásárol illetékkedvezményt tud igénybe venni akkor, ha egy éven belül el is adott lakástulajdont, az is lehet, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie. Az ún. cserepótló kedvezmény szabályai 2015. január 1. napjától a vásárlóra nézve kedvezőbbé váltak, de egyben nagyobb terhet is jelenthetnek.

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

A szerződésben változás következhet be úgy is, hogy az eredeti kötelezett helyébe egy új kötelezett lép, aki átvállalja az eredeti kötelezett tartozását. Fontos, hogy a tartozásátvállalás kizárólag a három érintett fél konszenzusával lehetséges. A Ptk. szabályozza a teljesítésátvállalás, a tartozáselvállalás, és a tartozás átszállását is. A tartozásnak a kötelezett általi elismerése pedig a bizonyítási kötelezettségen változtat.

Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.

Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.

Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.

Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.